Kétfejű lett Orbán kormánya

Kettévágta kormányát Orbán Viktor. Politikai főszereplővé lépett elő Lázár János és Varga Mihály, a többi miniszter pedig tőlük kérhet majd engedélyt, hogy bármit tehessen. Kivétel Rogán Antal, aki botrányai ellenére is élvezi a kormányfő bizalmát, illetve Trócsányi László igazságügyi miniszter, ők a frissen megalakult stratégiai és gazdasági kabinet munkájának, üléseinek állandó résztvevői lesznek. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból kiderül, hogy mostantól például miniszteri rendeletet sem adhatnak ki Lázár jóváhagyása nélkül, a végső szót persze mindenben Orbán mondja ki.

Minden úgy lett, ahogy Lázár János bejelentette, Orbán Viktor valóban a kancelláriaminisztert és Varga Mihályt nevezte ki a most létrehozott stratégiai, illetve gazdasági kabinet élére. A testületek felállításával gyakorlatilag kettévágta kabinetjét a miniszterelnök. Bár a végső szót mindenben ő mondja ki, két miniszterét, valamint a testületek munkájában, ülésein részt vevő Trócsányi Lászlót, az igazságügyi tárca irányítóját, továbbá kabinetfőnökét Rogán Antalt, politikai döntéshozóvá nevezte ki. A Magyar Közlönyben megjelent és hatályba lépett kormányhatározat értelmében politikai döntéshozó szerv marad a kormány, ám mert a minisztereknek sok mindenben egyeztetniük kell a kabinetek vezetőivel, a fontos ügyekről pedig a testületek ülésein tárgyalnak, praktikusan elvesztik önállóságukat a tárcavezetők.

Mostantól egyebek mellett a miniszteri rendeletekről is a Miniszterelnökség vezetőjével kell a minisztereknek egyeztetni. A hatályba lépett határozat értelmében Lázárnak mindenkire kötelező előterjesztés-mintát bocsát ki. Egy rendelet a jövőben csak akkor kerül a kormány elé, ha az adott miniszter nem jut dűlőre Lázárral. A parlamenti bizottságokban is csupán arról beszélhetnek a tárcák vezetői, amire engedélyt kapnak a kancelláriaminisztertől. Sőt, a törvényekhez, országgyűlési határozatokhoz benyújtott módosító indítványokkal kapcsolatban is őt kell kérdezni. A hírekkel ellentétben Paks 2 felügyelete marad a Miniszterelnökség vezetőjénél. A nagyberuházások Varga kabinetjéhez tartoznak mostantól.

A kormány ügyrendjéről szóló határozat a kormányzati döntéshozatal szakmai előkészítő fórumaiként a közigazgatási államtitkári értekezletet és a fejlesztéspolitikai koordinációs bizottságot nevezi meg. A jogszabály rögzíti egyebek mellett, hogy a két kabinet vezetője tagja lesz a másik kabinetnek, akár Trócsányi, a testületek munkájában pedig alkalmanként részt vesznek az éppen tárgyalt napirendi pontot előterjesztő miniszterek, államtitkárok.

Lázár két hete jelentette be, hogy a miniszterelnök döntése nyomán a kormányzat munkája két kormánykabinetbe tagozódik a jövőben. Kifejtette: döntéshozó és -előkészítő szervekről van szó, Orbán elhatározása alapján nem minisztériumok, hanem témák, ügyek tartoznak majd a testületekhez. A két kormánykabinet létrehozására azért van szükség, mert "a hetente néhány órás kormányülések nem alkalmasak arra, hogy megfelelő mélységben, a szakpolitikai érdekeket kellően figyelembe vegyék, és még gyorsan döntsenek is róluk" - fogalmazott a Miniszterelnökség vezetője. Úgy vélte, a két kormánykabinet felállítása elsősorban a miniszterelnök munkáját segíti, ezek lesznek a vélemények ütköztetésének helyszínei, mert bizonyos témák kitárgyalására a kormányülés nem alkalmas.

A kabinetekbe kell a miniszter szerint majd becsatornázni a társadalmi egyeztetéseket is, a társadalmi vélemények kitárgyalására a kormányülés nem alkalmas, megbénítja a kormányt. Lázár szerint ugyanis a kormányüléseket szétzilálta eddig, ha egy téma vitája elhúzódott. És nyilván a hosszas vita rabolta azoknak a kormánytagoknak az idejét, akik nem érintettek a témában. Emellett a testületek abban segítik a miniszterelnököt, hogy legyen ideje felkészülni a következő választásra, és olyan ügyekkel foglalkozni, amelyek hosszú távon befolyásolják az emberek életét. Július 7-én a kancelláriaminiszter közölte, a két kabinet nem "beszélgető fórum" lesz, hanem egy formális döntéshozó fórum, jogi relevanciával bír a tevékenysége.

Orbánt fárasztják az apró ügyek, ezért dönthetett a kormánykabinetek mellett - reagált a kancelláriaminiszter bejelentésére Kajdi József, az Antall-kormány kormányhivatalának vezetője. A szakember akkor a Népszavának furcsának nevezte a történetet, mert bár a miniszterelnök láthatóan igyekszik szabadulni bizonyos feladatoktól, eközben gyakorlatilag mindenről maga akar határozni. Emlékeztetett, 2010-ben azért alakították ki a csúcsminisztériumi rendszert, hogy a napi ügyeket az államtitkárok intézzék, a szakterületeket a tárcavezetők fogják össze, a kormányfőnek pedig csak a végső döntéseket kelljen meghoznia. 2014-ben pedig úgy alakították át a kormány szerkezetét, hogy a végrehajtásért, az apparátus mozgatásáért a Miniszterelnökséget vezető miniszter feleljen. Tavaly ősszel ráadásul Orbánnak lett egy személye körüli minisztériuma is, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Rogán Antallal az élen, aki a kormányzati munka politikai koordinációját végzi. Kajdi szintén kudarcról beszélt és a legfőbb gondnak nevezte, hogy ma mindent a politikai érdek alá rendel a Fidesz.

Kormányzati körben lapunknak elismerték, a rendszer az "elnöki kormányzást" készíti elő, és a legnagyobb győztese maga Orbán Viktor lesz, hiszen a kormányfő hatalma a rendszer kialakítása után tovább nő.

Schmuck beszélt a legtöbbet, Mátrai a legpasszívabb

Kifejezetten az aktív képviselők közé tartoznak a nők a parlamentben - derült ki a Policy Solutions Képviselőfigyelő felméréséből. Az elemző intézet azért vizsgálta, hogy milyen szerepet játszanak a képviselőnők a magyar Országgyűlés munkájában, mert a nők Nagy-Britanniától az Egyesült Államokig egyre fontosabb szerepet töltenek be a politikában.

Nők a Házban: kevesen vannak, sokat dolgoznak FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A 20 női parlamenti képviselő között a legtöbbször az ellenzékiek szólaltak fel ebben a ciklusban és indítványt is ők nyújtottak be a legnagyobb számban. Közülük is az LMP-s képviselők kértek legtöbbször szót: Schmuck Erzsébet két év alatt 326 alkalommal beszélt a Parlamentben, frakciótársa, Szél Bernadett pedig nem sokkal lemaradva követi őt 291 felszólalással. A két ellenzéki politikusnő ezzel a teljesítményével a teljes képviselői mezőnyben is előkelő helyet foglal el, mindkettejüket a tíz legaktívabb felszólaló között találjuk. Az MSZP-frakció nőtagjai szintén a gyakran felszólaló politikusok között vannak. Bangóné Borbély Ildikó 229 felszólalásával a 3. a nők mezőnyében, őt közvetlenül két másik szocialista képviselőnő, Heringes Anita és Demeter Márta követi.

A Fidesz és a frakcióval nem rendelkező pártok képviselőnőit a mezőny második felében találjuk - előbbieknél a frakció nagysága, utóbbiaknál a frakció és az ezzel járó többletjogok hiánya korlátozhatja a megszólalások számát. A legkevesebbet beszélő politikusnők a fideszes Csöbör Katalin és Mátrai Márta, ők kevesebb mint 10 alkalommal kértek szót a Parlamentben. A legkevésbé beszédes ellenzéki honanya pedig a DK-s Vadai Ágnes volt, neki 12 felszólalásra nyílt lehetősége az utóbbi két évben.

Önálló indítványok benyújtásában a nők lekörözik a férfiakat. A parlament 2014-es megalakulása óta az összes ellenzéki politikusnő több egyéni indítványt adott be, mint bármelyik kormánypárti képviselő, a lista első felében kizárólag ellenzékiek szerepelnek. A négy legtöbb önálló indítványt jegyző képviselőnő közül az MSZP-s Demeter Márta és Bangóné Borbély Ildikó félezernél is több, az őket követő LMP-s Szél Bernadett, valamint a szocialista Heringes Anita 400-nál több indítványt terjesztett elő, amivel mindannyian a tíz legtöbb előterjesztést benyújtó képviselő között szerepelnek. Ám nem csak ők számítanak gyakorlott javaslattevőnek a hölgyek között: a teljes képviselői rangsor első 25 helyén 9, a rangsor első felében pedig összesen 15 képviselőnő szerepel.

A kormánypárti képviselők közül egyértelműen Dunai Mónika a legaktívabb, a fideszes Mátrai Márta pedig a legpasszívabb képviselőnő.