- Filmjének címe, a Lajkó - Cigány az űrben esetleg pejoratív értelmezésekbe is belefuthat. Bár egy fekete komédiánál nagyon szőrszálhasogatónak kell lenni ahhoz, hogy valaki félreértse a címet.
- Lovas Balázs írótársammal mindig világos volt számunkra, hogy ez lesz a címe, mivel ebben benne van a teljes történet. Az, aki majd találkozik a plakáttal, s a filmet az alapján pejoratívnak, semlegesnek vagy bármilyennek képzeli, az csupán a saját hozzáadott koncepciójával él. Ez egy provokatív cím, az tény. Egyébként nagyon cigánybarát a történet, de nem arra van kihegyezve, hogy roma a főhős.
- Hanem? Miről szól a film?
- Egy férfiről, aki a lehetetlenből csinál meg valamit. Az ötvenes években egy cigány származású permetezőpilótának kijutni Bajkonurba, hogy részt vehessen az űrprogramban, szinte a lehetetlennel egyenlő. Eleve izgatnak azok a karakterek, akik az elképzelhetetlent valósítják meg.
- Hét hónap előkészület után ma kezdenek forgatni egy csobánkai helyszínen. Egy laikus számára nehezen elképzelhető, mi zajlik fél éven keresztül az előkészítési fázisban.
- Ez egy speciális helyzet volt, mert Magyarországon szerettük volna megtalálni azokat a helyszíneket, amelyek meg tudják idézni Bajkonurt. A helyszínválasztás azért volt nagyon nehéz, mert Bajkonur egy sztyeppe közepén helyezkedik el, ráadásul a filmben a hatvan évvel ezelőtti kazahsztáni várost fogjuk a néző elé varázsolni. Ipari, katonai létesítményeket néztünk meg, de a színészválasztás sem volt könnyű. Zömében magyar színészekkel dolgozunk, de ukrán, orosz, német színészek is részt vesznek a munkában. Őket nehéz volt megtalálni. Sok videocastingot néztünk meg, német, orosz, ukrán ügynökségekkel is dolgoztunk, hogy az összes szereplőt megtaláljuk.
- Ennek ellenére tisztán magyar film, vagy koprodukció fog készülni?
- Abszolút magyar film lesz, magyar pénzből. Külföldi színészekkel is forgatunk, de őket is a saját büdzsénkből honoráljuk. A Lajkó - Cigány az űrben költségvetése hozzávetőlegesen 400 millió forint körül lesz, de a végösszeget a producerem tudná pontosan megmondani.
- Meg van elégedve az összeggel, amelyből első nagyjátékfilmjét forgathatja?
- Egészen addig, míg az ember nem kezd el mozifilmet forgatni, senki nem tudja, mire megy el ez a rakat pénz. Ez az összeg egy kistelepülés csatornázását fedezné, tehát hatalmas felelősség. Olyan filmet kell csinálnunk, amely sokakhoz eljutva valóban szórakoztat. Jó lenne, ha a filmem valami pluszt adna, valami olyat, amit akár tíz év múlva is érdemes újranézni. Nagyon költséges egy ilyen filmnél a korhű ruhák, a szkafander, az űrkapszula részleteinek legyártása, ilyen módon mindig kell kompromisszumokat hozni, mert a pénz soha nem elég. Mégis azt hiszem: az, aki egy nagyjátékfilmre kap pénzt, de ennek ellenére azt mondja, hogy ez kevés, az súlyos morális gondokkal küzd.
- Miért ilyen hangsúlyos az Ön számára a világűr? Legutóbbi, remek humorú kisjátékfilmje, A répa Tarkovszkij híres filmjét, a Sztalkert is megidézte.
- A science fiction minden filmszerető számára fontos műfaj, univerzális dolgokat talán az univerzumon keresztül a legkönnyebb megfogni. A Lajkó esetében azt leszögezhetem, hogy nagy csalódást okoznánk a nézőnek, ha a főhősünk nem jutna el az űrbe, ha már ezt ígértük a címben.
- A fekete humor, amellyel a filmjét felcímkézték, egészen megosztó műfaj, ugye?
- A fekete komédia manapság divatos megjelölés. Tulajdonképpen a produkciónk nagy példaképe Bacsó Péter filmje, A tanú, amely alapvetően szatíra, fekete humorral átitatva. Papíron ugyanez elmondható a Lajkóról is. Nagyon komolyan veszi önmagát, nem holmi gegparádé vagy csak nevetésre apelláló szituációs komédia. Viszont nagyon remélem, hogy az a keret, amelyben kibomlik a történet, szórakoztatni fogja a nézőt.
- Elsőfilmes alkotóként mitől tart leginkább?
- Igazándiból a produceremmel, Pusztai Ferenccel együtt törekedtünk arra, hogy azokat a nehézségeket, amelyekkel elsőfilmes rendező találkozhat, már a forgatás előtt megtapasztaljam. Forgattam sokstatisztás, nagystábos reklámfilmet. Készítettem - még bemutatásra váró - kisjátékfilmet olyan elismert színészekkel, mint Halász Judit, Sztarenki Dóra és Bálint András, A répa című kisfilmben pedig Trill Zsolt és Tóth Orsi voltak a színészeim, de korábban csak amatőrökkel forgattam. Ezek olyan lehetőségek, amelyeket ki kell próbálnia minden rendezőnek, mielőtt belevág a nagyjátékfilmezésbe. Legkonkrétabban amúgy az időjárástól félek, mert lesz sok külső jelenetünk.
- Nem a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett, mégis jelentős támogatást kapott a filmre. Az utóbbi időszakban egyre többen jutnak lehetőséghez rendezői végzettség nélkül.
- Az ELTE filmszakán végeztem, utána pedig a London Film Academyn rövid workshopokat, masterclassokat hallgattam, szakmai gyakorlatomat is ott, a Sohóban végeztem. A támogatásról pedig csak a személyes tapasztalataimat tudom megosztani. Elsőfilmesként csak remélni tudja az ember, hogy támogatni fogják a munkáját. Vígjátékfilmes műfajban nem sokan pályáznak, ez némi előnyt jelentett, csakúgy, mint az, hogy a forgatókönyvet a kezdettől szerette a Filmalap. Többször mondták a filmalapos kollégák, hogy nagy szükség van egy olyan magyar filmre a palettán, amelyen a hazai közönség újra tud nevetni, s emellett minőségi szórakozást élvez. Szóval, mindenkit arra sarkallok, érdemes pályázni ilyennel, még akkor is, ha ezzel az én esélyeimet csökkenti. Rendezőként ez lesz az első nagy munkám, de íróként korábban több forgatókönyvet is írtam. Legutóbb az Aranyélet című HBO-sorozaton dolgoztam, valamint a Kojot című nagyjátékfilmen, amelyet Lovas Balázzsal és Kostyál Márkkal írtunk. Az a film hamarosan mozikba kerül.
- Mi a siker receptje? Elég egy ütős forgatókönyv, vagy a szakmai tapasztalat nélkülözhetetlen?
- Legelőször két komponensre van szükség: egy jó ötletre, s arra, hogy azzal megnyerjen az ember egy sikeres producert. Elmentem az ötlettel Pusztai Ferenchez, aki számtalan sikeres filmnek volt a producere. Egyből beleszeretett a treatmentbe: miután elolvasta, már aznap éjszaka sms-ben jelezte, szeretné ezt a filmet megcsinálni. Néhány hónappal később az ötletet kilenc-tíz oldalas dokumentumban kibontva bepályáztuk a Filmalaphoz, s támogatást kaptunk a forgatókönyv fejlesztésére. Másfél évbe telt, míg olyan könyvverzióhoz jutottunk, amely az alkotók és a Filmalap szerint is késznek tekinthető volt. Csak ez után merült fel az, hogy ki akarja rendezni a filmet.
- Kezdetektől Ön akarta, ugye?
- Igen, de papíron kevésnek éreztem a szakmai múltamat ahhoz, hogy erről másokat is meggyőzzek. Pusztaival ezért választottuk azt, hogy készítünk egy kisjátékfilmet, amelynek a humora, képi világa az én látásmódomról árulkodik. Így született meg ötmillió forintos MTVA-támogatásból és Feri produceri segítségével A répa című produkció.
- Visszatérve a Lajkó – Cigány az űrben című filmre, kik alakítják az alkotás főbb szerepeit?
- A címszereplőnk Keresztes Tamás, mellette Gyabronka József, valamint Pálffy Tibor sepsiszentgyörgyi színész alakítja a kulcsfigurákat. Nagy örömünkre Trokán Nóra és édesanyja, Papadimitriu Athina, valamint húga, Trokán Anna is szerepelni fog a filmben. Azért ez nem mindennapi dolog!