Ha nem hivatalosan történt volna meg a bejelentés, gondolom, sokan ízléstelen viccnek tartanák, hogy Budapest jelentkezett be a brit kilépés nyomán megüresedett soros elnökségre. De nem vicc. Az Orbán-kormány tényleg elsőként igyekezett „segítő kezet nyújtani” a nehéz helyzetbe került brüsszeli apparátusnak, mondván, 2017 második felében beugróként ellátná az Európai Unió soros elnökségi teendőit.
Akár meg is tehetné, hiszen alig öt év telt el a saját soros elnökségünk óta, az apparátus – már ha maradt még valaki az azóta többször kisöpört és át is nevezett külügyminisztériumban azok közül, akik még 2011 első felében ezt végigcsinálták – minden bizonnyal nem felejtette el azt, amit akkor sikeresen végigvitt. De nyilván, nem erről van szó.
Nem hiszem, hogy lenne Brüsszelben élő ember, aki jelen viszonyok között úgy gondolná, hogy Magyarország megkapja ezt a feladatot. Különösen, hogy most már Belgium is jelentkezett rá. De azt is kétlem, hogy Budapest komolyan gondolná, hogy van esélye. Soros elnöknek lenni nem „nagy kunszt”, minden országra sor kerül a rotációs rendszerben, ez esetben viszont üzenetértékű lehet, hogy ki lesz „Brüsszel megmentője”.
Épp a rendkívüli helyzetből adódóan a 2017-es második félévi soros elnökségnek, üzenetértékén túlmenően, jóval nagyobb a tétje. Általában is pillanatnyi befolyást jelent a tisztség, mert a soros elnökségnek komoly befolyása van a tanácsülések napirendjére, magyarán tematizálhat. Vagyis épp azt nyújtja az Orbán-kormány, pontosabban a „Kállay-kettőst” egyre nagyobb lendülettel járó Orbán Viktor számára, amire leginkább vágyik, miközben itthon hűséges fegyverhordozói egymást túllicitálva szidják a „brüsszeli elhibázott politikát” és hirdetik, hogy egy referendum esetén nem, vagy csak nehéz szívvel tudnának az uniós tagság mellett szavazni.
És ezt Brüsszel is tudja, nem valószínű, hogy tálcán kínálja fel a lehetőséget leghangosabb bírálójának. Mert most egyáltalán nem mindegy, hogy az uniós integráció mélyítésének vagy lazításának illetve a menekültválság égető kérdései milyen – orbáni vagy merkeli - formában és „milyen körítéssel” kerülnek terítékre.