A dokumentum péntek óta fekszik a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) asztalán. A doppingvétségekkel foglalkozó amerikai szakértő, Travis Tygart úgy véli, a benne foglalt megállapítások annyira súlyosak, hogy az orosz csapatot egy az egyben ki kellene zárni az augusztus 5-én kezdődő riói olimpiáról. Moszkva számára súlyos csapás, hogy maga a kanadai jelentéstevő is erre a következtetésre jut.
A dokumentum kapcsán Tygart levélben szólítja fel Thomas Bachot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökét, hogy még július 26. előtt tegyen lépéseket az orosz olimpiai és paralimpiai szövetség, illetve a teljes csapat kizárására.
Az amerikai „doppingvadász” levelét – egészen egyedülálló módon – az orosz média is közzétette. Ennek elsősorban politikai okai lehetnek, hiszen így akarják azt sugallni a közvéleménynek: megint az amerikaiak akarnak károkat okozni Oroszországnak. Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Egyrészt azért, mert Tygartot nem lehet feltétlenül elfogultsággal vádolni.
Ő volt az, aki a neves országúti kerékpáros Lance Armstrongot is lebuktatta. Másrészt a radikális büntetést nemcsak Tygart követeli, hanem a további legalább tíz nemzeti doppingügynökség, köztük egyebek mellett a német Nada is. Ezt a szervezet ügyvezetője, Lars Mortsiefer is megerősítette a Süddeutsche Zeitungnak. Utalt arra, hogy a jövőben további lépéseket is tehetnek a kizárásra.
Thomas Bach számára az jelenti a legnagyobb kellemetlenséget, hogy az egyes sportági szakszövetségek is egyre inkább az oroszok részvétele ellen kezdenek állást foglalni. A nemzeti doppingellenes ügynökségeken túl húsz további szervezet csatlakozott a kizárást követelők táborához, köztük a WADA atlétikai bizottsága. A NOB elnöke számára az sem jelent könnyebbséget, hogy bár az orosz atlétikai csapatot kizárták a játékokról, két orosz atléta rajthoz állhat az olimpián: a távolugró Darja Klinsina mellett az a futó, Julija Sztyepanova, akinek férje 2014-ben egy német televíziós csatornának nyilatkozott arról, milyen kiterjedt doppingprogram zajlott Oroszországban.
Vitalij Sztyepanov az Orosz Antidopping Csoport munkatársa volt, és két éve nyilatkozott az Oroszországban, illetve az orosz atlétikában zajló szisztematikus doppingolásról. A pár és kisfiuk ezt követően, 2014 decemberében Németországba költözött, majd tavaly novemberben Kanadában kért menekültstátuszt. Oroszország tehát nem tekinti saját indulójának Sztyepanovát, de utóbbi is azt közölte tavasszal, hogy nem kíván orosz színekben versenyezni.
A NOB-ot már korábban is az a vád érte, hogy igyekszik elsimítani a doppingügyet. Erre utal, hogy Thomas Bach bizalmasa, Patrick Hickey, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) elnöke nem az orosz doppingprogrammal kapcsolatban fejtette ki elítélő álláspontját, hanem azokat marasztalta el, akik már előre kiszivárogtattak részleteket a McLaren-jelentésből. Mint mondta, sokkolták a kiszivárogtatások, s szerinte ezzel aláássák az olimpiai mozgalom egységét.
Tegnap egyébként az orosz fél is ellentámadásba lendült. A Match televízió programjában bemutatták, Oroszország miként vált „dezinformációs kampány” áldozatává. A filmben lejátszották az orosz illetékesek és a nemzetközi sportvezetés közötti találkozók hanganyagát is, aminek kapcsán aligha lelkendeznek a NOB központjában. Felmerül a kérdés, ki vehette fel ezeket a beszélgetéseket, s milyen szándékkal?
Mint a Süddeutsche Zeitung írja, lassan nem is arról van szó, hogy milyen kétes hátterű a teljes orosz sportélet, inkább egyre feltűnőbb az, hogy egyre rosszabb a szakszövetségek körében a NOB megítélése. Sokaknak meggyőződése, Thomas Bach kitalál valamit azért, hogy az oroszokat valahogy bejuttassa a hátsó ajtón. Közismert a német sportdiplomatáról, hogy mennyire közel áll az orosz elnökhöz. A szocsi olimpia előtt például a Die Weltben agyba-főbe dicsérte az együttműködést Oroszországgal.
A német sajtóban egyébként már korábban azzal vádolták, hogy túl közeli kapcsolatokat ápol Putyinnal. Róla azonban mindig leperegtek ezek az állítások. „Ha valaki Németországban úgy emleget, mint aki jól megérti Oroszországot, azt egyenesen bóknak veszem” – fejtette ki. Mások azt róják fel neki, hogy miközben a zöldasztalnál rendre zéró toleranciát hirdet a doppinggal szemben, valójában semmit sem tett ezen ügyek feltárásáért.
A McLaren-jelentés közzététele mindenképpen új helyzetet teremt. A dokumentum ugyanis bizonyítja, hogy az orosz doppingprogram szervezett volt, amelybe a politikai vezetés is be volt avatva. Nemcsak téli olimpikonok, atléták, hanem úszók, súlyemelők, kajak-kenusok is érintettek voltak, sőt paralimpikonok is. Kiderült az is, hogy az eddig vélt 1400-nál sokkal több doppingmintát semmisítettek meg. Mintegy a duplájáról van szó.