Történelmi pillanat közeleg Philadelphiában: amikor a 68 éves Hillary Clintont formálisan is a Demokrata Párt elnökjelöltjévé választják, ő lesz az első nő, aki hivatalosan harcba indulhat az Egyesült Államok legfontosabb posztjáért. A volt First Lady, egykori szenátor, majd külügyminiszter nyilván jobban szerette volna, ha nyolc éve sikerül „áttörnie az üvegplafont”.
2008-ban azonban alulmaradt az előválasztásokon az első afrikai-amerikai elnökjelölttel, a fiatal szenátorral, Barack Obamával szemben. Hillary tanult előző kampánya hibáiból, s ezúttal semmit nem bízott a véletlenre. A Clinton-kampánygépezetet azokban az államokban is felpörgették, amelyekre nyolc éve nem fordítottak figyelmet. A volt First Lady aligha számított rá, hogy ilyen erős vetélytársa lesz Sanders személyében, a magát demokratikus szocialistának valló szenátor 23 államban győzni tudott, s 13 millió szavazó támogatását nyerte el az előválasztások során.
Az eddig jobbára ismeretlen, függetlenként általában a demokratákkal szavazó, 74 éves szenátor komoly rajongótábort szerzett, választási gyűléseire többnyire nagyobb és lelkesebb tömegek jöttek össze, mint Clinton közönségtalálkozóira.
Felépítette saját karrierjét
Clintonnak persze nem könnyű a dolga, hisz több mint húsz éve áll az országos politika reflektorfényében, jól ismerik a történetét, a természetét. Sok rajongója van, de legalább annyian nem szeretnék, ha a Clinton-dinasztia visszakerülne a Fehér Házba. Hillary, aki férjéhez, Bill Clintonhoz hasonlóan a Yale jogi karán szerzett diplomát, ügyvédként kezdett praktizálni, miután követte párját Arkansasba. A déli állam kormányzójának feleségéből lett 1992-ben az Egyesült Államok első asszonya, First Ladyként nyolc évet töltött a Fehér Házban.
Elnökfeleségként ellentmondásos volt a megítélése, a szavazók nehezményezték, hogy túlságosan belebeszélt a politikába, sőt, férje rábízta egészségügyi reformjának ügyét (a tervezet elbukott a kongresszusban). Az amerikai közvélemény a legapróbb részletekig végigkövethette a Clinton család magánéleti válságát, amelyből közügyet kreáltak. Bill Clintont (nem a hűtlenség miatt) alkotmányos vádemelési eljárással próbálták eltávolítani – sikertelenül. Hillary kiállása férje mellett egyeseknek imponált, másokat felháborított, ám a Clinton-sagából a végére mindenkinek elege lett.
Hillary 2000-ben saját politikai karrierbe kezdett, New York állam egyik szenátori posztját pályázta meg, s el is nyerte azt. A szenátusban Clinton keményen dolgozott, komoly nemzetbiztonsági tapasztalatot szerzett, s gondosan ügyelt, hogy középutas álláspontokat fogalmazzon meg és támogasson. Módszeresen felépítette magát egy későbbi elnökválasztási induláshoz. Amikor azonban eljött a pillanat, mégsem járt sikerrel, de sejteni lehetett – bár évekig kitartóan tagadta –, hogy nem adja fel elnöki ambícióit.
2008-ban, George W. Bush nyolc évi elnöksége, két vitatott megítélésű háborúja után nem volt kétséges, hogy az amerikaiak változást akarnak, s a furcsa nevű Barack Obama a „remény és változás” üzenetével győzedelmeskedhetett. Most, nyolc évi demokrata kormányzás után Hillary Clintonnak, demokrata elnökjelöltként, nehezebb dolga lesz. Egyszerre kell folytonosságot és megújulást ígérnie, kiállni az Obama-kormányzat által elért vívmányok, így az egészségügyi reform mellett, miközben megoldásokat kell találnia egy mára bonyolultabbá, veszélyesebbé, kiszámíthatatlanabbá vált világ új kihívásaira. Egy esetleges Trump-elnökség meglehetős aggodalmat váltott ki a nemzetközi porondon, s miután a milliárdos jelölését pártja végül is jóváhagyta, már csak Hillary Clinton tudja őt megállítani.
Trump mindent bevet majd
A papírforma szerint az elnökségre maximálisan felkészült Clintonnak nem kellene aggódnia, hiszen egy vagdalkozó, excentrikus, a politika csínját-bínját nem igazán ismerő, botrányhősként, valóságshow-sztárként ismert üzletemberrel kell szembeszállnia. Csakhogy a tenyérbemászó Trump, aki egykor Bill és Hillary Clinton kampányait is támogatta, rendelkezik olyasvalamivel, amivel Hillary saját bevallása szerint sem: karizmatikus és pontosan érzi, hogyan tudja ébren tartani az emberek érdeklődését. Kellőképpen gátlástalan is, s ahogy ígérte is, semmiféle eszköztől nem riad majd vissza, hogy a volt First Ladyt elüsse az elnökségtől.
A clevelandi konvención már ízelítőt adtak a várható eszköztárból, a Trump támogatójául szegődött New Jersey-i kormányzó, Chris Christie szinte bírósági tárgyalások hangulatát felidézve ítéltette el a volt külügyminisztert, a közönség pedig engedelmesen skandálta Clintonról: „Bűnös!” A Trump-kampány megtalálta Clinton gyenge pontját, a felmérések szerint az amerikai közvélemény megkérdőjelezi Hillary szavahihetőségét, s hiába mondja ki több vizsgálat is, hogy az e-mailek és az amerikai konzulátus ellen a líbiai Bengáziban történt támadás ügyében sem követett el törvénytelenséget, a republikánusok nem győzik sulykolni ennek az ellenkezőjét.
Kaine spanyolul is beszél
Hillary Clinton a hétvégén előállt legfontosabb személyi döntésével: Twitteren erősítette meg, hogy az alelnökjelölt-várományosok közül a legesélyesebbnek tartott Tim Kaine szenátorra esett a választása. Az 58 éves Timothy Michael Kaine a Harvard jogi karán végzett, évekig emberi jogi ügyvédként dolgozott, 1994-ben került a városi tanácsba a virginiai Richmondban, ahol 1998-ban polgármesterré választották. 2002-től Virginia állam helyettes kormányzójaként szolgált, 2006-tól 2010-ig pedig a kormányzói poszton állt. 2012-ben választották be a szenátusba.
2008-ban már felmerült a neve az alelnökjelölt-esélyesek között, de végül Joe Biden „beelőzte”. Most viszont Obama hosszú üzenetben méltatta az alelnökjelölt erényeit, kiemelve, hogy Kaine optimista személyiség, s miként Clinton is, progresszív ügyek élharcosa. Amikor államában, a Virginia Tech műszaki egyetemen ámokfutó mészárlás történt, kormányzóként határozottan szembefordult a fegyverlobbival – emelte ki például az elnök. Kaine híres munkabírásáról, széleskörű kormányzati tapasztalattal rendelkezik, azaz, ha szükség lenne rá, bármikor Clinton helyébe léphetne, senki nem kérdőjelezné meg alkalmasságát.
Kaine a floridai Miamiban tartott nagygyűlésen, ahol Clinton bemutatta, kiváló spanyol tudását is megcsillogtatta, mint kiderült, a katolikus vallású politikus egyetemi évei alatt misszionáriusként dolgozott egy jezsuita iskolában, a közép-amerikai Hondurasban. Felesége is jogász, három felnőtt gyermekük közül az egyik tengerészgyalogosként szolgál.
Sokáig arra számítottak, hogy Sanders hívei felé tett gesztusként Clinton a Demokrata Párt liberális szárnyáról választ alelnökjelöltet, noha az nemigen merült fel, hogy netán Sanderst venné maga mellé. Kísérleti léggömbként meglebegtették a lehetőséget, hogy a vermonti szenátorhoz hasonló nézeteket valló, s a demokrata bázis egyik kedvencének számító Elizabeth Warren massachusetts-i szenátor lehetne a befutó, de ennek nem volt igazán kedvező a visszhangja.
A philadelphiai elnökjelölő konvención igazi politikus-sztárparádé várható, a tanácskozás első napján kap szót Bernie Sanders, aki nagy nehezen végül is támogatásáról biztosította Clintont, de ennek fejében jelentős beleszólást követelt a demokrata választási platform alakításába.
Hétfőn Michelle Obama, a jelenlegi First Lady következik, akit nyilván felpaprikázott, hogy Trump felesége több bekezdést is plagizált az ő egykori beszédéből. A második nap beszél Bill Clinton, akire a First Gentleman szerep vár, ha Hillary győz novemberben. Clinton még ma is a Demokrata Párt egyik legjobb szónoka, persze Obama mellett.
Az amerikai elnök és alelnöke, a saját elnöki ambícióiról lemondott Joe Biden szerdán, a konvenció harmadik napján szólal fel, a csütörtöki zárónapon pedig Hillary mondja el a jelöltséget elfogadó beszédét. Clintont mellesleg lánya, az immár kétgyerekes anyuka, Chelsea mutatja majd be. Hollywoodi sztárok is fellépnek: Lady Gaga, Lenny Kravitz, Snoop Dogg, Cindy Lauper, Bryan Cranston ígérte részvételét sok más között.
Philadelphia nagyon várja a tanácskozás nyitányát, a nagyvárosban 1948 óta nem tartottak demokrata konvenciót. A négynapos rendezvény a rendezők becslései szerint mintegy 350 millió dollárral lökheti meg a bevételeket, mások szerényebb, 170-250 millió dolláros summára számítanak.
Igaz, lehetnek kiadások is bőven, több tüntetést is szerveznek a konvenció idejére, várakozások szerint a csalódott Sanders-szavazók vonulhatnak az utcára, tiltakozva Hillary jelöltsége ellen. (A közösségi médián mintegy 30 ezren jelezték, hogy részt vesznek a megmozduláson.)
A Wikileaks a konvenció elé időzítve számos e-mailt tett közzé, amelyek arra utalnak, hogy a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC), amelynek elvileg elfogulatlanul kellene levezényelni az előválasztási folyamatot.
Massachusetts állam egyébként is megbízhatóan demokrata, Kaine viszont Virginiában nagy segítségére lehet Clintonnak. Mindazonáltal Hillary döntése azt jelzi, hogy az őszi kampány megkezdése előtt – ahogy az várható is volt – Clinton, akit Sanders nyomása túlságosan balra szorított, megkezdi a középre helyezkedést, s ahogy szakértők rámutatnak, Kaine megfelelő választás a Trump által üresen hagyott közép szavazóinak meghódítására. A virginiai szenátorról az a hír járja, hogy jól tud együttműködni a republikánusokkal, s miként Obamának Biden, segíthet Clintonnak a kongresszusi kapcsolatok ápolásában.
A FiveThirtyEight portál elemzése szerint Kaine kongresszusi szavazatai, kijelentései alapján tipikus középutas politikus, igaz, nem segít Clintonnak az elégedetlen Sanders-hívek lecsillapításában. Ellene hozhatják fel például, hogy híve a szabadkereskedelmi megállapodásoknak, amelyeket Sanders – az amerikai állások elvesztése miatt aggódó kékgalléros szavazók fenntartásainak hangot adva – elszántan támadott. A Republikánus Nemzeti Bizottság fanyalogva reagált, mondván, a demokrata páros „a kudarcos demokrata status quo” megtestesítője. Az alelnökjelölt kiválasztása ismét alkalmat adott rá, hogy a republikánusok hangsúlyozzák: a Clinton-Kaine-duó valójában Obama harmadik mandátumának megszerzéséért indul harcba.
