Az Esterházy Pétert személyesen ismerő Pressburger visszaemlékezésében úgy fogalmazott, a fél világ olvasói veszítették el egyik kedvenc írójukat. "Elhunyt az író, aki lelket adott hazája történelmének a Habsburg-korszaktól a kommunizmus szakadékáig. Kertész Imre után Európa egyik legfelvilágosodottabb tudatát veszítette el" - írta a Budapesten született olasz író.
Hangsúlyozta, hogy Esterházy "irodalmi munkásságának és személyének is köszönhetően a magyar narratíva az utóbbi évtizedekben népszerűvé vált, és bátran állítható, hogy ezt az olvasók meg is szerették. A magyar írók hada ma már nem a harmincas és negyvenes évek +kereskedelmi+ szerzőiből áll, hanem olyanokból, akiknek jelentős mondanivalója van, új formákat, új stílust, új művészi érzéket kínálnak az irodalom számára. Esterházy Péter pesszimizmusa, sőt alapvető cinizmusa ellenére íróként mindent összevetve vigaszt adott".
Giorgio Pressburger szerint Esterházy Péter műveinek, közöttük az olaszra is lefordított Harmonia Caelestis regénynek az elolvasása után "bizonyos fajta örömöt és szimpátiát érzünk az élet és az emberiség iránt".