Eddig tíz EP-képviselő csatlakozott a kezdeményezéséhez, köztük más frakciók tagjai is vannak. Az aláírásgyűjtés a nyári szünet végéig tart, így várhatóan szeptemberben hivatalos kérdést készülnek intézni a Bizottsághoz a sajtónak nyilatkozó képviselők szerint azzal a céllal, hogy a konkrét magyar esetben és általában véve is vegye komolyan a pénzek felhasználását illető korrupciós állításokat.
Miként a pártcsoport sajtóközleménye rámutat, az OLAF legutóbbi, 2015. évi jelentése 17 olyan ügyre mutat rá Magyarországon, amelynek esetében csalás gyanúja merült fel. Az OLAF 14 esetben a támogatások visszafizettetését javasolta az Európai Bizottságnak.
„Az Európai Parlament felelőssége annak biztosítása, hogy az adófizetők pénzét elszámoltatható és hatékony módon használják fel” – mutatott rá Josef Weidenholzer, osztrák szociáldemokrata, az S&D frakció alelnöke. Niedermüller Péter (Demokratikus Koalíció), a pártcsoport pénztárnoka pedig arra emlékeztetett, hogy az OLAF véleménye szerint „Magyarországon a legelterjedtebb az uniós alapokkal való visszaélés”. Birgit Sippel (német szociáldemokrata) arra számít, hogy a Bizottság válaszát követően az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) és a költségvetés-ellenőrzési bizottság elé kerül a dosszié, a kérdést egyébként a Tanácshoz is el kívánják juttatni. Niedermüller Péter elmondta, hogy a frakció és a képviselők nem kívánnak újabb Tavares-jelentést kezdeményezni Magyarországról, és a kezdeményezésnek nem célja Budapest kipécézése, szégyenpadra állítása. „Nem arról van szó, hogy valamit mindenáron tenni akarunk Orbán Viktor ellen” – jelentette ki Birgit Sippel, aki szerint arról van szó, hogy az EP-nek jobban rá kell látnia ezekre az ügyekre és figyelemmel kísérnie a következményeket. „A magyar ügyet példaként kezeljük” – tette hozzá. Niedermüller frakciója szándékaként említette, hogy a témát október végén, november elején az EP plenárisa elé vigyék megvitatásra.
