Soros két alapfeltételezésből indul ki: a mostani válság csak egy évekig, évtizedekig tartó folyamat kezdete; a mostani válság megoldatlansága a szélsőséges eszmék előretörésének kedvez, amelyek végső soron véget is vethetnek az európai projektnek. Ezért az EU jelenlegi, pillanatnyi problémákra adott rögtönzött válaszokból álló menekültpolitikája helyett hétpontos tervet állított össze:
1. Az EU-nak és a világ többi részének nagy számú menekültet kell befogadnia, mégpedig közvetlenül a frontvonalban lévő országokban kialakított központokból. Ott bírálnák el a kérelmeket, aki pedig nem ezeken a központokon át érkezik Európába, az elveszítené a jogát a menekültsátusra. Soros szerint Európának évi háromszázezer menekültet – tehát nem bevándorlót, hanem üldözöttet – kellene befogadnia, mert ez már elég nagy szám ahhoz, hogy a menekülők esélyt lássanak kérelmük pozitív elbírálására, és ne próbáljanak illegálisan eljutni Európába.
2. Európának erős határőrizetre van szüksége, hogy az 1. pont működhessen. Kevés dolog rémiszti meg jobban a közvéleményt a kaotikus jeleneteknél. A menekültválság tavalyi képei nagyban befolyásolták a kérdés európai kezelését. A káosz felszámolásának részeként forrásokat kell biztosítani a görögországi és olaszországi szükségtáborok feljavítására is, emellett cselekvőképes, összeurópai határőrizeti szervet is létre kell hozni.
Soros György pontjai a lényegi kérdésekkel foglalkoznak, egytől egyig végrehajtható intézkedések - mondta lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminiszter kifejtette: jó, ha nem az államok, hanem egy külső személy - esetünkben Soros - áll elő egy cselekvési tervvel, ám a döntés végső soron az államok kezében van, amelyek sajnos hajlanak saját, önző érdekeik felé a menekültkérdésben. "Soros a problémák megoldására törekszik, nem érdekli, hogy mi lesz a következő választásokon, vagy romlik-e pártja renoméja" - tette hozzá Balázs. A volt uniós biztos kifejtette ugyanakkor, hogy az EU döntési pályáira nem lehet "csak úgy" javaslatokat benyújtani, ennek szigorú szabályai vannak, csak az EU-s intézmények és a tagállamok adhatnak be indítványt. Ám Balázs biztos benne, hogy az Unió vezetői meggondolják Soros javaslatait.
3. Megfelelő pénzügyi keretrendszert kell teremteni a válság kezelésére, mert rendkívül rövidlátó döntés volt, hogy 2014-ben a tagállamok teljes GDP-nek 1,23 százalékában határozták meg az EU költségvetésének felső limitét. Így a menekültválság kezelését csak ad hoc pénzügyi támogatásokkal tudják megoldani. A migrációs válság kezelése évi 30 milliárd euróba kerülhet, de ez megtérülő befektetés: A Bertelsmann alapítvány becslése szerint a schengeni rendszer feladása évi 47-140 milliárd eurónyi GDP-kiesést okozhat. A pénzt európai adókból gyűjtenék be.
4. Egységes rendben kell elbírálni a menekültkérelmeket, a Dublin III felett eljárt az idő. A jelenlegi rendszer szerint a menekültkérelmeket abban az EU-tagállamban kell elbírálnia a helyi hatóságoknak, ahol egy menedékkérő először az EU területére lépett. És minden felelősség is azé az országé. Ehelyett egységes rendszer kell, ahol nem nemzeti, hanem EU-s szervezetek döntenek a menekültkérelmekről, így azok elbírálása nem a nemzetállamokon múlna, cserébe a felelősség sem csupán rájuk hárulna.
5. Egyetértésen alapuló összeurópai rendszert kell kidolgozni a menekültek elhelyezésére. Enélkül az előző pont nem is működhetne. A jelenlegi kötelező kvótarendszer kontraproduktív: jelentős ellenállást vált ki több tagországban is, amelyeket rákényszerítenek olyan menekültek befogadására, akiknek amúgy eszükben sem volna oda menni. Ehelyett önkéntes alapon kell működtetni a rendszert, hogy a menekültek is oda kerülhessenek, ahova mennének is.
6. Az EU-nak és a nemzetközi közösségnek sokkal bőkezűbben kellene támogatnia a konfliktusövezetekkel szomszédos befogadó államokat. Ezekben az országokban a töredékét is elég lenne elkölteni annak, amit most az EU a saját határain tervez elkölteni menekültközpontokra. Ugyanakkor helytelen az az európai ötletet, ami a gazdasági segélyek utalását a menekültek és vándorlók feltartásához kötné: ez egyrészt szembemegy a segélyezés alapgondolatával, másrészt értelmetlen is, mert éppen ezekből a segélyekből lehetne javítani azon a helyzeten, ami a vándorlás alapvető kiváltó oka.
7. A gazdasági bevándorlókkal is kezdeni kell valamit. A gazdasági bevándorlás sem szükségszerűen rossz. Mert ugyan most a nagyszámú menekült miatt telítődött a felvevőpiac, de ha a menekültválság kezelését sikerül mederbe terelni, akkor újra be lehet fogadni gazdasági bevándorlókat, akikre igen is szükség van a demográfiai okokból kimerülő európai munkaerőpiacon.
Hogy lesz a menekültből magyar állampolgár? – a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) megnézte: szinte sehogy. Magyarország a jog szerint köteles minden lehetséges módon megkönnyíteni, hogy az itt élő menekültek és hontalanok bizonyos idő elteltével állampolgárságot szerezzenek. Az MHB szerint ezt a kötelezettséget a magyar állam rosszul teljesíti. Indokolás nélküli és megismerhetetlen hatósági döntések, a bírói jogorvoslat teljes hiánya, átláthatatlan és indokolatlanul szigorú mércék a döntéshozatalban, ésszerűtlen követelmények, drága vizsga és fordítások. Alig néhány tucat sok éve itt élő menekültnek és hontalannak sikerült megugrania a lécet. 2011 és 2015 között 3122 Magyarországon élő külföldi szerzett állampolgárságot „sima” (tehát nem egyszerűsített) honosítással. Közülük mindössze 46-an voltak menekültek és 38-an hontalanok. A „sima” honosítást kérelmezők teljes csoportjában 57 százalékban született pozitív döntés. A hontalan kérelmezőknél ez 33 százalék, míg a menekülteknél mindössze 14 százalék volt. Tehát statisztikailag egy hontalan fele-, egy menekült pedig negyedannyi eséllyel vág neki a magyar állampolgárság megszerzésének, mint egy átlagos, nem magyar származású, előnyt papíron sem élvező bevándorló.
Lásd még: Ellenük uszítanak - Ismét nők és gyerekek estek áldozatul Szíriában
