Előfizetés

Köddé vált milliárdok a kastélyprogramban

Megint röpködnek a milliárdok a műemlékek felújítása körül: a magyar kormány megengedi a kastély- és várprogramban lévő 33 milliárd forintnyi uniós támogatás előlegként való azonnali és teljes kifizetését, noha ettől nem indul meg hamarabb a munka. Az Európai Bizottság kimondottan ellenzi a műemlékek körüli ellenőrizhetetlen költekezést - írja a Magyar Nemzet.

Rövid időn belül kétszer is belenyúlt a kormány a 33 milliárd forintnyi uniós támogatást felölelő nemzeti kastély- és várprogramba. A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon (Ginop) belül a turisztikai célú fejlesztéseket támogató kiírásban eredetileg a megítélt támogatás 30 százalékát lehetett előlegként felvenni, ez az arány áprilisban 50, hétfőn pedig 100 százalékra módosult. 

Nem véletlenül tört ki a műemlékláz: négyzetméterenként 400 ezer forintig lehet a költségeket elszámolni a műemlékekre, a nem műemléki épületek építésére 320, átalakítására pedig 220 ezret. Egyelőre csak állami kézben lévő kastélyokról szól a program, de a lap által megkérdezett szakértő szerint ez még változhat. Úgy látja, nehezen képzelhető el, hogy fejlesztési forrás nélkül maradjon Orbán Viktor veje, Tiborcz István, aki a hozzá közeli üzletemberek közreműködésével vetheti meg a lábát Turán. A Loire menti kastélyok hangulatát idéző Schossberger-kastélyhoz 200 millió forintért jutott hozzá a befektetői csoport, de a Magyar Nemzeti Bank sem maradt kastély nélkül: az intézmény a 680 millió forintért meghirdetett tiszaroffi Borbély-kúriát szerezte meg.

Kormányhatározattal eddig 19 kastély került át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől a Forsterhez, 2018-ig pedig további 16 cserél gazdát. Kilenc kastély – a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a majki kamalduli remeteség, a sümegi püspöki palota, a bajnai Sándor–Metternich-kastély, az iszkaszentgyörgyi kastély, a dégi Festetics-kastély, a tatai Esterházy-kastélyegyüttes, a füzérradványi Károlyi-kastély és az egri vár – esetében már a támogatási szerződések megkötésénél tartanak. A kastély az új kormányzati hobbi, már az adózás is ezt segíti. A 2017-es adótervek szerint a kastélyok felújítási költségeit 31 milliárd forintig levonhatja az adóalapból a kastély tulajdonosa, bérlője, vagyonkezelője. A kiadások 50 százalékával a társaságiadó-alap is csökkenthető.

A teljes cikket itt olvashatja!

3-as metró - Nem is kért uniós pénzt a kormány a felújításra

Publikálás dátuma
2016.07.20. 11:21
FOTÓ: Vajda József
Az M3-as metróvonal rekonstrukciója nem szerepel a Brüsszelnek korábban benyújtott nagyprojektlistán – értesült a Népszabadság.

Az Európai Bizottság ugyan tudott a budapesti metrófelújítási tervekről, de a beruházás már a közlekedési nagyprojektek finanszírozásáról Brüsszellel – a 2014-ben kezdődött uniós pénzügyi ciklus elején – megkötött közlekedési programmegállapodásba sem került bele. Ez lett volna pedig a feltétele annak, hogy Magyarország benyújthassa a metró pályarekonstrukciójára vonatkozó támogatási kérelmet.  Eddig úgy tűnt, hogy az első lépéseken rég túljutott a projekt, csak a konkrét kérelmet nem nyújtották még be a hazai hatóságok. De nem így van.

Tarlós István főpolgármester a múlt héten cáfolni igyekezett a lap értesülését, miszerint a fővárosnak hitelt kellene felvennie a metrófelújításhoz. (Az erről szóló sajtótájékoztató végére azonban beismerte, hogy 40-55 milliárd forint hitelre mégiscsak szükség lehet.) A városvezető egy uniós levélre hivatkozva állította, hogy az unió „örömmel részt vesz az M3-as metró finanszírozásában".

A róka fogta csuka helyzetből csupán az rajzolódik ki egyre bizonyosabban, hogy a felújítás pénzügyi háttere, ennélfogva megkezdésének időpontja bizonytalan. 

A teljes cikket itt olvashatja!

3-as metró - Nem is kért uniós pénzt a kormány a felújításra

Publikálás dátuma
2016.07.20. 11:21
FOTÓ: Vajda József
Az M3-as metróvonal rekonstrukciója nem szerepel a Brüsszelnek korábban benyújtott nagyprojektlistán – értesült a Népszabadság.

Az Európai Bizottság ugyan tudott a budapesti metrófelújítási tervekről, de a beruházás már a közlekedési nagyprojektek finanszírozásáról Brüsszellel – a 2014-ben kezdődött uniós pénzügyi ciklus elején – megkötött közlekedési programmegállapodásba sem került bele. Ez lett volna pedig a feltétele annak, hogy Magyarország benyújthassa a metró pályarekonstrukciójára vonatkozó támogatási kérelmet.  Eddig úgy tűnt, hogy az első lépéseken rég túljutott a projekt, csak a konkrét kérelmet nem nyújtották még be a hazai hatóságok. De nem így van.

Tarlós István főpolgármester a múlt héten cáfolni igyekezett a lap értesülését, miszerint a fővárosnak hitelt kellene felvennie a metrófelújításhoz. (Az erről szóló sajtótájékoztató végére azonban beismerte, hogy 40-55 milliárd forint hitelre mégiscsak szükség lehet.) A városvezető egy uniós levélre hivatkozva állította, hogy az unió „örömmel részt vesz az M3-as metró finanszírozásában".

A róka fogta csuka helyzetből csupán az rajzolódik ki egyre bizonyosabban, hogy a felújítás pénzügyi háttere, ennélfogva megkezdésének időpontja bizonytalan. 

A teljes cikket itt olvashatja!