Előfizetés

Aggályosnak tartják az NVSZ korrupcióellenes kampányát

Korrupcióellenes kampányokra, ismeretterjesztésre és egyéb kommunikációs feladatokra írt ki közbeszerzést a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) összesen nettó 295 millió forintért még májusban. A tender eredményhirdetése a napokban várható.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt arról kérdeztük, hogy az egyébként a rendvédelmi szervek belső elhárításával foglalkozó és titkos tevékenységet végző NVSZ, milyen célból, pontosan miről és kit akarhat tájékoztatni a kampányban. A legjobbat feltételezve, ha az a cél, hogy az átlag magyar állampolgárokat tájékoztassák arról, hova kell fordulni, ha korrupciót észlelnek, akkor támogatható ötlet a kampány. Viszont a mértéke aggályosnak tűnik, ráadásul az elrettentő erejét sem tartom meggyőzőnek – fogalmazott a szakértő.

A Belügyminisztérium a Magyar Nemzet kérdésére közölte, a 2014. október 1-je óta a védelmi szolgálaton belül működő önálló korrupciómegelőzési főosztály „az államigazgatási szervekkel, az állampolgárokkal, civil szervezetekkel folytatott párbeszéd során támogatja a korrupciós jelenségeket felismerő és visszautasító etikus magatartás, az állampolgári öntudat, valamint integráns szervezeti kultúra kialakítását”. Hozzátették, a főosztály „a megelőzés eszköztárát is felhasználja, köztük a célzott tájékoztató, szemléletformáló kampányokat különböző célcsoportok (lakosság, kis- és középvállalkozások, közszféra) körében oly módon, hogy megszólítja őket az online kommunikáció és a média eszközeinek segítségével.

A laikusok számára elsőre szokatlan közbeszerzésre magyarázatot adhat egy 2010-es kormányrendelet, amely szerint az NVSZ-nek a korrupcióellenes tevékenységet önállóan is segítenie kell. A hat évvel ezelőtti kormányrendelet írta elő számukra a bűnfelderítés, a bűnmegelőzés, a kifogástalan életvitel ellenőrzése és a megbízhatósági vizsgálat végrehajtása mellett, hogy 2014. szeptember 5-től közreműködjenek a korrupcióellenes tevékenységgel összefüggő kormányzati feladatok ellátásában. A feladatokat az NVSZ keretén belül létrehozott korrupciómegelőzési főosztály látja el.

Az új főosztály munkájához a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és az NVSZ írta ki a közös közbeszerzést. A teljesítés kezdete augusztus 1-je, a legnagyobb tétele pedig – 270 millió forint – lakossági tájékoztató kampányok kreatív eszközeinek tervezésére és médiavásárlásra, online tájékoztatási tevékenység tervezésére, kivitelezésére, valamint különféle nyomdai szolgáltatások nyújtására szolgál. A kiírás ugyanakkor 15 millió forintot szán közvélemény-kutatás tervezésére és kivitelezésére, további 10 millió forintot mobiltelefonos applikációk fejlesztésére és karbantartására. A 2011. január 1-jével megalakult, ötszáz fős NVSZ, és az annak részeként működő Közigazgatási Szervek Védelmi Szolgálata a korrupció ellen küzd, védelmi feladatokat végez. Kizárólagos hatáskörrel ellenőrzi a hivatásosok és az állományba jelentkezők kifogástalan életvitelét, és gondoskodik a megbízhatósági vizsgálatok lefolytatásáról. A KSZVSZ a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Katasztrófavédelem, illetve az önkormányzati tűzoltóságok állományának tagjait védi.

„Viktor, Brüsszel te magad is vagy!”

Gál Mária
Publikálás dátuma
2016.07.23. 07:00
A V4-ek miniszterelnökei Varsóban (Orbántól balra a lengyel, a cseh és a szlovák kolléga) FOTÓ: MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECS
Magyarországról plakáterdő üzeni Brüsszelnek, hogy ők is meghallják… A magyar kormány szabályos propagandaháborút folytat az Európai Unió ellen. Pedig hazánk önként, olyan népszavazás eredményeként lépett be a közösségbe, amelynek hitelességét nem lehet kétségbe vonni. Felmérések szerint a magyar lakosság az Unió egyik legnagyobb híve. Balázs Péter volt uniós biztos, volt külügyminiszter arra hívja fel a figyelmet, hogy aki ismeri az Európai Unió működését, tisztában van azzal, a magyar kormány alapállása, miszerint mindenért „Brüsszel, a főgonosz a hibás”, nem több mint népbutító propaganda. Merthogy Brüsszel maga Orbán Viktor.

Az Európai Unió drámai pillanatokat él át, ugyanis Nagy-Britannia kilépése miatt elvesztette globális vezető szerepét – mondta Orbán Viktor a visegrádi négyek kormányfőinek csütörtöki Varsóban tartott csúcstalálkozója után. A magyar miniszterelnök a brit kilépést is nyilvánvalóan eszközként próbálja használni az Európai Unió ostorozására. De mint kiderült, alapvetően nem is az EU-val van baja Orbán Viktornak, hiszen elsőként jelentkezett be a brit visszalépéssel megüresedett 2017-es második félévi soros elnökségére, hanem „Brüsszellel”, bármit is fedjen ez. Számára nem az a gond, hogy létezik az EU, hogy léteznek az uniós támogatások, hanem az, hogy „Brüsszel” nem az ő irányítása és elképzelései szerint működik. Fogalmazhatnánk úgy is, az a baj Brüsszellel, hogy ott nem ő a number 1, hanem csak 1 a 28-ból.

Orbán Viktor nem most, a kvótanépszavazás kiírásával kezdte szabadságharcát Brüsszel ellen. Hatalomra jutása óta kormánya intézkedéseivel, illetve a magyar parlament által elfogadott több jogszabállyal - beleértve az alkotmánymódosítást is - folyamatosan megsérti az alapvető európai értékeket. De mivel az Unió belső szankciós rendszere hiányzik, éppen az önkéntességi alapon való szerveződés miatt, „Brüsszel” tehetetlen Orbánnal szemben. Az országtól a szavazati jogot megvonó hetes cikkely életbeléptetése a teljes magyar népet és országot sújtotta volna. Ám talán épp ebből tanulva született meg a jogállamisági mechanizmus, amelyet a magyar útra tévedt lengyel Szydlo kormánnyal szemben életbe is léptettek.

Ez az első alkalom, hogy a Bizottság alkalmazni kezdi az eredetileg még a Barroso-bizottság által 2014 márciusában előterjesztett testületi jogállamisági mechanizmust. Ez ugyan nem a tagországok tanácsának egyetértésével indítható - a szankciók lehetőségét is megnyitó 7. cikkely szerint -, de mindenképpen több a semminél. Lehetőséget nyújt a Bizottságnak arra, hogy még korai szakaszban beavatkozzon, amikor egy tagállamban komoly rendszerszintű problémák jelentkeznek és vele együttműködve találjanak megoldást a potenciális jogállamisági problémákra. Ezt az előrelépést tulajdonképpen Orbán Viktornak köszönheti az Európai Unió, azaz „Brüsszel”. A most folyó üzengetési kampányból is csak azt remélhetjük, hogy talán lesz valami hasonló pozitív hozadéka is a teljes közösség számára is.

Orbán Viktor folyamatosan a menekültválságra szűkíti ezt a Budapest- Brüsszel konfliktust (Varsóban is azzal érvelt, a Brexit is annak köszönhető, hogy Brüsszel sorozatosan rossz válaszokat adott a migránsválságra), és az EU minden gondját is innen eredezteti. De valójában az uniós döntések a tagállami vezetők kezében vannak, és ha az EU nem működik az a pillanatnyi felállás szerint csak a kormány- és államfőkön, azaz az Orbán Viktoron és kollégáin, nem pedig a brüsszeli apparátuson múlik.

Az Európai Unió legnagyobb hibái

Orbán Viktor szerint:

- Túlzottan nagy az Európai Bizottság hatásköre

- Túlzottan sok a közös szabályozás

- A nemzetállamok jogkörei korlátozottak, szuverenitásukat sérti az EU

- „Brüsszel” a tagállamok feje fölött hoz intézkedéseket

- „Brüsszel” gyenge, nem elég gyors és nem tud kemény válaszokat adni

- „Brüsszel” nem hallgat a „népre”, nem hallja meg a nép szavát

A valóság

- Az a bizonyos 7-es cikkely: az alapító atyák nem gondoltak a renitensekre, a belépés kritériumai tisztán szabályozottak, de a bennmaradás feltételei nem. Az önkéntességi alapon létrejött Uniónak nincs tényleges szankcionálási rendszere, így szinte megfékezhetetlen a belülről való bomlasztás. Nincs intézményes keret arra, hogyan lehet egy tagországot felelősségre vonni, ha az megsérti az EU alapelveit. A szavazati jogot megvonó 7-es cikkelyt szinte lehetetlen alkalmazni

- Az Európai Tanács döntéshozatali kizárólagossága, az Európai Bizottság és az Európai Parlament mozgásterének korlátozottsága

- Az alapszerződések kőbevésettek

- Leállt az integráció mélyülése

- A közös kül- és biztonságpolitika hiánya

- Túl sok területen hiányzik még az egységes, közös szabályozás

Terrorcsapás Münchenben (Videók)

Publikálás dátuma
2016.07.22. 23:00
A rendőrség lezárta az Olimpiai park melletti bevásárlóközpontot FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOERG KOCH
Akár 15-en is életüket veszíthették a bajor főváros észak-nyugati, Moosach kerületében, ahol hírek szerint lövöldözés tört ki az Olimpiai park mellett található bevásárlóközpontban, pénteken délután hat óra előtt, a legnagyobb csúcsforgalomban. Az első jelentések egy halottról és legalább tíz sérültről szóltak, később hat, majd nyolc áldozat halálát erősítették meg, de azt sem zárták ki, hogy akár 15-en is életüket veszíthették, sokan megsebesültek. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre, több száz rendőrt és kommandóst mozgósítottak, számos mentőautó és rendőrkocsi sorakozott fel a bevásárlóközpont előtt. A hatóságok valószínűsítik, hogy terrortámadás történt.

A lövöldözés a bevásárlóközpont McDonald's gyorsétterménél kezdődött. Először ámokfutó lövöldözésre gyanakodtak, s egy támadóról szóltak a jelentések. A SkyNews a müncheni rendőrség tájékoztatása alapján később azt jelentette, nem zárják ki, hogy több lövöldöző is lehetett, a jelentések két vagy három támadóról szóltak, majd éjszaka Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter ismét egy támadóról beszélt.

Sok vásárló és a boltok személyzete raktárhelyiségekben keresett menedéket, aki tudta, rohanva hagyta el a helyszínt. A lakosságot felhívták, hogy lehetőleg ne menjenek utcára.  A Bild című bulvárlap úgy értesült, hogy az egyik merénylő főbelőtte magát, legalább egy támadó elmenekült. A rendőrség hajtóvadászatot indított kézrekerítésére.

Szombat 01:10  Válságtanácskozást tart a bajor kormány
Válságtanácskozást kezdett pénteken késő este Münchenben a bajor kormány Horst Seehofer miniszterelnök vezetésével. A müncheni rendőrség közölte, hogy nyolcra emelkedett a halálos áldozatok száma. Találtak egy kilencedik holttestet is, és vizsgálják, hogy ez a haláleset kapcsolatban van-e a lövöldözéssel. Sajtójelentések szerint a valószínűleg fejlövés miatt meghalt férfi mellett egy piros hátizsák hever, olyan, amilyen a támadásról készült videofelvételeken látható a lövöldözőnél, vagy az egyik lövöldözőnél. A tűzszerészek robottal közelítik meg a holttestet, mert nem lehet kizárni, hogy robbanószerkezet van a hátizsákban.
A legfrissebb adatok szerint tízen lőtt sebesülést szenvedtek és legkevesebb százan a krízisintervenciós szakemberek segítségére szorulnak a megrázkódtatás miatt.
A Focus Online hírportál szerint megtalálták a tettes vagy tettesek autóját, a középkategóriás szürke kocsit elszállították.

Nagyszabású rendőri akció zajlott München központjában is. A rendőrség ugyanakkor utóbb cáfolta, hogy egy másik helyszínen, egy metróállomásnál is lövöldöztek volna, a hír azért terjedt el, mert a hatóságok erősítést küldtek a helyszínre. Este nyolc óra felé kiürítették a müncheni főpályaudvart az NTV jelentése szerint, a tömegközlekedést a városban teljesen leállították. A szövetségi rendőrség első számú terrorelhárító alakulatát, a GSG9 nevű egységet is készültségbe helyezték.

21:20  Úton van a terrorelhárító különítmény
Több helikopterrel úton van Münchenbe a német rendőrség különleges terrorelhárító különítménye, a Grenzschutzgruppe 9 (GSG9) - jelentette a Bayerische Rundfunk (BR) péntek este. Ezzel párhuzamosan a rendőrség arra kérte az autósokat, hogy hagyják el, illetve tegyék szabaddá a bajor nagyváros felé tartó autópályákat, hogy a hatóságok akadálytalanul haladhassanak rajtuk.
A müncheniek közben a közösségi médiában kezdtek menedéket kínálni mindazoknak, akiknek a lövöldözés és az azt követő intézkedések miatt most nincs hova menniük.

A rendőrség riadókészültségben volt hétfő este óta, amikor egy 17 éves, magát afgánnak valló menekült baltával és késsel támadt az utasokra, s öt embert, köztük négy hongkongi turistát megsebesített. A vonatot vészfékkel megállították, az elmenekült tizenévest a rendőrök lelőtték. A merénylőről kiderült, hogy az Iszlám Állam hívének vallotta magát, s az IS kézzel festett zászlaját találták meg a lakásán. A fiú pakisztáni születésű volt, s egy magyar menekülttáborban is megfordult. A terrorszervezet nyilatkozatban azt közölte, a lövöldöző az Iszlám Állam katonája volt. A vizsgálat szerint ugyanakkor nem volt közvetlen kapcsolata a tizenévesnek az IS-sel.

A KKM nem tud magyar érintettről
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) egyelőre nem tud arról, hogy lenne magyar érintettje a pénteki müncheni lövöldözésnek - mondta Menczer Tamás, a tárca sajtófőnöke. Kifejtette: péntekre harminc olyan magyar állampolgár regisztrált konzuli védelemért, aki közölte, hogy a német nagyvárosban lesz, de ők csak rövid távú tartózkodást jeleztek. Őket a müncheni főkonzulátus munkatársai elkezdték telefonon megkeresni - tette hozzá.
A sajtófőnök kiemelte: természetesen sokkal többen élnek és dolgoznak Münchenben és környékén, nagyjából 15-20 ezer magyar.
A müncheni főkonzulátus munkatársai folyamatosan kapcsolatban állnak a bajor belügyminisztériummal és a müncheni rendőrséggel - mondta. Hangsúlyozta: a hatóságok azt közölték, hogy az áldozatokat még nem tudták azonosítani, és ha van magyar az áldozatok vagy a sérültek között, azt azonnal tudatják.

A lövöldözés éppen a müncheni olimpiai stadion mellett történt, ott, ahol az 1972-es olimpiai játékok idején a Fekete Szeptember palesztin terrorcsoport 11 izraeli atlétát ejtett túszul, majd gyilkolt meg. A támadás azonban később, szeptember 5-én történt. Pénteken volt ugyanakkor a 2011. július 22-i norvégiai terrortámadás ötödik évfordulója. Öt évvel ezelőtt egy szélsőjobboldali terrorista, Anders Behring Breivik 77 embert gyilkolt meg Oslóban és Utoya szigetén egy szocialista ifjúsági táborban. A kommentátorok azt sem zárták ki, hogy nem iszlamista, hanem szélsőjobboldali csoport gyilkolt a müncheni bevásárlóközpontnál.