Az már korábban kiderült, hogy nem stimmeltek a PADA közérdekű adatként kiadott kuratóriumi jegyzőkönyvei, a szocialisták adatigénylésére kiadott dokumentumok ugyanis több ponton is eltérnek azoktól a jegyzőkönyvektől, amelyeket az alapítvány korábban hivatalos anyagként közzétett a honlapján.
Nemcsak a jegyzőkönyvek, de egyes befektetési döntéseknél szereplő dátumok sincsenek rendben: például egy 2014 május 13-án keltezett döntés egy június 13-án és egy május 30-án elfogadott határozatra hivatkozik. (Tényi István feljelentésében ezeket kifogásolta.)
Az adatokat kiperlő szocialista Tóth Bertalan is feljelentést tett az ügyészségen, ő azonban nem okirat-hamisítás, hanem sikkasztás, hűtlen kezelés és közérdekű adattal való visszaélés miatt. A vádakra akkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványa úgy reagált: csak egy „teljességgel alaptalan, rosszindulatú politikai hatáskeltésről” van szó, sőt, feljelentést is tettek hamis vád miatt.
Tóth ügyében az ügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el, Tényi ügyében azonban már meg is indult a nyomozás. Az ügyészség még korábban utasította a Közbeszerzési Döntőbizottságot is, hogy nézzen át 63 alapítványi szerződést, nem kellett volna-e közbeszerzéseket kiírni az egyes ügyekben. Több szerződés miatt már el is meszelték a Matolcsy György jegybankelnök vezette PADA-t: első körben harminckétmillió forint bírságot szabtak ki.
Korábban, a szocialisták által kiperelt adatokból az derült ki, hogy a jegybankelnök a kuratórium egy máig ismeretlen tagjával karöltve maga döntött az alapítványi számos befektetésekről. A pénz a legtöbb esetben Matolcsy unokatestvérének érdekeltségébe tartozó Növekedési Hitelbanknál (NHB) és annak elődjénél, az Evobanknál került letétbe, de Gránit Bank és az OTP Bank is föltűnik a kedvezményezettek listáján.
Sokmilliárdos állampapír-vásárlások is előkerülnek az említett befektetések között; egy esetben például tizenötmilliárd forintnyi euróért vett olasz állampapírokat a PADA, egy másik megbízást pedig az OTP Bank teljesített: négymilliárd forintért vásárolhatott hosszú lejáratú állampapírokat.
Az uniós szabályok szerint a jegybank nem avatkozhat be a magyar állam hitelviszonyaiba állampapír-vásárlással, ám ha az alapítványok mégsem tőle függetlenül hozták meg befektetési döntéseiket – ahogy ez a PADA esetében elég nyilvánvalónak tűnik –, akkor ezt az Európai Központi Bank (EKB) tiltott finanszírozásnak minősítheti, ami miatt újabb uniós kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen – figyelmeztetett korábban több szakértő is.
