munkaerőhiány;

- Hazai forrásból is enyhíthető a munkaerőhiány

A kormánynak a külföldi munkaerő alkalmazása helyett arra kellene törekedni, hogy a magyar embereknek adjon esélyt a munkára - jelentette ki az MSZP alelnöke sajtótájékoztatóján, reagálva arra a hírre, hogy a kormány is egyetért a gyáriparosok külföldi munkaerő foglalkoztatását felvető javaslatával. A héten a szocialisták országgyűlési határozat-tervezetet nyújtanak be a munkaerőhiány enyhítésére - tette hozzá Gúr Nándor.

Álláspontja szerint Magyarországon 600-800 ezer ember alkalmas vagy megfelelő intézkedésekkel alkalmassá tehető a hiányzó munkaerő pótlására. Az ellenzéki politikus elmondta: javaslatukban szerepel a minimálbér nettó 100 ezer forintra emelése, a közterhek mérséklése, illetve a munkára rakódó járulékok általános csökkentése.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásainak döntő részét pedig olyan átképzési, utazási és lakhatási költségtérítésre kellene fordítani, aminek segítségével a jelenlegi munkanélküliek megjelenhetnek a munkaerőpiacon - sorolta Gúr Nándor. Az is szerepel a javaslatban, hogy a hiányszakmák elsajátítását vállaló fiatalok, az aktuális minimálbérnek megfelelő támogatásban részesüljenek a szakképzés keretében - fűzte hozzá.

Úgy vélekedett, hogy miközben az emberek egyre rosszabbul élnek és azt beszélik, hogy a kormány "szétlopja és szétrombolja" az országot, egyre kedvezőbb statisztikák készülnek a jólét növekedéséről és a munkanélküliség csökkenéséről. Ebben a helyzetben arról szólnak a hírek, hogy 36 ezerre azonnal, de potenciálisan akár 250 ezer külföldi munkásra is szükség volna a munkaerőhiány enyhítése érdekében.

Miért nem a magyar emberek munkába állítására fókuszál a kormány - tette fel a kérdést a sajtótájékoztatón Gúr Nándor.

A Fidesz a szokásos módon reagált a bejelentésre: a kvóta-referendum jutott eszükbe és sommásan közölték: a baloldal előbb adna munkát a bevándorlóknak, mint a saját állampolgárainak.

A Roszatom egyik cége felvásárolta a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft.-t - erről számolt be a Világgazdaság. Még nem lehet tudni, hogy a Paks II. atomerőmű beruházásánál a magyar beszállítói arány számbavételénél hova sorolják a most már 100 százalékban az orosz atomcég tulajdonává vált céget. A legtöbb hazai vállalkozás esélytelen a közreműködésre az atomerőmű építkezésen.