Tizennégy nap múlva elkezdődik az év talán legjobban várt sporteseménye, a riói olimpia, ám a hírek nem a sportsikerekről szólnak, hanem újabb és újabb botrányokról. Ezúttal a dopping került középpontba, ugyanis eldőlt: orosz atléták nélkül rendezik a XXXI. nyári ötkarikás játékokat, miután a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) tegnap elutasította a 68 sportoló közös beadványát. A döntés még nem végleges, az oroszok a Svájci Szövetségi Bíróságnál még fellebbezhetnek a mai döntés ellen, erre 30 napjuk van.
„Nem lepett meg a döntés – nyilatkozta lapunknak Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője. – Az ítéletet a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) hozta meg, tekintettel arra, hogy a legjobb orosz atléták, olimpiai bajnokok éveken keresztül részt vettek egy szisztematikus doppingprogramban. Ezért zárták be a moszkvai laboratóriumot, s vették el végleg az akkreditációját. Az atlétikát illetően rengeteg államilag támogatott csalásra derült fény, így érthető a CAS döntése.”
Ám nemcsak az atléták vannak jelentős bajban, hanem egész Oroszország, ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) jövő keddig határoz arról, hogy a teljes orosz küldöttséget kizárja-e az olimpiáról. „Ez sokkal izgalmasabb történet, ugyanis a jogi megalapozottsága még erősen kérdéses, hogy az atlétákon kívül az egész nemzetet kollektívan el lehet-e tiltani. Erre a döntésre vár mindenki.
Az ítéletet a NOB-nak és a nemzetközi sportszövetségeknek kell meghozniuk. Ezen szervezetek kérték, hogy tartsanak nekik egy tájékoztatót arról, pontosan milyen bizonyítékok vannak, mely sportágakra, milyen sportolókra vonatkozóan” – mondta Tiszeker, aki hozzátette: ez rendkívül kényes téma, hiszen olyan sportolókat is kizárhatnak, akik soha nem éltek tiltott szerrel. Az Orosz Olimpiai Bizottság keddi bejelentése szerint 387 orosz sportoló szerepelne Rióban, ez a szám az atléták eltiltása miatt 68-al csökken.
A kétszeres olimpiai bajnok rúdugró, Jelena Iszinbajeva perrel fenyegeti a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot
A MACS vezetője szerint reális esélye van annak, hogy az 1984-es Los Angeles-i játékok után ismét Oroszország nélkül rendezzenek olimpiát. „Az orosz sportolók doppingoltatását vizsgáló, 97 oldalas McLaren-jelentés egészen elképesztő, már-már filmbe illő csalásokról számol be. Kijátszották a biztonsági kamerákat, a nemzetközi közösség őrjáratát. Évek óta készültek rá, gyűjtötték a tiszta vizeleteket. A titkosszolgálat embere szerelőnek öltözve csempészte ki a mintákat, amiket aztán feltörtek, és kicseréltek. Hátborzongató” – fogalmazott Tiszeker.
Oroszország kizárása azonban hatalmas sportdiplomáciai bonyodalmakkal is járhat. S bár, Alekszandr Zsukov, az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke már jelezte, nem kívánják bojkottálni a riói ötkarikás játékokat a doppingbotrány miatt, a kollektív eltiltás mégis érzékenyen érintheti az országot. „Kategorikusan elutasítunk mindenfajta bojkottot, történjen az politikai vagy bármilyen más ok miatt. A bojkottok csak az olimpiai mozgalom összeomlásához vezetnének. Voltak kísérletek arra, hogy az ötkarikás játékokat politikai fegyverként használják, de úgy gondoltam, hogy ez már mind a távoli múlté” – mondta Zsukov.
Tiszeker szerint az ügy már rég túlmutat a sporton. Inkább sportpolitikai, diplomáciai kérdés. „Forr most az üst. Nagyon izgalmas kérdés. Bármi megtörténhet” – zárta a MACS vezetője.