Orbán a V4-csúcson - Az EU már csak "regionális szereplő"

Publikálás dátuma
2016.07.21 15:13
Robert Fico szlovák, Bohuslav Sobotka cseh, Beata Szydlo lengyel és Orbán Viktor magyar miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a
Az Európai Unió drámai pillanatokat él át, ugyanis Nagy-Britannia kilépése miatt elvesztette globális vezető szerepét - sopánkodott Orbán Viktor a visegrádi országcsoport (V4 - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) kormányfőinek csütörtökön Varsóban tartott csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatón.

És, hogy miért történt mindez, a magyar miniszterelnök fel is állította a diagnózist, jelezzük: senki ne várjon meglepetést:  

Az unió azért jutott ebbe a drámai helyzetbe, és minősült vissza regionális szereplővé, mert az Európai Bizottság a migráció kérdésében ( csak nem "migránsügyi" kvótanépszavazás lesz hamarosan odahaza? ) a lehető legrosszabb válaszokat adta, és ezzel aláásta az egyik uniós állam tagsági viszonyát.

Orbán Viktor máris írja a receptet a gyógyuláshoz, vagy legalábbis a folyamat elindításához: 

Most azt kell megmondani, mit kell tenni az uniónak annak érdekében, hogy ismét globális szereplővé válhasson. Az Európai Uniónak tisztáznia kell álláspontját a migráció ügyében, mert jelenleg nem beszél őszintén és tisztán, nem mondja meg, hogy mi a célja.

És, ha a még valaki a Földön nem hallotta volna: 

A magyar álláspont világos: az illegális bevándorlást európai területen kívül kell megállítani, ott kell felállítani a menekülttáborokat, és ott kell benyújtani a menedékkérelmeket. 

Valamint: 

Elfogadhatatlan az Európai Bizottságnak a menekülthelyzet reformjára tett új hétpontos javaslata.

Jó is lesz, ha Brüsszel összekapja magát, mert a V4-ek lassan a fejére nőnek, de legalábbis - ellentétben a kis szánalmas, zsugorodó uniócskával - egyre erősebbek, összetartóbbak, keresztények. Rend van és fegyelem. 

A csütörtöki visegrádi kormányfői találkozó megteremtette az alapját annak, hogy a szeptemberi pozsonyi EU-csúcstalálkozón a V4-ek közös európai programmal lépjenek fel - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve:  az alapvető értékek terén, mint például a nemzeti hagyományok, kereszténység, biztonság, alapvetően eddig is egyetértés volt a visegrádi országok között. Jelezte: a csúcson arról egyeztettek, hogy ezt a jövőt, ezt az Európát megpróbálják közösen képviselni Pozsonyban. Ennek érdekében a következő hetekben komoly munkát kell még végezni, de a kezdő lépést megtettük -  közölte elégedetten Orbán Viktor.

Az intézményesített Európai Unió ma nem teljesíti az európaiak elvárásait, a brit kilépésről szóló népszavazás után ezért Európában új megvitatandó kérdéskört kell nyitni - ezt már nem Orbán, hanem a lengyel kormányfő mondta, noha a váltást így a szövegben alig érzékelni.  Beata Szydlo úgy vélte, a brit népszavazás eredménye lehetőséget jelent az EU működésének megváltoztatására úgy, hogy jobban vegye figyelembe a szuverén nemzeti parlamentek döntéseit, és kevésbé foglalkozzon saját intézményes működésének kérdéseivel.

A magyar kormány számíthat Szlovákia segítségére a határvédelemben - erről a szlovák kormányfő biztosította Orbán Viktort, a legnagyobb egyetértésben migránsozva magyar kollégájával. Robert Fico - az MTI híradása szerint - még azt a rendkívül építő jellegű javaslatot is tette, hogy (a bevándorlással járó biztonsági kockázatok növekedése miatt) a veszélyekről végre nyíltan kellene beszélni.

De hogy egy csipetnyi humánum is megnyilvánuljon: 

Csehország azt várja az Európai Unió 27 országának szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozójától, hogy azon olyan döntések születnek, amelyek következtében az EU emberibb arculatot kap - ezt  cseh miniszterelnök mondta a sajtótájékoztatón. Bohuslav Sobotka szerint Prága számára három téma - a biztonságpolitika, a gazdasági növekedés bebiztosítása és az uniós intézmények eredeti szerepének betöltése - kiemelten fontos. Az Európai Uniónak meghatározó szerepet kell játszania az Európa jövőjéről szóló vitában, az EU-nak irányítania kell ezt a vitát - szögezte le a cseh kormányfő.

A megbeszélést Szydlo az Európai Tanács szeptember 15-én esedékes, a Brexit utáni helyzetnek szánt pozsonyi informális ülésének előzményeként minősítette, a visegrádi csoport (V4 - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) közös álláspontját egyeztették ezzel kapcsolatban- tudatja az MTI. 

Szerző

Teniszpályás, szökőkutas luxusbörtön üzemel Kecskeméten

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Megtévedt rendőrök, vállalkozók és politikusrokonok kapnak helyet a parkettásnak nevezett börtönben, amit el is hagyhatnak, ha kedvük tartja. A rabok munkájával a Ferroplast jár jól – a cég egyik tulajdonosa egy börtönigazgató felesége.
Egyágyas, saját kulccsal zárható szobák, rács nélküli ablakok, saját tévé, parkosított udvar, szökőkút, teniszpálya– ez nem Svédország egyik börtönének leírása, hanem egy régóta működő kecskeméti büntetés-végrehajtási intézményé, - írja a létesítményt részletesen bemutató 24.hu.

Puhára estek

A  „parkettás”, azaz a Bács-Kiskun megyei Büntetés-végrehajtási Intézet II. objektuma létezéséről kevesen tudnak, pedig az 1990-es évek óta üzemel. Ide kerültek az igazságszolgáltatás, a hatóságok és a fegyveres testületek megtévedt tagjai, az úgynevezett védett személyek. A kényelmi szolgáltatások miatt azonban a hely népszerű lett a gazdasági bűncselekmények miatt elítélt vállalkozók, tehetős üzletemberek között, és bennfentesek szerint nagyobb a politikusok rokonságába, közvetlen ismeretségi körébe tartozó elítéltek aránya is a többi magyar fegyintézethez képest. A kecskeméti afféle VIP-börtönné alakult az idők során, bár ezt hivatalosan senki sem ismeri el.
A bentlakóknak nem kell megküzdeniük a magyar büntetés-végrehajtási rendszer általános problémájával, a túlzsúfoltsággal: nincsenek szűk börtönzárkák, az 59 körletből 56 kényelmes egyszemélyes szobának is beillene. A fennmaradó három szobát kétágyasra alakították ki. 
A pozitívumok sorát bővíti az is, hogy ha a fogvatartott úgy dönt, el is hagyhatja az intézet területét. A többség őrfelügyelet nélkül mehet minden nap külsős munkahelyre.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején. Az elítéltek az utcára is szabadon kimehetnek:
A lap munkatársai ottjártukkor többeket láttak a nyitott kapu melletti dohányozóhelyen, miközben fegyőr egyáltalán nem volt a láthatáron.
A Kecskeméttől félórányi autóútra fekvő Táborfalván a Ferroplast Kft. egy műanyag-feldolgozó és -fröccsöntő üzemet működtet. Táborfalva igazi mintaprojekt lett a büntetés-végrehajtás rendszerében: a Belügyminisztérium 2017-es Fogvatartottak reintegrációja című, uniós támogatásból szervezett konferenciáján az egyik előadó a cég ügyvezetője volt, aki igazi win-win vállalkozásként mutatta be az elítéltek alkalmazását. Az előadás szerint a munkaerőhiánnyal küzdő kecskeméti térségben igen komoly eredménynek tekinthető, hogy a cég a megállapodásnak köszönhetően hosszútávon stabilizálni tudta saját munkaerő-utánpótlását. A fogvatartottakkal ráadásul képzett és olcsó munkaerőhöz jutottak. Nem véletlen, hogy az összesen 40 fős vállalkozás 20 elítélt alkalmazását vállalta. 

Családban marad?

A 25 éve alapított Ferroplast Kft. forgalma az elmúlt években meredeken emelkedett, egyre közelebb került a milliárdos szinthez, és közben komoly nyereséget biztosított a tulajdonosoknak is. Az adózott eredmény 2015-2016-ban megközelítette az évi 100 milliót, de 2017-ben is 54 millió forint volt. A kecskeméti fogvatartottakkal dolgozó Ferroplast Kft. egyik tulajdonosa, Füzesiné Gajdácsi Magdolna az egyik szomszédos Bács-Kiskun megyei börtön igazgatójának felesége. Füzesi Viktorezredes az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetet vezeti. Furcsa csavar, hogy a kecskeméti bv-intézet parancsnokának felesége viszont éppen az állampusztai börtönben működő gazdasági vállalkozásban kapott vezetői állást. Zachar Tibor felesége információink szerint az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. tésztagyárának lett az üzemvezetője. A 2017-ben átadott tésztaüzem műszakonként közel egy tonna tarhonyát, csőtésztát, spagettit képes gyártani. Ez az üzem látja el az összes bv-intézetet száraztésztával.
A portál megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP), nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy egy magasrangú bv-s vezető felesége és annak családja profitál a fogvatartottak munkájából. A válasz szerint ez nem összeférhetetlen:
„Az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka a jogszabályi előírásoknak megfelelően erről a tényről korábban tájékoztatta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát. Ennek a vizsgálata azt támasztotta alá, hogy nincsen összefonódás a beosztás és a vállalkozás vezetése között.”

Önálló élet helyett elszigeteltség vár a fogyatékkal élőkre a kormány tervei szerint

Publikálás dátuma
2019.03.19 06:45
Magyarországon 20 ezer ember él valamilyen zárt intézményben
Fotó: Népszava/ Vajda József
A kabinet felszámolná a nagy szociális intézményeket, ám szakmai szervezetek szerint az erről szóló koncepció továbbra is ellentétes a fogyatékkal élő emberek érdekeivel.
Mindössze egyetlen szót emelt át az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) 17 oldalas szakmai javaslatából abba a hamarosan a kormány elé kerülő koncepcióba, ami a nagylétszámú, bentlakásos szociális intézmények felszámolását (hivatalos nevén: kitagolását) célozza. A MEOSZ szerint elfogadhatatlan a kormány hozzáállása a szakmai együttműködéshez, ahogy az is, hogy a kitagolási stratégiát úgy fogadhatják el, hogy az hemzseg a szakmai hibáktól. Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer ember él valamilyen zárt, a társadalomtól elszigetelt intézményben, összezárva akár több száz másik, speciális szükségletű emberrel. Nekik nagyon kevés vagy szinte semmilyen döntési szabadságuk nincs arról, hogyan éljék életüket – holott a fogyatékkal élő emberek jelentős része kisebb-nagyobb segítséggel ugyan, de képes lenne az önállóbb életre. A kitagolás elvben ezt segítené elő: az elzárt intézmények helyett az önálló életvitelt biztosító lakhatási formák (mint például a támogatott lakhatás) kialakítása a cél. A kormány tervei azonban továbbra is abba az irányba mutatnak, hogy a nagy zárt intézmények helyett kisebb, de továbbra is a társadalomtól inkább elszigetelt otthonokat hoznak létre. – A kormány elé kerülő előterjesztésnek nem célja a fogyatékos emberek valódi társadalmi befogadása, ráadásul további feszültségeket generál – fogalmazott a MEOSZ elnöke abban a levélben, amelyben Fülöp Attila szociális államtitkárnak foglalta össze aggodalmait. Kovács Ágnes szerint a koncepció ellentétes a MEOSZ mindazon törekvéseivel, amelyekkel biztosítani lehetne a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes, önrendelkező életét, ezért annak elfogadását ebben a formában nem tudják támogatni. A tervezet szerinte nem tartalmaz garanciákat arra vonatkozóan, hogy az uniós források bevonásával ne jöhessenek létre újabb, a fogyatékos emberek érdekeivel szembemenő körülmények (a kormány mintegy 77 milliárd uniós forrást biztosít a kitagolási projektre). Hasonló aggályokat fogalmazott meg korábban az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) is. Mint írták, az eddig ismertté vált programok a nagylétszámú intézményrendszer és a nagytömegű ellátási formák további fenntartására és nem a lebontására irányulnak.
Kovács Ágnes sérelmezte továbbá, hogy a MEOSZ-nak, mint a mozgáskorlátozott emberek legnagyobb érdekvédelmi szervezetének csak arra adott lehetőséget a kormány, hogy „esetleges észrevételeit megküldhesse”, miközben tavaly novemberben azért kötöttek partnerségi megállapodást az Emmivel, hogy valóban szembenézzenek a problémákkal. Mindezzel kapcsolatban kerestük a minisztériumot és a szociális államtitkárságot, ám hétfő estig nem kaptunk tájékoztatást.

Máshol is csak papíron elkötelezettek

Az Európai Unióban mintegy 1,2 millió ember él szegregáltan, bentlakásos szociális intézményekben. Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének aláírásával az EU, valamint mind a 28 tagállam külön-külön is kötelezettséget vállalt arra, hogy a nagylétszámú bentlakásos szociális intézményeket kitagolja. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2014-2018 között átfogó kutatást végzett a folyamatról. Az eredmények szerint az EU országainak kétharmada papíron elköteleződött a kitagolás mellett, ám a gyakorlati megvalósulás számos problémába ütközött. A kitagolás anyagi támogatása akadozik, sokszor a nagy intézmények felújítására költenek. Nem történik meg a társadalom érzékenyítése, a civil és szakmai szervezetek bevonása a folyamatba. Előfordul szelektív kitagolás: elsősorban a fiatalabb és enyhébb fogyatékossággal élőket vonják be, a „problémásabb” érintetteket háttérbe szorítva.

Frissítve: 2019.03.19 06:45