Horvátországban szeptemberben rendezik meg az előrehozott parlamenti választást, miután a sorozatos belső konfliktusokat követően összeomlott Tihomir Oreskovic kormánya. Várhatóan nagy változások lesznek a belpolitikában. Meglepő lenne, ha sikerülne visszaférkőznie a hatalomba a jobboldali Horvát Demokratikus Közösségnek, annak a pártnak, amely lemondott elnöke, Tomislav Karamarko hatalommániája miatt a délszláv háborúkat követő éra egyik legsúlyosabb belpolitikai válságába taszította az államot.
A legutóbbi felmérések szerint valósággal zuhan a HDZ népszerűsége, ami egyértelműen arra utal, hogy e tömörülést teszi felelőssé a választók egy jelentős hányada a belpolitikai botrányokért, s az előrehozott választások kierőszakolásáért. A Nova TV által közölt közvélemény-kutatás mindenesetre egyenesen sokkoló lehet a párt számára a szeptemberi parlamenti választás közeledtével.
Az 1219 megkérdezett által készített felmérés szerint az előző kormányzati ciklus vezető kormánypártja, a szociáldemokrata SDP ismét a legnépszerűbb politikai erő. A pártra 30,9 százalék voksolna, amennyiben most hétvégén rendeznének parlamenti választást. Ez 1,8 százalékos erősödést jelent a májusi értékhez képest.
A HDZ ezzel szemben csak 21,5 százalékot kapna, ami több mint hét százalékos esés egyetlen hónap alatt. Szakértők rámutatnak, hogy ilyen rossz még 2011-ben sem volt a párt megítélése, amikor a HDZ kénytelen volt ellenzékbe vonulni. Akkor 24 százalékos népszerűségnek örvendett. Az eddigi koalíció másik pártjára, a centrista Hídra 12,1 százalék szavazna, ami 4,2 százalékos erősödésnek felel meg. Az interneten szerveződött Élőfal nevű párt 7,7 százalékot szerezne.
Mindez azt jelzi, hogy Tomislav Karamarko, a HDZ nemrégiben lemondott elnöke taktikai hibák sorát követte el. A legnagyobbat akkor, amikor nem volt hajlandó megválni kormányfő-helyettesi tisztségétől korrupciógyanús ügye miatt, s váltig ragaszkodott posztjához a kabinetben. Később már lemondott ugyan, de e lépését túl későn tette meg, s saját pártján belül is sokan ellene fordultak. Minden jel arra vall, hogy az őszi előrehozott parlamenti választást követően az SDP ismét kormányzati pozícióba kerül, egyedül azonban aligha szerez abszolút többséget, így ismét hosszadalmas kormányalakítási tárgyalások várhatóak.
A felmérések szerint a választók a szociáldemokraták elnökét, Zoran Milanovicot tartják a legalkalmasabbnak a miniszterelnöki tisztségre. Mindez azért érdekes, mert amikor tavaly decemberben eldőlt, hogy leváltják a miniszterelnöki tisztségből, s a centrista Híd a HDZ-vel alakít kormányt, kivált Tomislav Karamarko kígyót-békát kiáltott rá.
A Nova TV felmérése szerint, amelyet hatszázas minta alapján készített, a megkérdezettek 27,8 százaléka látná szívesen Milanovicot a miniszterelnöki székben. A második helyen a HDZ frissen megválasztott elnöke, Andrej Plenkovic áll.
A potenciális kormányfőjelöltek között a harmadik helyen Zágráb populizmustól sem visszariadó polgármesterét, Milan Bandicot találhatjuk 13,5 százalékkal, s a negyedik a még hivatalban lévő Oreskovic: a horvátok 12,7 százaléka szerint neki kellene kormányfőnek maradnia.
Milanovicnak a felmérések alapján tehát minden esélye megvan arra, hogy hazája következő miniszterelnöke legyen. A szociáldemokraták elnöke szombaton írt alá az előrehozott voksolásra szóló együttműködési megállapodást Ivan Vrdoljakkal, a liberális HNS elnökével, a Horvát Parasztpárt vezetőjével, Kreso Beljakkal, valamint a nyugdíjasok pártját irányító Silvano Hreljával. Ez azt jelenti, hogy ezen tömörülések közös választási listát alakítanak.
A megállapodást Zagorjéban szentesítették, s a „Nemzeti Koalíció” szerződésének nevezik. A lista egy meglepetést is tartogat. A HSU, azaz a nyugdíjasok pártjának elnöke azt közölte, felbukkan majd rajta Stjepan Mesic volt államfő neve is. Mesic április végén már utalt a politikába történő visszatérésére, miután a zágrábi képviselőház takarékossági okokra hivatkozva megszüntette a hivatalát, és már nem járt neki szolgálati gépjármű és sofőr, valamint titkár sem, egyedül testőrét tarthatja meg élete végéig az állam költségén.
Akkor úgy fogalmazott: az utóbbi hat évben tartózkodott attól, hogy aktuálpolitikával foglalkozzon, mégis "belekényszerítették", ezért visszatér a politikába, de nem a zágrábi polgármesteri széket célozza meg, hanem az országos politikát. "Voltam polgármester, kormányfő, házelnök, államfő kétszer is, Jugoszlávia utolsó elnöke, tehát sok tapasztalatom van" - mondta.
Stjepan Mesic 2000 és 2010 között köztársasági elnökként nagy népszerűségnek örvendett Horvátországban.
