A 20 női parlamenti képviselő között a parlamenti felszólalások és a benyújtott indítványok számában egyértelműen az ellenzéki képviselőnők járnak az élen. Közülük is az LMP-s képviselők kértek legtöbbször szót: Schmuck Erzsébet két év alatt 326 alkalommal beszélt a Parlamentben, frakciótársa, Szél Bernadett pedig nem sokkal lemaradva követi őt 291 felszólalással. A két ellenzéki politikusnő ezzel a teljesítményével a teljes képviselői mezőnyben is előkelő helyet foglal el, mindkettejüket a tíz legaktívabb felszólaló között találjuk.
Az MSZP-frakció nőtagjai is a gyakran felszólaló politikusok között vannak. Bangóné Borbély Ildikó 229 felszólalásával a 3. a nők mezőnyében, őt közvetlenül két másik szocialista képviselőnő, Heringes Anita és Demeter Márta követi.
A Fidesz és a frakcióval nem rendelkező pártok képviselőnőit a mezőny második felében találjuk – előbbieknél a frakció nagysága, utóbbiaknál a frakció és az ezzel járó többletjogok hiánya korlátozhatja a megszólalások számát. A legkevesebbet beszélő politikusnők a fideszes Csöbör Katalin és Mátrai Márta, akik kevesebb mint 10 alkalommal kértek szót a Parlamentben.
A legkevésbé beszédes ellenzéki honanya pedig a DK-s Vadai Ágnes volt, neki 12 felszólalása volt az utóbbi két évben.
A Parlament egészére vonatkozóan kijelenthető, hogy az önálló indítványok benyújtásában az ellenzéki nők járnak az élen. Az összes ellenzéki politikusnő több egyéni indítványt adott be, mint bármelyik kormánypárti képviselő, a lista első felében kizárólag ellenzékiek szerepelnek. A négy legtöbb önálló indítványt jegyző képviselőnő közül az MSZP-s Demeter Márta és Bangóné Borbély Ildikó félezernél is több, az őket követő LMP-s Szél Bernadett, valamint a szocialista Heringes Anita 400-nál több indítványt terjesztett elő, amivel mindannyian a tíz legtöbb előterjesztést benyújtó képviselő között szerepelnek. Ám nem csak ők számítanak gyakorlott javaslattevőnek a hölgyek között: a teljes képviselői rangsor első 25 helyén 9, a rangsor első felében pedig összesen 15 képviselőnő szerepel, vagyis parlamenti arányukhoz mérten erősen felülreprezentáltak a képviselőnők a legaktívabb indítványozók között.
A nem önálló indítványok beterjesztése is alapvetően ellenzéki „műfaj”, a kormánypárti politikusnők csak elvétve élnek ezzel az eszközzel. Az élen ebben a kategóriában az LMP és a Jobbik áll. A legtöbb nem önálló indítványt az LMP két politikusa, Schmuck Erzsébet és Szél Bernadett nyújtották be, egyaránt 302-t, amivel holtversenyben az ötödikek a teljes parlamenti rangsorban.
Általában véve a magyar Országgyűlésben dolgozó képviselőnők igen gyakran vesznek részt a parlamenti szavazásokon: a 20 női képviselő átlagosan a szavazások 85%-án volt jelen a parlamenti ciklus első felében. A Fidesz-frakció női tagjait különösen magas szavazási részvétel és erős frakciófegyelem jellemzi. A női szavazási rangsor első hét helyén kivétel nélkül fideszes képviselőt találunk, rájuk 90%-os vagy afeletti részvételi mutató jellemző.
A kormánypárti képviselők közül egyértelműen Dunai Mónika a legaktívabb, frakciótársait mind a négy vizsgált területen megelőzi. A fideszes Mátrai Márta a felszólalások, valamint az önálló és a nem önálló indítványok tekintetében is a legpasszívabb képviselőnő. A legnépesebb ellenzéki női csapattal bíró MSZP-n belül Bangóné Borbély Ildikó a legaktívabb. A Jobbik két képviselőnőjének teljesítménye minden tekintetben nagyon hasonló egymáshoz, az LMP – egyébként szintén sok parlamenti munkát végző – politikusasszonyai között csak az önálló indítványok számában mutatkozik érdemi különbség, Szél Bernadett javára.
