Spanyol parlamenti nyitány

Publikálás dátuma
2016.07.19. 07:32
Rajoy maradna posztján FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PEDRO B. DOMINGUEZ
Ma tartja alakuló ülését az új spanyol törvényhozás. A parlamenti nyitány előtt nagyon úgy tűnik, hogy második alkalommal sem tudnak megegyezésre jutni a pártok, s nem sikerül működőképes kormányt alakítani. Pedig a megismételt voksolás előtt a pártvezetők fogadkoztak, hogy véget vetnek a patthelyzetnek, s harmadszor már nem kell az urnákhoz járulni a spanyoloknak.

Mariano Rajoy, az ügyvezető kormányfő kormányalakítási konzultációi első körben nem jártak sikerrel. A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE), amely a június 26-i voksoláson megőrizte második helyét, s így a vezető ellenzéki erő maradt, ismételten elutasította a konzervatív Néppárt (PP) vezetője, az eddigi miniszterelnök nagykoalíciós ajánlatát. Pedro Sánchez, a PSOE főtitkára maga mögött tudhatja a szocialista frakció támogatását. Kosarat kapott Rajoy a középjobb katalán Ciudadanos párt vezetőjétől, Albert Riverától is.

Az ABC konzervatív spanyol lap szerint Rajoy eredetileg július 25-én szerette volna elmondani beiktatási beszédét, s 26-án, illetve – ha elsőre nem jön össze a 176 mandátumos abszolút többség – 28-án második menetben tartották volna a szavazást a PP vezette kabinet megerősítéséről. VI. Fülöp királynak azonban ismét konzultálnia kell a pártok képviselőivel, s időzítési problémák miatt így egy héttel később, augusztus első hetében tartanák meg a szavazást az új kormányról.

Rajoy a lap szerint csak akkor fogadná el az uralkodótól a kormányalakítási megbízást, ha Pedro Sánchez, a szocialisták vezetője garantálja a király előtt, hogy nem próbálkozik meg ismét a radikális baloldali Podemos párttal és a nacionalistákkal koalíciót összehozni, illetve, hogy a szocialista frakció tartózkodásával garantálja a konzervatív néppárti kabinet beiktatását. Sánchez az ügyvezető kormányfővel folytatott megbeszélésen már Rajoy tudomására hozta, hogy a szocialisták sem a nagykoalícióba belépni, sem tartózkodással a PP-t kormányra segíteni nem hajlandók, nemmel fognak szavazni a beiktatáskor.

Albert Rivera, a Ciudadanos vezetője épp tegnap közölte, hogy pártja csak azzal a feltétellel lenne kész a koalícióra a konzervatívokkal, ha a lejáratódott vezetés helyett új kormányfőjelöltet állítanának. A középjobb párt frakciója kész tartózkodni egy kisebbségi Rajoy-kormány beiktatásakor, de a 137 és a 32 mandátum együttesen sem elegendő, a PSOE tartózkodása elengedhetetlen lenne. Rajoy abban reménykedik, hogy a következő két hétben a háttéregyeztetések révén sikerül bebiztosítania, hogy újra ő alakíthasson kormányt.

Az új összetételű törvényhozás ma szavaz a házelnök és az alelnökök személyéről, a PP a Ciudadanosnak tett engedményekkel próbálja megszerezni a párt támogatását. A PSOE és a Podemos vitái miatt valószínű, hogy a szocialista Patxi López nem marad házelnök, nem kizárt, hogy a PP a Ciudadanosnak juttatja a befolyásos posztot.

Szerző

Győzelmet várnak a szociáldemokraták

Publikálás dátuma
2016.07.19. 07:31
Zoran Milanovic, az SDP elnöke néhány hónap múltán visszakerülhet a miniszterelnöki bársonyszékbe FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/D
Horvátországban szeptember 11-én tartják az előrehozott parlamenti választást - jelentette be közleményben szombaton Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök. Horvátországban azért vált szükségessé az előrehozott választás, mert megbukott Tihomir Oreskovic kormánya a jobbközép koalícióban – a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a Híd Függetlenek Listája között – bekövetkezett szakadás miatt. A horvát szociáldemokrata SDP a szeptemberi előrehozott választás favoritja.

Horvátországban szeptemberben rendezik meg az előrehozott parlamenti választást, miután a sorozatos belső konfliktusokat követően összeomlott Tihomir Oreskovic kormánya. Várhatóan nagy változások lesznek a belpolitikában. Meglepő lenne, ha sikerülne visszaférkőznie a hatalomba a jobboldali Horvát Demokratikus Közösségnek, annak a pártnak, amely lemondott elnöke, Tomislav Karamarko hatalommániája miatt a délszláv háborúkat követő éra egyik legsúlyosabb belpolitikai válságába taszította az államot.

A legutóbbi felmérések szerint valósággal zuhan a HDZ népszerűsége, ami egyértelműen arra utal, hogy e tömörülést teszi felelőssé a választók egy jelentős hányada a belpolitikai botrányokért, s az előrehozott választások kierőszakolásáért. A Nova TV által közölt közvélemény-kutatás mindenesetre egyenesen sokkoló lehet a párt számára a szeptemberi parlamenti választás közeledtével.

Az 1219 megkérdezett által készített felmérés szerint az előző kormányzati ciklus vezető kormánypártja, a szociáldemokrata SDP ismét a legnépszerűbb politikai erő. A pártra 30,9 százalék voksolna, amennyiben most hétvégén rendeznének parlamenti választást. Ez 1,8 százalékos erősödést jelent a májusi értékhez képest.

A HDZ ezzel szemben csak 21,5 százalékot kapna, ami több mint hét százalékos esés egyetlen hónap alatt. Szakértők rámutatnak, hogy ilyen rossz még 2011-ben sem volt a párt megítélése, amikor a HDZ kénytelen volt ellenzékbe vonulni. Akkor 24 százalékos népszerűségnek örvendett. Az eddigi koalíció másik pártjára, a centrista Hídra 12,1 százalék szavazna, ami 4,2 százalékos erősödésnek felel meg. Az interneten szerveződött Élőfal nevű párt 7,7 százalékot szerezne.

Mindez azt jelzi, hogy Tomislav Karamarko, a HDZ nemrégiben lemondott elnöke taktikai hibák sorát követte el. A legnagyobbat akkor, amikor nem volt hajlandó megválni kormányfő-helyettesi tisztségétől korrupciógyanús ügye miatt, s váltig ragaszkodott posztjához a kabinetben. Később már lemondott ugyan, de e lépését túl későn tette meg, s saját pártján belül is sokan ellene fordultak. Minden jel arra vall, hogy az őszi előrehozott parlamenti választást követően az SDP ismét kormányzati pozícióba kerül, egyedül azonban aligha szerez abszolút többséget, így ismét hosszadalmas kormányalakítási tárgyalások várhatóak.

A felmérések szerint a választók a szociáldemokraták elnökét, Zoran Milanovicot tartják a legalkalmasabbnak a miniszterelnöki tisztségre. Mindez azért érdekes, mert amikor tavaly decemberben eldőlt, hogy leváltják a miniszterelnöki tisztségből, s a centrista Híd a HDZ-vel alakít kormányt, kivált Tomislav Karamarko kígyót-békát kiáltott rá.

A Nova TV felmérése szerint, amelyet hatszázas minta alapján készített, a megkérdezettek 27,8 százaléka látná szívesen Milanovicot a miniszterelnöki székben. A második helyen a HDZ frissen megválasztott elnöke, Andrej Plenkovic áll.

A potenciális kormányfőjelöltek között a harmadik helyen Zágráb populizmustól sem visszariadó polgármesterét, Milan Bandicot találhatjuk 13,5 százalékkal, s a negyedik a még hivatalban lévő Oreskovic: a horvátok 12,7 százaléka szerint neki kellene kormányfőnek maradnia.

Milanovicnak a felmérések alapján tehát minden esélye megvan arra, hogy hazája következő miniszterelnöke legyen. A szociáldemokraták elnöke szombaton írt alá az előrehozott voksolásra szóló együttműködési megállapodást Ivan Vrdoljakkal, a liberális HNS elnökével, a Horvát Parasztpárt vezetőjével, Kreso Beljakkal, valamint a nyugdíjasok pártját irányító Silvano Hreljával. Ez azt jelenti, hogy ezen tömörülések közös választási listát alakítanak.

A megállapodást Zagorjéban szentesítették, s a „Nemzeti Koalíció” szerződésének nevezik. A lista egy meglepetést is tartogat. A HSU, azaz a nyugdíjasok pártjának elnöke azt közölte, felbukkan majd rajta Stjepan Mesic volt államfő neve is. Mesic április végén már utalt a politikába történő visszatérésére, miután a zágrábi képviselőház takarékossági okokra hivatkozva megszüntette a hivatalát, és már nem járt neki szolgálati gépjármű és sofőr, valamint titkár sem, egyedül testőrét tarthatja meg élete végéig az állam költségén.

Akkor úgy fogalmazott: az utóbbi hat évben tartózkodott attól, hogy aktuálpolitikával foglalkozzon, mégis "belekényszerítették", ezért visszatér a politikába, de nem a zágrábi polgármesteri széket célozza meg, hanem az országos politikát. "Voltam polgármester, kormányfő, házelnök, államfő kétszer is, Jugoszlávia utolsó elnöke, tehát sok tapasztalatom van" - mondta.

Stjepan Mesic 2000 és 2010 között köztársasági elnökként nagy népszerűségnek örvendett Horvátországban.

 EP-képviselő a HDZ új elnöke
Három hónappal azután, hogy Tomislav Karamarkót megerősítették a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) élén, máris új pártvezetőt választottak a jobboldali politikai erő vezetőjének Andrej Plenkovic személyében. Sokáig a zágrábi külügyminisztérium munkatársa volt, 2002-2005 között Horvátország uniós missziójának helyettes vezetőjeként ténykedett.
2005-től tíz éven át Zágráb Franciaországba akkreditált nagykövetének helyettese volt. 2010-ben visszakerült a horvát fővárosba, a külügyminisztériumban az ország uniós csatlakozása mellett kampányolt. 2011-2013-ig a horvát parlament tagja lett, 2013 óta pedig az EP-ben szolgál. Az utóbbi hetekben szembefordult Karamarkóval.

Szerző

Folytatódó török leszámolások

Publikálás dátuma
2016.07.19. 07:30
Tegnap eltemették a puccskísérlet több áldozatát FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRIS MCGRATH
Törökország minden korábbinál távolabb kerülhet az Európai Unió kapujától. Bár a Nyugat is hitet tett a demokratikusan megválasztott kormány mellett, Ankara olyan mértékű tisztogatásba kezdett a levert puccs után, hogy az vállalhatatlan minden nemzetközi szereplő számára. A halálbüntetés esetleges visszaállításával pedig esélye sem lenne az uniós integrációra.

Ugyan az EU több állama és Washington is józanságra intette Ankarát, a török vezetés ügyet sem vet ezekre a hangokra. Recep Tayyip Erdogan abból indul ki, hogy mivel a szíriai háborúban az Egyesült Államok számára fontos partner, ezért Washingtontól nem számíthat szankcióra, az EU pedig a menekültválság miatt tartja megkerülhetetlen szereplőnek.

Törökországban Erdogan elnök hamar visszaállítaná a halálbüntetést. Amennyiben ez megtörténne, akkor nemcsak az uniós csatlakozásokat kellene felfüggeszteni, hanem az Európa Tanácsból is ki kell zárni az országot. Thorbjörn Jagland, az ET elnöke élesen bírálta a legsúlyosabb büntetés visszaállításával kacérkodó államot. Ankara csak 2004-ben döntött a halálbüntetés felszámolása mellett, amely a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltétele volt. Ugyanakkor a katonai diktatúra vége, 1984 óta senkit sem végeztek ki az országban.

Az Európai Unió külügyminiszterei tegnap világossá tették: ha Ankara bevezeti a halálbüntetést, az óhatatlanul is az integrációs folyamat végét jelenti. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bejelentette, egyetlen ország sem válhat az EU tagjává, amelyik visszaállítaná a legsúlyosabb büntetést. Németország is leszögezte, hogy a halálbüntetés visszaállítása elzárná Törökországnak az EU felé vezető útját.

Előzőleg az EU bővítési biztosa, Johannes Hahn nyugtalanságát fejezte ki a bírák tömeges őrizetbe vétele miatt. Utalt arra, nyilvánvaló, hogy letartóztatásukat már előre előkészítették.

Az ankarai kormánynak a törökországi puccskísérlet utáni helyzetben is tiszteletben kell tartania a jogállamiság és a demokrácia szabályait, az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat - jelentette ki John Kerry amerikai külügyminiszter hétfő délelőtt, miután részt vett az uniós külügyminiszterek brüsszeli munkareggelijén. "Az ország nyugalmának és stabilitásának megőrzésére szólítjuk fel a török kormányt, valamint arra, hogy tartsa fenn a demokratikus intézmények és a jogállamiság iránti tisztelet legmagasabb fokát" - mondta sajtótájékoztatóján az amerikai diplomácia vezetője.

Ankara nem áll meg. Hétfőn is folytatódtak a tisztogatások, a kormány tovább folytatta a razziákat a puccs állítólagos támogatói ellen. A hétfő délelőtti órákban a rendőrség átkutatta a légierő katonai akadémiáját – közölte az állami hírügynökség, az Anadolu. Hétfő délig összesen 7500 személyt vettek őrizetbe a puccs vádjával. Nyolcezer rendőrt is felfüggesztettek, akik a vádak szerint szintén szerepet játszottak a katonai hatalomátvétel kísérletében.

Rács mögé került 36 tábornok. Hírek szerint a tiszti kar harminc százalékától szabadult meg a kormányzat. Letartóztatták Recep Tayyip Erdogan elnök egyik tanácsadóját, Ali Yizicit is, továbbá Abdullah Gül volt elnök egy egykori közvetlen munkatársát. Ezúttal azonban már újságírók és a rezsim célkeresztjébe kerültek.

Őrizetbe vettek egy török diplomatát, méghozzá Szaúd-Arábiában. Az al-Arabija közlése szerint a Kuvaitban szolgáló katonai attasé Düsseldorfba készült.

A török kormány először nevezte meg a puccskísérlet állítólagos vezetőjét. Ankara szerint a légierő egykori első embere, Akin Öztürk volt a „junta formális feje”. A tábornok a Legfelsőbb Katonai Tanács tagja volt. A CNN Türk szerint a kormány harminc kormányzót is leváltott, de elvesztette legalább félszáz magas rangú hivatalnok is a helyét. Néhány katonai vezető külföldre menekült.

A társadalom a jelek szerint inkább kitart egy „demokratúra” mellett, minthogy támogasson egy katonai diktatúrát. A múlt egyébként többször megmutatta, hogy a katonai hatalomátvétel után Törökországban erősebbé vált az iszlámhoz való kötődés.

A leszámolás egy másik súlyos következménnyel is járhat. A hadsereg megtisztítása miatt a NATO második legjelentősebb hadserege meggyengülhet. Már az erodálódást idézte elő a 2003-as Ergenokon per, amikor készülő katonai puccs vádjával a hadsereg mintegy 400 tagja került rács mögé. Nagy részüket felmentették ugyan, ettől függetlenül már ez a botrány is csökkentette a török katonaság haderejét – véli a Stratfor kutatóintézet. A mostani leszámolás morálisan is gyengíti a hadsereget, illetve egy sor hadgyakorlatot mondhatnak le.

A nagy tisztogatásban már a parancsnokok húsz százalékát tartóztatták le, aminek nyilvánvalóan komolyan érződnek a hatásai. A Stratfor szerint a puccs időzítése nem is lehetett volna rosszabb, hiszen a török hadsereg harcol a Kurd Munkáspárt (PKK) ellen, s érdekelt az Iszlám Állammal (IS) szembeni fellépésben Irakban és Szíriában.

Ami a gazdasági következményeket illeti, Mehmet Simsek kormányfőhelyettes azt közölte, hogy minden visszatér a régi kerékvágásba, s a puccs alig befolyásolja a gazdasági növekedést, különben is, a török gazdaság „az egyik leggyorsabban gyarapodó lesz az OECD államai közül” – említette meg. Tény ugyan, hogy tegnap a török líra valamennyire magára talált a sokkból, de még nem került vissza a pénteki szintre.

Fejbe lőtték az alpolgármestert
A török NTV Türk televízió közlése szerint súlyosan megsérült Sisli isztambuli körzet kormányzóhelyettese, miután ismeretlenek behatoltak irodájába, fejbe lőtték.
Nem világos, hogy az eset közvetlen összefüggésben áll-e a puccskísérlettel. Hasonló akciókat inkább szélsőbaloldali szervezetek hajtottak végre a múltban.

Szerző