Az elektronikus bűnjelek 104 CD-t és DVD-t, és egy 5 terabájtnyi adattal teli merevlemezt tesznek ki, ezek kezelése okoz gondot. Az ügyész viszont még a szakértői beszédek előtt azt indítványozta, hogy az informatikai szakembereket csak a vádlottak után hallgassa meg a bíróság, mert szerinte a tervezett menetrend sérti a büntetőeljárás törvényességét. Idzikné Novák Csilla bíró azonban elutasította a vád indítványát, mondván: problémás kezelni az ügyészség által az adathalmazhoz kinyomtatott tartalomjegyzéket és a „használati utasítást.”
A kedden kezdődött perben az ügyészség öt vádpontban összesen 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a tizenegy vádlott terhére, ebből 753-at kifejezetten Tarsoly Csabának tulajdonít. Az ügyészség ötvenmillió forintnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére emelt vádat csalás miatt, de a Quaestor csődje körülbelül 32 ezer embert károsított meg, megközelítőleg 77 milliárd forinttal.
A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. 210 milliárdos vállalatikötvény-kibocsátásából 150 milliárdnyi fiktív volt. A 2500 oldalas vádirat szerint a bűnszervezet Tarsoly Csaba irányítása alatt működött, hozzá csatlakoztak a Quaestor-csoport vezetőtestületének tagja. Az ő feladatuk volt, hogy a felügyeletet megtévesszék, az eltulajdonított értékpapírokról titkos nyilvántartást vezessenek.
Az LMP ismételten felszólította a kormányoldalt pénteken, hogy járuljon hozzá a brókerbotrányokat vizsgáló országgyűlési bizottság létrehozásához. Az ellenzéki párt szerint az ügy nem állna meg itt, mert szerintük a brókerbotrányokat politikai összefonódások és a megfelelő pénzügyi felügyelet hiánya is segítette.
