Ellenük uszítanak - Ismét nők és gyerekek estek áldozatul Szíriában

Legkevesebb 73 lakos meghalt az Iszlám Állam elleni koalíciós légitámadásban Szíriában.

 Aktivisták szerint ez volt a legsúlyosabb civil emberveszteség azóta, hogy a nemzetközi erők megindították a légicsapásokat az IS ellen.  Már két hónapja folyik a harc Manbij bevételéért, a város stratégiai fontosságú az Iszlám Állam de facto fővárosa, Rakka felé vezető úton. Manbijban már korábban is sok volt a civil áldozat. Kedden Tokkhar falu közelében csaptak le az amerikai légierő gépei, ahol majd 200 ember keresett menedéket a front elől. Az ott rejtőzködők közül majdnem mindenki életét veszítette a légicsapásban, a 117 halálos áldozat közül 73 polgári személy, köztük 20 nő és 35 gyerek. Mintegy ötven sérültet Jarablusz határvárosba szállítottak. Egy török területen működő, szíriai emberi jogi szervezet 73 ember adatait jegyezte fel. Chris Wood, az AirWars, brit székhelyű monitoring csoport vezetője közölte, a Szíria elleni légicsapások kezdete óta már legalább 190 polgári személy esett áldozatul a koalíciós légicsapásokban.

Szerző

Brexit - Nem lesz Merkel–May különalku

Publikálás dátuma
2016.07.21. 07:36
May első útja Merkelhez vezetett FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Theresa May első külföldi útja Németországba vezetett tegnap, ma Franciaországban folytatja tárgyalásait az új brit miniszterelnök. Angela Merkel szóvivője előre jelezte, nem lesz semmiféle May-Merkel különtárgyalás, előzetes különegyeztetés a Brexit kapcsán. A megüresedett brit uniós soros elnökséget Észtország veheti át.

Berlinben kezdte meg tegnap tárgyalásait Theresa May. A brit miniszterelnök ma a francia fővárosban egyeztet. Noha London már hétfőn hivatalosan jelezte, hogy May arról kíván egyeztetni Angela Merkellel első kétoldalú találkozójukon, hogy miként tud a két ország együttműködni abban az időszakban, amikor az Egyesült Királyság felkészül a kilépésre az Európai Unióból, ezzel kapcsolatosan kételyek fogalmazódtak meg a médiában.

Nyilván nem véletlen, hogy May első külföldi útja épp a német kancellárhoz vezet és az sem, hogy utána azonnal Berlin legszorosabb szövetségesével, Francois Hollande francia elnökkel egyeztet. A brit kilépési folyamat elkezdésének időzítése kérdésében ugyanis feszültség alakult ki London és Brüsszel között, mert míg az uniós tisztségviselők sürgetik a folyamat mielőbbi elindítását, addig London időt szeretne nyerni a felkészülésre, s nem kívánja aktiválni a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, amíg nem áll össze egyértelműen az új brit kormány tárgyalási stratégiája. Az uniós keménymagnak számító Merkel-Hollande páros támogatása nagy segítség lenne May és kabinetje számára.

A tegnap délutáni berlini találkozót megelőzően azonban Steffen Seibert, a német kancellár szóvivője leszögezte, Berlin nem folytat különtárgyalásokat Brexit-ügyben. „Azt mondjuk, hogy a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválása nélkül nem kezdődhetnek előtárgyalások Nagy-Britanniával – és e tekintetben nincs eltérés a német illetve az európai uniós álláspont között – de ez nem jelenti azt, hogy nem beszélhetünk egymással. Afelől azonban mindenkit megnyugtathatunk, hogy nem lesz előtárgyalás”, idézte a német szóvivő szavait a Reuters hírügynökség.

Brüsszeli források pedig tegnap délután jelezték, hogy a soron következő Észtország veheti át a jövő évi soros uniós elnökséget az Egyesült Királyságtól. London tegnap jelentette be hivatalosan, hogy lemond az elnökségről, tekintettel arra, hogy 2017 második felében már a kilépési tárgyalásokkal lesz elfoglalva. Az észt elnökség előrehozásáról egyelőre az uniós tagországok nagykövetei állapodtak meg, a végső döntést a miniszteri tanács hozza meg. A megüresedett tisztségre Magyarország és Belgium is bejelentkezett.

Szerző
Frissítve: 2016.07.20. 23:27

Ankarában nem csitul a tisztogatás

Visszatért a török fővárosba a pénteki puccskísérlet elől elmenekült Recep Tayyip Erdogan államfő és elképesztő méreteket öltött a napok óta tartó tisztogatás.

A török vezetés már kedden jelezte, hogy szerdai kormányülésen a török állampolgárok biztonságának garantálása és az újabb államcsínykísérletek megelőzése érdekében intézkedések sorozatát fogadja el a kormányzat. Annak ellenére, hogy Washington és az Európai Unió egyaránt önmérsékletre szólította fel Recep Tayyip Erdogant a puccsért felelősek üldözése során, és arra kérte, tartsa tiszteletben a demokratikus értékeket, tegnap folytatódott a megtorlás.

A puccs leverése óta felfüggesztettek 2700 ügyészt ás bírót, minden egyes egyetemi dékánt (1500 fő), 36 ezer pedagógust, 8800 rendőrt, 6000 katonát (köztük 150 tábornokot és admirálist), 100 állambiztonsági dolgozót, és a teljes miniszterelnöki állomány 10 százalékát, valamint csaknem 500 hitszónokot.

Tegnap az oktatási minisztérium további mintegy 6 500 munkatársát, valamint 262 katonai ügyészt és bírát függesztettek fel állásából és a minisztérium bevonta magánintézményeknél alkalmazott 21 ezer tanár engedélyét is. Összességében eddig 60 000 katona, igazságügyi és belügyi dolgozó illetve más közalkalmazott vált a tisztogatási hullám áldozatává.

A török védelmi minisztérium azt is bejelentette, hogy nem csupán a 262 felfüggesztett katonai bírót és ügyészt, hanem a teljes állományt vizsgálat alá veti, de részleteket nem közöltek.

Szerző