Török puccskísérlet - Szijjártó szerint "terrorcselekmény" történt

Magyarország a leghatározottabban elítéli a törökországi puccskísérletet - az MTI híradása szerint ezt a külügyi és külgazdasági miniszter jelentette ki. 

Szijjártó Péter a Liszt Ferenc-repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, az éjszakai történéseket az elkövetés módja és az áldozatok száma alapján"terrorcselekménynek is lehet nevezni". A miniszter közölte, jelenlegi információk szerint nincs magyar áldozata vagy sérültje a törökországi puccskísérletnek.

Szerző

Török puccskísérlet - Ahogy Erdogan "ígérte", elkezdődött a megtorlás

Publikálás dátuma
2016.07.16. 10:23

Rendkívüli állapotot vezettek be Törökországban, miután a hadsereg katonai puccsot hajtott végre. Helyszíni beszámolók szerint az esti órákban a katonaság lezárta a főbb csomópontokat, s a Boszporuszom átívelő hidakat. Binali Yildirim miniszterelnök ezzel együtt bejelentette, katonai hatalomátvétel zajlik, ez azonban „nem jár sikerrel” s a szervezők „nagy árat fizetnek”. A hadsereg azt közölte: a demokráciát akarják megvédeni az ország iszlamizálására törekvő Erdogan elnöktől. Washington bejelentette: az amerikai kormányzat a demokratikusan megválasztott török kormányt támogatja. Kora délutánra a helyzet "normalizálódásáról" érkeztek a hírek, és ismét megnyílt a Boszporusz tengerszoros. Az NTV hírtelevízió szerint már meg is kezdődött a megtorlás. 

Ami történt éjszaka

A hadsereg zendülő tisztjei túszul ejtették a vezérkari főnököt, aki a jelek szerint nem volt benne a katonai hatalomátvételben. A katonák elfoglalták a kormánypárt, az AKP ankarai főhadiszállását. Lezárták a repülőtereket, s miután a török állami televízió, a TRT felett is a katonaság vette át az irányítást, bejelentették: kijárási tilalmat vezetnek be. A női hírolvasó által beolvasott közlemény szerint Erdogan „áruló”, s a jövőben az úgynevezett béketanács irányítja majd az országot. A hatalomátvételre az indoklás szerint azért volt szükség, mert Erdogan diktatórikus rendszert vezetett be, az országban óriási lett a terrorveszély, nem is szólva arról, a korrupció oly mértékű lett, hogy már az állam működését veszélyeztette.

Nem sokkal később Erdogan az NTV török televízióban telefonon jelentkezett be, s arra kérte az embereket, vonuljanak az utcára. Környezetének közlése szerint az elnök „biztonságban van”, azt azonban nem lehet tudni, hol tartózkodik. Olyan hírek is megjelentek, amelyek szerint az Atatürk repülőtér felé haladt. Amerikai közlések szerint Erdogan repülőgépen tartózkodik, gépét azonban nem engedték leszállni Isztambulban, s Németországban akar menedékjogot kérni. Nem sokkal közép-európai idő szerint Ankarában nagy robbanás zaja hallatszott, a CNN Türk szerint az állami média épületében következett be a detonáció. Lövések zaja hallatszott az elnöki palota környékén, állítólag a hadsereg helikoptereiről lőttek. 

Fotók: Getty Images

Fotók: Getty Images

A puccskísérletnek a CNN információi szerint 161 áldozata van,1440-en sebesültek meg.  Az Anadolu állami hírügynökség azt jelentette, hogy mintegy 200 katona fegyvertelenül elhagyta az ankarai katonai főparancsnokságot, és megadta magát a rendőrségnek, 1563 katonát őrizetbe vettek. Az al-Dzsazíra pánarab hírtévé tudósítása szerint szombat reggelre visszatért a nyugalom Ankarába az éjszakai puccskísérlet után. A török főváros fölött még a légierő gépei járőröznek, de harcok zaját már több órája nem hallani. A dohai központú hírtévé honlapján arról számolt be, hogy a puccsisták már csak az ország néhány pontján tartják magukat.

 Nézzünk a történtek mögé 

A puccsal kapcsolatban továbbra is egy sor kétely merül fel. A török Európa-ügyi miniszter például azt közölte, hogy a kormány továbbra is „rendesen működik”.

Nem ez az első katonai puccs az országban. A hadsereg 1960-ban, 1971-ben, 1980-ban, majd 1997-ben lépett közbe, rendszerint akkor, amikor veszélyben látta a kemalista szekuláris alkotmányt. Erdogan nem titkolt célja az alaptörvény megváltoztatása volt, méghozzá oly módon, hogy a parlamentáris köztársaságot elnöki váltsa fel, s így teljhatalma legyen.
Az a tény, hogy a hadsereg így megszervezzen egy katonai puccsot a mindenfajta fenyegetéssel szemben teljesen paranoiássá vált kormányzattal szemben, csak azt igazolja, hogy a katonaság rendkívül szervezett.

Szijjártó összevonta a szemöldökét
Magyarország a leghatározottabban elítéli a törökországi puccskísérletet - az MTI híradása szerint ezt a külügyi és külgazdasági miniszter jelentette ki. Szijjártó Péter azt mondta, az éjszakai történéseket az elkövetés módja és az áldozatok száma alapján terrorcselekménynek is lehet nevezni. A miniszter közölte, jelenlegi információk szerint nincs magyar áldozata vagy sérültje a törökországi puccskísérletnek.

Erdogan, illetve pártja, az AKP hatalommániáját pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy az elnök és Binali Yildirim miniszterelnök is arra kérte a kormánypárt híveit, akadályozzák meg a puccsot azzal, hogy vonuljanak utcára.

A miniszterelnök összecsapásokat sem tartott kizártnak. Mindez azt mutatja, a kormányzat emberei attól sem riadnak vissza, hogy veszélyeztessék honfitársaik életét csak azért, hogy ők továbbra is hatalmi tényezők maradjanak. Független megfigyelők azonban úgy látták, kevesen mentek az utcára, nem indult tömegmozgalom a kormány megmentésére. Akadtak, akik a fejleményeket ünnepelték.

Tény, hogy a hadsereg demokratikusan megválasztott kormányt buktatott meg. De mennyire nevezhető demokratikusnak egy olyan kabinet, mint a mostani? Erdogan ugyanis amennyire csak lehetett, elhallgattatta az ellenzéki médiát, egy sor, a kormány politikájával korábban kritikus hangvételt megütő médiával szemben lépett fel. A rendőrség televíziókat foglalt el.

Erdogan úgynevezett demokráciafelfogását mutatja az is, hogy miután elvesztette az abszolút többséget a tavaly júniusi parlamenti választást, ellenségnek kiáltotta ki a kurdokat, felmondta a tűzszünetet a Kurd Munkáspárttal (PKK), amelynek iraki állásait is bombázni kezdte. Az elnök összemosta a PKK-t a parlament kurdbarát tömörülésével, a HDP-vel, a pártot ellenségnek kiáltotta ki. Miután az AKP nem volt hajlandó koalíciós kormányt alakítani, novemberben új választást rendezett a félelem légkörében, az egyre sűrűsödő merényletek árnyékában. Ezen a voksoláson az emberek már inkább félelemből szavaztak, s az AKP visszaszerezte a parlamenti többséget. Bejött Erdogan ördögi terve.

Ausztria: be kell tartani a demokratikus jogokat
Míg az Orbán-kormány ifjú külügyminisztere azonnal "terrorcselekménynek" minősíti a törökországi puccskísérletet, a hamarosan Budapestre látogató osztrák kancellár a közösségi portálon arra figyelmeztet: minden török pártnak kivétel nélkül tiszteletben kell tartania tartania az alapvető demokratikus jogokat, a polgárok szabadságát, a vélemény- és gyülekezési szabadságot, a jogállamiságot. Christian Kern azt is hozzátette: az erőszak nem lehet a politikai nézeteltérések eszköze.

Az is az elnök megbocsáthatatlan bűne volt, hogy keresztülvitte a mentelmi törvényt, amely kizárólag hatalmi céljait szolgálta. A jogszabály kimondta, hogy elveszik a mandátumot azoktól a képviselőktől, akiket jogerősen, börtönbüntetésre ítélnek el. Ezzel egyértelműen a kurd pártot, a HDP-t vette célba, amelynek fel akarta számolni parlamenti képviseletét. A kurd frakció felszámolásával kétharmados többségre tehetett volna szert a törvényhozásban, amely már elegendő lett volna az alkotmány módosításához. Ironikus, hogy Erdogan a Twitteren is mozgósított, azon a közösségi médián, amelyet uralkodása alatt többször is elhallgattattak.

A zendülők török médiaértesülések szerint a légierő és a csendőrség tisztjei voltak, a szárazföldi erők parancsnokai azonban állítólag nem voltak a puccs főszereplői.

Az Európai Unó visszafogottságra szólított fel a török válságban, John Kerry amerikai külügyminiszter pedig reményét fejezte ki, nem lesz nagyobb irányváltás Ankara irányvonalában. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a vérontás elkerülésére szólított fel.

Ki állhatott a hatalomátvételi kísérlet hátterében? 

A török kormány egyébként Fethullah Gülent vádolja a puccsal. Az Egyesült Államokban élő Gülen Gülen kiterjedt iskolahálózatot tartott fenn Törökországban és komoly befolyással rendelkezett számos civil szervezet, vállalat és médium felett. Erdogan 2002-es választási győzelme után sokáig támaszkodott erre a Hizmet névre hallgató hálózatra hatalmának megszilárdítása érdekében, majd szembefordult támogatójával. 2013 decemberében már nyíltan hadat üzent Gülennek, miután a rendőrség korrupciós vádakkal nyomozást indított kormánya több minisztere, illetve közvetlen hozzátartozója, közöttük fia, Bilal ellen. Erdogan ekkor példátlan megtorló akcióba kezdett Gülen követőivel, illetve pénzügyi érdekeltségeivel szemben, mintegy 1800 személyt tartóztattak le. Múlt hónapban Ankara azzal vívta ki az Európai Unió és az Egyesült Államok bírálatát, hogy állami felügyelet alá helyezték, a hatóságok megszállták és elnémították a Gülen-közelinek tartott Zaman napilapot.

Idén januárban egy isztambuli bíróság távollétében megkezdte a hitszónok ügyének tárgyalását. A hivatalos vád szerint a 2013-as korrupciós botrány kirobbantásával Gülen meg akarta dönteni az akkor még miniszterelnök Erdogan hatalmát. Több rendőrrel együtt „terrorista szervezet” létrehozásával is vádolják. Az ügyész életfogytiglani börtönbüntetést kért Gülenre és a rendőrség két egykori vezető tisztségviselőjére, a többi 66 vádlottra 7-től 330 évig terjedő fegyház várhat. Gülent azonban Washington nem adja ki.

Erdogan kilátásba helyezte a Kurd Munkáspárt (PKK) támogatói török állampolgárságának visszavonását is. Ám, hogy ki számít a hatalom számára PKK támogatónak, az nagyon relatív, a kurdbarát parlamenti formációt, a Népi Demokratikus Párt (HDP) képviselőit és szavazóit is már többször ezzel a váddal illették.

Úgy érezték, a kormány nem ura a helyzetnek

Szakértők a puccsal kapcsolatban rámutatnak arra a katonaság rendre akkor élt a hatalomátvétel eszközével, amikor úgy érezte, a közvélemény mellette áll. Az iszlamisták által elkövetett sorozatos merényletek miatt egyre kaotikusabbá vált a biztonsági helyzet Törökországban, sokan úgy érezték, a kormányzat nem ura a helyzetnek. Ennek elmérgesedésében Erdoganékat is felelősség terheli. Kormánya ugyanis sokáig menedéket adott az Iszlám Állam szélsőségeseinek, s csak tavaly júliustól volt hajlandó fellépni az IS-szel szemben.

A török kormány külpolitikája is katasztrofális volt. Szíriával kapcsolatban meghirdette a nyitott határok politikáját, de a 2,8 millió menekült megfelelő integrációjáról már nem gondoskodott. A hadsereg számára az lehetett az utolsó csepp a pohárban, hogy Erdogan tömegesen akart török állampolgárságot adni a szíriai menekülteknek, hogy az AKP így szerezzen újabb több százezernyi biztos szavazót. Erdogan Szíria-politikája teljesen hatástalan maradt, Bassár el-Aszad elnök visszaléptetését nem tudta elérni, közben azonban összerúgta a port Oroszországgal, e viszony csak az utóbbi hetekben kezdett rendeződni. Szintén harciassá vált a török-izraeli kapcsolat is, e tekintetben is csak az utóbbi időben történt kedvező változás.

Kora délutánra a helyzet "normalizálódásáról" érkeztek a hírek, és ismét megnyílt a Boszporusz tengerszoros.

Ahogy Erdogan "megígérte", indul a megtorlás

Súlyos büntetésre számíthatnak a puccsisták Törökországban. Binali Yildirim miniszterelnök közlése szerint bíróság elé állítják őket, de halálbüntetést nem kaphatnak, még akkor sem, ha állam elleni bűncselekmény miatt ítélik el őket. A török alkotmányban ugyanis nem szerepel a halálbüntetés - tudósít az Euronews. A török sajtó ugyanakkor arról ír, hogy értesüléseik szerint szerint alkotmánymódosításra készülhetnek.

Az összegzés szerint a puccskísérlet során 161-en vesztették életüket, és mintegy 1500-an megsérültek. Rajtuk kívül 104 puccsista halt meg. Csaknem 3000 bírót távolítottak el tisztségéből - írta az Anadolu török állami hírügynökség információi alapján a hvg.hu. Az NTV hírtelevízió szerint a bírákat Törökország egyik legmagasabb szintű igazságügyi hatósága, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsa menesztette. Az Anadolu szerint egyidejűleg a tanács öt tagjának is távoznia kellett. Az indoklás szerint a felmentett bírák ellen vizsgálat indult.

Közben a török rendőrség csaknem 3000 katonát tartóztatott le az ország délkeleti részében lévő Diyarbakir légi támaszponton a nap folyamán. A bázis tavaly óta az egyik fő központja a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kurd szakadár szervezet ellen folytatott légi hadműveleteknek. Egy szemtanú arról számolt be, hogy szombaton egyetlen repülőgép sem szállt fel vagy le a támaszponton. Értesülések szerint néhány őrizetbe vétel történt más katonai támaszpontokon is, a túlnyomórészt kurdok lakta délkeleti Sanliurfa, Hakkari és Bingol tartományokban.

Szerző

Szépségkirálynők krónikája

Publikálás dátuma
2016.07.16. 09:40
A szerző Fehér Éva, Gábor Zsazsa és Simon Böske társaságában MONTÁZS: MOLNÁR MIKLÓS
A Horthy-korszak szépségkirálynőinek a történetét meséli el Köves József író-újságíró legújabb könyvében, melyet nemcsak a történelem szerelmesei, hanem a divat rajongói is örömmel forgathatnak. Az Elfelejtett királynők – szépségek és sorsok című kötetből számos életutat ismerhetünk meg, de kiderül az is, miképpen fonódtak össze a versenyek a korabeli politikával.

Vérbeli kutatószellem Köves József, aki már írt novelláskötetet, szatirikus regényt, valamint a hatvanas években a Népszavában is rendszeresen publikált tárcákat. A kultúrtörténetbe is belekóstolt, korábban megírta az Ünnepi Könyvhét krónikáját, miképpen indult el Supka Géza író-művészettörténész kezdeményezésére 1929-ben. Köves mostani, a K.u.K. Kiadó gondozásában megjelent, szépségkirálynőkről írt könyvének története is ugyanabban az évben kezdődik. A Horthy-korszakban a szépségkirálynő-választás közkedvelt eseménynek számított, a napilapok is előszeretettel cikkeztek róla, míg a tömegek a jeges, téli időben várakoztak az utcán, hogy hallgassák a rádió tudósítását az eseményről.

K.u.K. Kiadó
Az idén ünnepli huszonötödik éves fennállását a K.u.K. Kiadó. Megalakulása óta több száz könyvet adott ki, elsősorban klasszikus és kortárs szépirodalmat, de jelentek meg történelmi témájú, ismeretterjesztő köteteik is. És hogy mit takar a kiadó neve? Meglepő módon nem a Habsburg uralkodó, Ferenc József „Kaiserlich und königlich” (királyi és császári) címét. A megfejtés a kiadó két tulajdonosának a neve: Köves József és felesége, Köves Józsefné. A félreértések elkerülése érdekében a házaspár az alakuláskor írt egy levelet Habsburg Ottónak, hogy ne érezze a kiadó nevét fricskának. Köves elmondása szerint Habsburg Ottó visszaírta, hogy sok sikert kíván.

Az író anyja sokat olvasta a Színházi Élet című lapot, melyből az egyik kedvence Gál Júlia története volt. Őt 1933-ban választottak szépségkirálynőnek. – Édesanyám fiatal koromban sokszor elmesélte a lány történetét – emlékszik vissza Köves, aki szerint a Gál Júliának annyira izgalmas élete volt, hogy három lányregényt is kitett volna. A szerző eredetileg szívesen írt volna egy romantikus regényt a bakfis történetéből, de végül úgy döntött, inkább egyenként bemutatja Horthy-korszak szépségkirálynőit. Az 1929-ben megválasztott Simon Böskével kezdte, majd haladt sorjában egészen 1936-ig, amikor is Gábor Zsazsa nyerte el a díjat (a következő két év nyerteseiről nincs információ). 1938-tól már nem rendeztek szépségverseny a közelgő háborús helyzet miatt. – Nemcsak nálunk, de egész Európában lefújták a rendezvényt – így Köves.

Mielőtt a könyv elkészült volna, az író tesztelte a közönséget a Facebookon: posztolt a királynőkről. Az érdeklődők nemcsak lájkokkal díjazták a kiírásokat, hanem meglepő kommenteket is írtak hozzájuk. Kiderült például, hogy Lampel Ica, aki 1932-ben díjat nyert, Mészáros Tamás újságíró édesanyja volt, s így Mészáros Antónia televíziós szerkesztő nagymamája.

– Én ezekbe a „tegnapi” asszonyokba beleszerettem – vallja az író, aki szerint mindegyik nő története egy önálló regény. Az 1931. év nyertese, Tasnády Fekete Mária például egy Dudai Brunó nevű német producerrel házasodott össze, és bár nem nyerte meg a Miss Európa versenyt, de megszavazták neki a „legszebb mosolyú hölgy” címet. Később Radványi Géza, a Valahol Európában rendezője ellátogatott Tasnádyhoz, és a német férjtől megkérte Mária kezét. A nő beadta a derekát, elvált a producertől, és Radványihoz ment. Még a filmjeiben is szerepelt. Végül kettejük útjai is elváltak, Tasnády Fekete Mária felhagyott a filmezéssel, és a Szabad Európa Rádiónál lett bemondó.

A legkalandosabb élete viszont Gábor Zsazsának volt, aki kilencszer kötött házasságot – egyik férjével kétszer is, de volt egy házassága, mely csak egy napig tartott. Szüzességét egyik szeretője, maga Mustafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság megalapítója és első elnöke vette el. A díva később is megválogatta partnereit. Férje volt Conrad Hilton, a világhírű Hilton szállodalánc alapítója és Michael O’Hara sztárügyvéd is. Bár Zsazsa számos filmben szerepelt, Köves szerint házasságai és botrányos élete miatt vált híressé.

Aki elnyerte a Miss Magyarország címet, az indulhatott a Miss Európa szépségversenyen is, melyen az első díjjal nem kis összeg, húszezer dollár járt. A csábos mosolyú és elegáns nők sikerét a korabeli politika is felhasználta. A trianoni szerződés okozta gyászban ugyanis kárpótlást jelentett, ha a magyar versenyzőt Európa szépének választották. Így is történt: az első szépségkirálynő, Simon Böske elnyerte a Miss Európa címet, valamint versenyzett Miss Amerikával is egy francia üdülőhelyen, ahol az eredmény döntetlennel zárult. Amikor Simon Böske hazaérkezett, a Keleti pályaudvaron ujjongó tömeg várta, de zsidó származása miatt szélsőséges diákcsoportok „füttyökkel és inzultusokkal” fogadták. A szépségversenyek történetét tehát beárnyékolta a húszas majd a harmincas években felerősödő antiszemitizmus is.

A könyvet végül mégsem az 1938. évvel fejezte be Köves, hanem az 1957-es esztendővel. A háború után, a Kádár-korszakban ekkor indult el a Balaton szépe elnevezésű verseny, melyet augusztus 3-án a balatonföldvári Strand Szálló parkjában rendeztek meg. Köves úgy gondolta, mivel a Balaton Szépe újra egy országos szintű rendezvény volt, ezért érdemes ezzel zárnia a könyvét. De rögtön hozzáteszi: – Nem hagyhattam ki! Ezen a versenyen felnőtt srácként én is ott ültem a közönségben!

Az öngyilkos királynő
30 évvel ezelőtt lett öngyilkos Molnár Csilla Andrea, aki az 1985-ben újra országosan megrendezett szépségkirálynő-választáson lett első helyezett. Október 5-én nyerte el a budapesti Kongresszusi Központban a Magyarország Szépe címet és koronát. A Kaposváron született tizenhat éves lány később, a Máltán megrendezett Miss Európa szépségversenyen a harmadik helyezést érte el. A siker és a magánéleti problémái lelkileg megviselték. Molnár Csilla 1986. július 10-én szülei házában halálos mennyiségű Lidocaint szedett be.