Előfizetés

Nagy bajba került a NOB elnöke

R.T.
Publikálás dátuma
2016.07.19. 07:51
Thomas Bach instrukciókat ad az olimpia riói helyszínén FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Tegnap újabb bomba robbant orosz doppingügyben, miután a kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren közzétette erről szóló jelentését. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak lépnie kell, több szervezet a teljes orosz csapatot kizárná az olimpiáról.

A dokumentum péntek óta fekszik a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) asztalán. A doppingvétségekkel foglalkozó amerikai szakértő, Travis Tygart úgy véli, a benne foglalt megállapítások annyira súlyosak, hogy az orosz csapatot egy az egyben ki kellene zárni az augusztus 5-én kezdődő riói olimpiáról. Moszkva számára súlyos csapás, hogy maga a kanadai jelentéstevő is erre a következtetésre jut.

A dokumentum kapcsán Tygart levélben szólítja fel Thomas Bachot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökét, hogy még július 26. előtt tegyen lépéseket az orosz olimpiai és paralimpiai szövetség, illetve a teljes csapat kizárására.

Az amerikai „doppingvadász” levelét – egészen egyedülálló módon – az orosz média is közzétette. Ennek elsősorban politikai okai lehetnek, hiszen így akarják azt sugallni a közvéleménynek: megint az amerikaiak akarnak károkat okozni Oroszországnak. Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Egyrészt azért, mert Tygartot nem lehet feltétlenül elfogultsággal vádolni.

Ő volt az, aki a neves országúti kerékpáros Lance Armstrongot is lebuktatta. Másrészt a radikális büntetést nemcsak Tygart követeli, hanem a további legalább tíz nemzeti doppingügynökség, köztük egyebek mellett a német Nada is. Ezt a szervezet ügyvezetője, Lars Mortsiefer is megerősítette a Süddeutsche Zeitungnak. Utalt arra, hogy a jövőben további lépéseket is tehetnek a kizárásra.

Thomas Bach számára az jelenti a legnagyobb kellemetlenséget, hogy az egyes sportági szakszövetségek is egyre inkább az oroszok részvétele ellen kezdenek állást foglalni. A nemzeti doppingellenes ügynökségeken túl húsz további szervezet csatlakozott a kizárást követelők táborához, köztük a WADA atlétikai bizottsága. A NOB elnöke számára az sem jelent könnyebbséget, hogy bár az orosz atlétikai csapatot kizárták a játékokról, két orosz atléta rajthoz állhat az olimpián: a távolugró Darja Klinsina mellett az a futó, Julija Sztyepanova, akinek férje 2014-ben egy német televíziós csatornának nyilatkozott arról, milyen kiterjedt doppingprogram zajlott Oroszországban.

Vitalij Sztyepanov az Orosz Antidopping Csoport munkatársa volt, és két éve nyilatkozott az Oroszországban, illetve az orosz atlétikában zajló szisztematikus doppingolásról. A pár és kisfiuk ezt követően, 2014 decemberében Németországba költözött, majd tavaly novemberben Kanadában kért menekültstátuszt. Oroszország tehát nem tekinti saját indulójának Sztyepanovát, de utóbbi is azt közölte tavasszal, hogy nem kíván orosz színekben versenyezni.

A NOB-ot már korábban is az a vád érte, hogy igyekszik elsimítani a doppingügyet. Erre utal, hogy Thomas Bach bizalmasa, Patrick Hickey, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) elnöke nem az orosz doppingprogrammal kapcsolatban fejtette ki elítélő álláspontját, hanem azokat marasztalta el, akik már előre kiszivárogtattak részleteket a McLaren-jelentésből. Mint mondta, sokkolták a kiszivárogtatások, s szerinte ezzel aláássák az olimpiai mozgalom egységét.

Tegnap egyébként az orosz fél is ellentámadásba lendült. A Match televízió programjában bemutatták, Oroszország miként vált „dezinformációs kampány” áldozatává. A filmben lejátszották az orosz illetékesek és a nemzetközi sportvezetés közötti találkozók hanganyagát is, aminek kapcsán aligha lelkendeznek a NOB központjában. Felmerül a kérdés, ki vehette fel ezeket a beszélgetéseket, s milyen szándékkal?

Mint a Süddeutsche Zeitung írja, lassan nem is arról van szó, hogy milyen kétes hátterű a teljes orosz sportélet, inkább egyre feltűnőbb az, hogy egyre rosszabb a szakszövetségek körében a NOB megítélése. Sokaknak meggyőződése, Thomas Bach kitalál valamit azért, hogy az oroszokat valahogy bejuttassa a hátsó ajtón. Közismert a német sportdiplomatáról, hogy mennyire közel áll az orosz elnökhöz. A szocsi olimpia előtt például a Die Weltben agyba-főbe dicsérte az együttműködést Oroszországgal.

A német sajtóban egyébként már korábban azzal vádolták, hogy túl közeli kapcsolatokat ápol Putyinnal. Róla azonban mindig leperegtek ezek az állítások. „Ha valaki Németországban úgy emleget, mint aki jól megérti Oroszországot, azt egyenesen bóknak veszem” – fejtette ki. Mások azt róják fel neki, hogy miközben a zöldasztalnál rendre zéró toleranciát hirdet a doppinggal szemben, valójában semmit sem tett ezen ügyek feltárásáért.

A McLaren-jelentés közzététele mindenképpen új helyzetet teremt. A dokumentum ugyanis bizonyítja, hogy az orosz doppingprogram szervezett volt, amelybe a politikai vezetés is be volt avatva. Nemcsak téli olimpikonok, atléták, hanem úszók, súlyemelők, kajak-kenusok is érintettek voltak, sőt paralimpikonok is. Kiderült az is, hogy az eddig vélt 1400-nál sokkal több doppingmintát semmisítettek meg. Mintegy a duplájáról van szó.

Rafináltan cserélték a vizeletmintát
A kanadai jogász, Richard McLaren jelentésében elsősorban a 2014-es szocsi téli olimpián történtekkel foglalkozott. A dokumentum megállapítja, hogy Oroszország államilag finanszírozott doppingprogramot működtetett. Szocsiban külön doppinglabor működött, ahol szinte krimiszerű módon zajlottak az események.
Ha egy orosz sportoló leadta a mintáját, egy lyukon keresztül cserélték ki a tiszta vizeleti eredménnyel. Több tucatnyi orosz atléta doppingolhatott, köztük tizenöten olyanok, akik érmet is szereztek. A megállapítások az orosz doppingellenes ügynökség, korábbi doppinglaborjának vezetőjétől, a már az Egyesült Államokban élő Grigorij Rodcsenkovtól származnak.
Amennyiben bebizonyosodnak a vádak, Thomas Bachon, a NOB elnökén a sor, hogy az érintett sportági szövetségekkel hozza meg a döntést.

Közelkép - Jézus nélküli világegyetem

Akár történelminek is nevezhetnénk a pillanatot, amikor egy ízben a Vatikán főcsillagásza, José Funes azt közölte, a Szentszék obszervatóriuma hisz abban, hogy más planétákon is létezhet élet. Indoklása szerint miután a galaxisban több mint százmilliárd csillagok száma, ezért távolról sem kizárható a földönkívüliek létezése.

Ez a kijelentés azért is meglepő, mert a tudomány csak feltételezi, hogy létezhetnek földönkívüliek a világegyetemben, üzeneteket is küldözgetnek hátha valakik majd válaszolnak, de egyelőre – tudomásunk szerint - sehol semmi reagálás. Nagy lelkesedéssel felfedeztek ugyan néhány exobolygót, ahol a földi viszonyokhoz nagyon hasonló feltételek léteznek: víz, légnemű burok mágnesességgel, amely kiszűri a Nap elektromos sugárzását, elfogadható méretű gravitáció, stb. de emberi lényekhez hasonló lakóknak ott sincs nyoma.

(Nekünk viszont menekülési lehetőség, ha bajba kerülne a mi Glóbuszunk.) Az egyház bejelentése azonban így is számtalan kérdést vet fel. Az elsőt ők maguk – a Vatikán csillagásza jóvoltából – azonnal fel is vetették: szerintük ugyanis nincs másik Jézus a világegyetemben, hiszen Ő a földi ember lelke megmentéséért vállalta a kereszthalált. Atyaisten természetesen csak egy van – hiszen Ő teremtette a világosságot, sötétséget és magát a Földet is emberekkel és állatokkal -, de azt nem tudni, hogy a földönkívülieknek is van-e olyan közvetítőjük Istenhez, mint a Földön Jézus Krisztus.

Természetesen azt sem tudhatjuk, hogy vannak-e erkölcsi normáik, egyáltalán ismerik-e a jó és a rossz, a bűn és a bűnhődés fogalmát. S ami minden egyházi jellegű hit alapeleme: hisznek-e a fizikai létük után valamilyen túlvilágban. A jelek szerint a Vatikán levonta a következtetést a Galilei ügyből: nem akar száz éveket várni, hogy elismerje a tudomány racionális tényeit.

Közelkép - Jézus nélküli világegyetem

Akár történelminek is nevezhetnénk a pillanatot, amikor egy ízben a Vatikán főcsillagásza, José Funes azt közölte, a Szentszék obszervatóriuma hisz abban, hogy más planétákon is létezhet élet. Indoklása szerint miután a galaxisban több mint százmilliárd csillagok száma, ezért távolról sem kizárható a földönkívüliek létezése.

Ez a kijelentés azért is meglepő, mert a tudomány csak feltételezi, hogy létezhetnek földönkívüliek a világegyetemben, üzeneteket is küldözgetnek hátha valakik majd válaszolnak, de egyelőre – tudomásunk szerint - sehol semmi reagálás. Nagy lelkesedéssel felfedeztek ugyan néhány exobolygót, ahol a földi viszonyokhoz nagyon hasonló feltételek léteznek: víz, légnemű burok mágnesességgel, amely kiszűri a Nap elektromos sugárzását, elfogadható méretű gravitáció, stb. de emberi lényekhez hasonló lakóknak ott sincs nyoma.

(Nekünk viszont menekülési lehetőség, ha bajba kerülne a mi Glóbuszunk.) Az egyház bejelentése azonban így is számtalan kérdést vet fel. Az elsőt ők maguk – a Vatikán csillagásza jóvoltából – azonnal fel is vetették: szerintük ugyanis nincs másik Jézus a világegyetemben, hiszen Ő a földi ember lelke megmentéséért vállalta a kereszthalált. Atyaisten természetesen csak egy van – hiszen Ő teremtette a világosságot, sötétséget és magát a Földet is emberekkel és állatokkal -, de azt nem tudni, hogy a földönkívülieknek is van-e olyan közvetítőjük Istenhez, mint a Földön Jézus Krisztus.

Természetesen azt sem tudhatjuk, hogy vannak-e erkölcsi normáik, egyáltalán ismerik-e a jó és a rossz, a bűn és a bűnhődés fogalmát. S ami minden egyházi jellegű hit alapeleme: hisznek-e a fizikai létük után valamilyen túlvilágban. A jelek szerint a Vatikán levonta a következtetést a Galilei ügyből: nem akar száz éveket várni, hogy elismerje a tudomány racionális tényeit.