Minden úgy lett, ahogy Lázár János bejelentette, Orbán Viktor valóban a kancelláriaminisztert és Varga Mihályt nevezte ki a most létrehozott stratégiai, illetve gazdasági kabinet élére. A testületek felállításával gyakorlatilag kettévágta kabinetjét a miniszterelnök. Bár a végső szót mindenben ő mondja ki, két miniszterét, valamint a testületek munkájában, ülésein részt vevő Trócsányi Lászlót, az igazságügyi tárca irányítóját, továbbá kabinetfőnökét Rogán Antalt, politikai döntéshozóvá nevezte ki. A Magyar Közlönyben megjelent és hatályba lépett kormányhatározat értelmében politikai döntéshozó szerv marad a kormány, ám mert a minisztereknek sok mindenben egyeztetniük kell a kabinetek vezetőivel, a fontos ügyekről pedig a testületek ülésein tárgyalnak, praktikusan elvesztik önállóságukat a tárcavezetők.
Mostantól egyebek mellett a miniszteri rendeletekről is a Miniszterelnökség vezetőjével kell a minisztereknek egyeztetni. A hatályba lépett határozat értelmében Lázárnak mindenkire kötelező előterjesztés-mintát bocsát ki. Egy rendelet a jövőben csak akkor kerül a kormány elé, ha az adott miniszter nem jut dűlőre Lázárral. A parlamenti bizottságokban is csupán arról beszélhetnek a tárcák vezetői, amire engedélyt kapnak a kancelláriaminisztertől. Sőt, a törvényekhez, országgyűlési határozatokhoz benyújtott módosító indítványokkal kapcsolatban is őt kell kérdezni. A hírekkel ellentétben Paks 2 felügyelete marad a Miniszterelnökség vezetőjénél. A nagyberuházások Varga kabinetjéhez tartoznak mostantól.
A kormány ügyrendjéről szóló határozat a kormányzati döntéshozatal szakmai előkészítő fórumaiként a közigazgatási államtitkári értekezletet és a fejlesztéspolitikai koordinációs bizottságot nevezi meg. A jogszabály rögzíti egyebek mellett, hogy a két kabinet vezetője tagja lesz a másik kabinetnek, akár Trócsányi, a testületek munkájában pedig alkalmanként részt vesznek az éppen tárgyalt napirendi pontot előterjesztő miniszterek, államtitkárok.
Lázár két hete jelentette be, hogy a miniszterelnök döntése nyomán a kormányzat munkája két kormánykabinetbe tagozódik a jövőben. Kifejtette: döntéshozó és -előkészítő szervekről van szó, Orbán elhatározása alapján nem minisztériumok, hanem témák, ügyek tartoznak majd a testületekhez. A két kormánykabinet létrehozására azért van szükség, mert "a hetente néhány órás kormányülések nem alkalmasak arra, hogy megfelelő mélységben, a szakpolitikai érdekeket kellően figyelembe vegyék, és még gyorsan döntsenek is róluk" - fogalmazott a Miniszterelnökség vezetője. Úgy vélte, a két kormánykabinet felállítása elsősorban a miniszterelnök munkáját segíti, ezek lesznek a vélemények ütköztetésének helyszínei, mert bizonyos témák kitárgyalására a kormányülés nem alkalmas.
A kabinetekbe kell a miniszter szerint majd becsatornázni a társadalmi egyeztetéseket is, a társadalmi vélemények kitárgyalására a kormányülés nem alkalmas, megbénítja a kormányt. Lázár szerint ugyanis a kormányüléseket szétzilálta eddig, ha egy téma vitája elhúzódott. És nyilván a hosszas vita rabolta azoknak a kormánytagoknak az idejét, akik nem érintettek a témában. Emellett a testületek abban segítik a miniszterelnököt, hogy legyen ideje felkészülni a következő választásra, és olyan ügyekkel foglalkozni, amelyek hosszú távon befolyásolják az emberek életét. Július 7-én a kancelláriaminiszter közölte, a két kabinet nem "beszélgető fórum" lesz, hanem egy formális döntéshozó fórum, jogi relevanciával bír a tevékenysége.
Orbánt fárasztják az apró ügyek, ezért dönthetett a kormánykabinetek mellett - reagált a kancelláriaminiszter bejelentésére Kajdi József, az Antall-kormány kormányhivatalának vezetője. A szakember akkor a Népszavának furcsának nevezte a történetet, mert bár a miniszterelnök láthatóan igyekszik szabadulni bizonyos feladatoktól, eközben gyakorlatilag mindenről maga akar határozni. Emlékeztetett, 2010-ben azért alakították ki a csúcsminisztériumi rendszert, hogy a napi ügyeket az államtitkárok intézzék, a szakterületeket a tárcavezetők fogják össze, a kormányfőnek pedig csak a végső döntéseket kelljen meghoznia. 2014-ben pedig úgy alakították át a kormány szerkezetét, hogy a végrehajtásért, az apparátus mozgatásáért a Miniszterelnökséget vezető miniszter feleljen. Tavaly ősszel ráadásul Orbánnak lett egy személye körüli minisztériuma is, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Rogán Antallal az élen, aki a kormányzati munka politikai koordinációját végzi. Kajdi szintén kudarcról beszélt és a legfőbb gondnak nevezte, hogy ma mindent a politikai érdek alá rendel a Fidesz.
Kormányzati körben lapunknak elismerték, a rendszer az "elnöki kormányzást" készíti elő, és a legnagyobb győztese maga Orbán Viktor lesz, hiszen a kormányfő hatalma a rendszer kialakítása után tovább nő.
Nők a Házban: kevesen vannak, sokat dolgoznak FOTÓ: TÓTH GERGŐ
