Rugalmasabb elszámolást ígér az egészségügyi kormányzat a járóbeteg szakellátást végző intézményeknek is azzal, hogy az utóbbi évek béremeléseihez igazított mozgóbéreket augusztus 1-től nem külön, másra nem fordítható formában kapják meg a kórházak és szakrendelők, hanem az országos szinten 66 milliárd forintot beépítik az ellátásért járó alapösszegbe. Mivel azonban új pénz nem jön a rendszerbe, csak azzal tudnak javítani az elszámolásokon a szakrendelők esetében is, ha egy távozó dolgozó helyére nem, vagy csak alacsonyabb bérrel vesznek fel alkalmazottat, ezért a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség nem érzi, hogy jelentősen javulnak a finanszírozás feltételei.
Lehoczky Péter elnök a Népszavának hangsúlyozta: az irányt jónak tartják, de markánsabb lépést vártak volna a kormánytól, mert a minimális javulástól nem lesz több forrás dologi kiadásokra, vagy a személyzet létszámának bővítésére. A szövetség vezetője hangsúlyozta, hogy néhány hónap után áttekintik, van-e olyan intézmény, ahol rosszabbul jártak, mint az eddigi elszámolással. Az egészségügyi államtitkárság a kórházak mellett a szakrendelőknek és az integrált intézmények működtetőinek is azt ígérte ugyanis, hogy senki nem kaphat kevesebbet, mint eddig, ahol pedig mégis ez történik, ott az államtitkárság saját tartalékaiból elkülönített idei 2,9, jövőre pedig 10 milliárd forintos kompenzációs keretéből kiegészítik a bevételt. A járóbeteg szakellátást egyébként évente 70 millió alkalommal keressük fel, az elszámolásnál nem kis összegről van tehát szó.
Tegnap derült ki, hogy egyelőre megmagyarázhatatlan módon a korábbi 3-4 milliárdos havi növekedési ütemmel szemben május és június között mindössze 135 millió forinttal emelkedett a kórházak adósságállománya. A Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatait a napi.hu hozta nyilvánosságra azzal együtt, hogy a fekvőbeteg intézmények beszállítói ezzel épp ellentétes tendenciát tapasztalnak. A hírportálnak nyilatkozó Rásky László úgy fogalmazott, hogy a kórházak fizetési hajlandósága megint olyan rossz, mint a tavalyi nagy, 60 milliárdos konszolidáció előtt. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint már csak azért is hihetetlen a kórházi adósság növekedésének ilyen fokú leállása, mert információi vannak, hogy több intézmény a közműszámlákat sem tudja kifizetni.
A kincstár nyilvántartása szerint a minimális növekedés ellenére június végén 51,7 milliárd forint lejárt tartozást görgettek maguk előtt a kórházak. A legnagyobb adósok listáját hosszú ideje a szuperkórházi fejlesztések első számú nyertese, a Honvédkórház vezeti, most éppen 3,9 milliárd forinttal. Hárommilliárdnál magasabb a Békés megyei kórház adóssága, ehhez közelít a Péterfy Sándor utcai Kórház lejárt adósságainak értéke is. Több mint egy tucat intézményben pedig meghaladja az egymilliárd forintot a kifizetetlen számlák összege. Valójában senki nem tudja, hogy miért állt le váratlanul a tartozások növekedése. A találgatások közt uniós projektek utólagos kifizetése, de elszámolási trükkök alkalmazása egyaránt megjelent.
Ez utóbbival persze nem valószínű, hogy megpróbálkoztak intézmények, hiszen ebben a körben mindenki arra számít, hogy folytatódnak a számvevőszéki ellenőrzések az egészségügyi intézményekben. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) eddig nyolc kórházat ellenőrzött és mindenhol hasonló gazdálkodási hiányosságokat állapított meg, ami az ágazat finanszírozásának alapvető hiányosságaira mutat rá. A Magyar Idők című kormányzati napilapnak a számvevőszék felügyeleti vezetője, Salamon Ildikó tegnap úgy nyilatkozott: jellemző, hogy nem írnak ki közbeszerzéseket, a kórház vezetősége anélkül vállal kötelezettséget, hogy fizetni tudna, így az intézmények – a korábbi állami konszolidáció ellenére – újra eladósodtak. A kritikára már sokszor válaszoltak a kórházigazgatók, hogy ha ezt nem teszik, eszközök nélkül nem tudnak gyógyítani.