Titkolnák a felcsúti kisvasút részleteit

Publikálás dátuma
2016.07.26. 07:04
FOTÓ: Veress Jenő
Panasszal fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) az Átlátszó, miután a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem adta ki a portálnak a felcsúti kisvasút 600 millió forintos uniós támogatásával kapcsolatos dokumentációkat. 

A válaszadási határidő utolsó napján az NGM az EU-s projektekről szóló kormányzati honlapot küldte el, ott viszont nincs adat a kisvasútról. Érdekes, hogy korábban a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, Csepreghy Nándor foglalkozott a projekttel.

Legalábbis az államtitkár cáfolt hevesen, amikor Jávor Benedek, a PM európai parlamenti (EP-) képviselője úgy nyilatkozott: az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított, mivel szerintük a kormány nem megfelelően költötte el a majd 2 millió eurós támogatási pénzt. Erre reagálva Csepreghy közölte, semmilyen vizsgálatról nem értesítették a tárcát, s állította, a kormány sosem ígért az EU-nak napi több ezer utast az Orbán Viktor kedvenc falujában épült vasútra.

Mint mondta, a kisvasutat előkészítő dokumentumok évi 10 ezer utassal számolnak, ami napi 27-28 utast jelent, ez pedig teljesül is, hisz napi átlagban 30 ember használja a vonatot. Ezzel szemben az engedélyezési iratokban, amelyeket szintén az Átlátszó perelt ki a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) naponta 2-7 ezer utas szerepelt.

Csepreghy szerint amit a portál utasszám-becslésnek hitt, az egy rutinkalkuláció, ami csak azt mutatja meg, hogy kisvasutakon közlekedő kocsik teljes és 50 százalékos kihasználtság esetén hány főt tudnának szállítani. A Miniszterelnökség azt is állította, hogy az Átlátszó által bemutatott kalkuláció nem is a felcsúti kisvasútra, hanem a Bicske-Lovasberény vonal első ütemére vonatkozik.

Ugyanakkor a dokumentumban Felcsút szerepel. Úgy tűnik azonban, Csepreghy már nem illetékes a kérdésben: az Átlátszó elsőként tőle akarta kikérni a vonatkozó dokumentumokat, hiszen korábban ő ismertette azok tartalmát. Az államtitkár munkatársa azonban közölte, Csepreghy nem tud segíteni: bár megvannak neki a kért iratok, nem adhatja ki őket, mert hivatalosan az NGM a projekt felelőse. Utóbbi pedig, úgy tűnik, nem a nyilvánosság híve Felcsút ügyében.

Szerző

Végleg tilos lesz Orbán házánál tüntetni?

Publikálás dátuma
2016.07.26. 07:03

Teljesen köddé válhat a gyülekezési jog, amely eddig fizikai joggyakorlást, most viszont, úgy tűnik, homályos alkotmányos elvet takar csupán. Erre utal az is, hogy újabb tüntetést tiltott meg a rendőrség Orbán Viktor Cinege utcai házánál, a hatóságok a szomszédok magánszférájának védelmére hivatkoztak - írta tegnap a Népszabadság.

Vasárnap Büki Zoltán, a Demokratikus Magyarországért Facebook-csoport vezetője a menekültkvótáról szóló népszavazás "értelmetlen mivolta" miatt szervezett tiltakozást, ám a rendőrség a fenti indokokra hivatkozva nem engedélyezte ezt. Büki kijelentette: jogorvoslati kérelemmel bírósághoz fordul, hiszen úgy látja, szélsőséges jogértelmezés esetén lakott területen egyáltalán nem lehet helye közterületi demonstrációnak. Érdemes megjegyezni, hogy annak idején Gyurcsány Ferenc vagy Medgyessy Péter esetében a bíróság rendre felülbírálta az ehhez hasonló rendőrségi határozatokat a gyülekezési szabadságra hivatkozva, a rendőrség pedig egyáltalán nem hozott ilyen tiltóhatározatot például Bajnai Gordon volt kormányfő háza elé bejelentett tüntetések esetében.

Csakhogy 2010 óta nagyot fordult a hatósági gyakorlat, ráadásul a hetekben az Alkotmánybíróság (Ab) két kapcsolódó határozatot is hozott. Egy szintén a kormányfő házához szervezett, devizahiteles tüntetés kapcsán a testület nem vélte alaptörvény-ellenesnek, hogy a rendőrség, illetve a bíróság szintén a szomszédság magánéletére hivatkozva nem engedélyezte a rendezvényt.

Ugyanakkor egy szélsőjobboldali tüntetés kapcsán azt is megállapították, hogy "a gyülekezés során felmerülő lehetséges veszélyforrásokra, mások jogainak sérelmére vonatkozó távoli, hipotetikus jellegű hivatkozások nem adhatnak alapot arra, hogy a jogalkalmazó előzetesen tiltson meg gyülekezést". Ennek tükrében az Ab kimondta, hogy az Országgyűlésnek év végéig meg kell alkotnia azokat a hiányzó szabályokat, amelyek segítenek a rendőrségnek és a bíróságnak az alapjogok ütközésénél.

Trócsányi László igazságügyi miniszter erre hamar úgy fogalmazott, javaslataik kidolgozásakor figyelembe veszik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) joggyakorlatát, meghallgatják a tudomány képviselőit, a jogalkalmazók álláspontját, valamint ötpárti egyeztetést is kezdeményeznek. Azt is közölte: jelenleg senki sem vitathatja, hogy zavar van a gyülekezési jog gyakorlásában, ami egyszerre vezethető vissza a szabályozási hiányosságokra, továbbá jogalkalmazói és jogértelmezői nehézségekre. Fleck Zoltán szerint azonban nem sok foganatja lesz egy új szabályozásoknak. A jogszociológus lapunknak korábban kifejtette, a kabinet primitív jogpolitikát épített ki, amelyben a szigorítás az egyetlen reakció bármely társadalmi konfliktusra. Épp ezért kijelenthető: a kormány csupán azért akar új gyülekezési törvényt, hogy megtartsa hatalmát, s legálissá tehessen a hétvégihez hasonló jogsértéseket.

Szerző

Hiába Orbán Viktor víziója

Publikálás dátuma
2016.07.26. 07:02
Tusnádfürdőn piknikezni is volt ideje a kormányfőnek: a tények megismerésére nem fordít ennyi energiát FORRÁS: ORBÁN VIKTOR/FACE
A magyar fiatalok legnagyobb ellensége ma Orbán Viktor - reagálta az MSZP egyik elnökségi tagja a miniszterelnök hétvégi, tusványosi "kiszólására". A kormányfő szerint ugyanis Magyarországon még él az európai álom: rendesen kell dolgozni és akkor ma jobban lehet élni a fiataloknak, mint a szüleiknek. Egy friss felmérés adatai és a közhangulat is cáfolja az orbáni iránymutatást.

Valószínűleg összekeverte a magyar fiatalságot a saját vejével Orbán Viktor, amikor Tusnádfürdőn azt mondta: "ha egy közép-európai fiatal rendesen dolgozik, ha tiszteli a hagyományokat és a szüleit, akkor ma jobban fog élni, mint a szülei" - idézte a kormányfőt Bárány Balázs, hozzátéve: a magyar fiatalság nem egyenlő Orbán rokonságával. Az MSZP elnökségi tagja szerint egy magyar pályakezdő jószerivel csak akkor tud boldogulni hazájában, ha hozzátartozója valamelyik fideszes politikusnak, vagy ha kiballag a Keleti pályaudvarra, felszáll egy vonatra, néhány határral később leszáll és dolgozni kezd.

Vélhetően nem téved sokat a szocialista politikus, hiszen tavaly 33 ezer ember vándorolt el az országból a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos adatai szerint, a 2014-es 31 500 után. A valós szám azonban akár jóval meg is haladhatja ezt, ugyanis vannak, akikről nem derül ki, hogy lelépnek. "A magyar fiatalok legnagyobb ellensége ma Orbán Viktor, aki épp azt vette el tőlük, amiről Tusnádfürdőn azt hazudta, hogy van: a jobb élet lehetőségét" - vélekedett Bárány, a szocialista politikus szerint ugyanis egyértelmű, hogy az utóbbi években felgyorsult az elvándorlás. Azonban ez a kormányfőt nem bántja, hiszen ki akarja vezetni Magyarországot Európából - tette hozzá, kifejtve: ennek egyik eleme az, hogy szándékosan elüldözi tanult és nyelveket beszélő ellenzékét, s szinte lehetetlenné teszi, hogy külföldről szavazzanak ezek a magyar állampolgárok.

A miniszterelnök szavait árnyalja Orbánék egykori nagy ellenségének friss felmérése is. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tanulmányából ugyanis kiderült: huszonöt év alatt Kelet-Európában húszmillió,- Csehország és Magyarország együttes lakosságának megfelelő számú -, főként fiatal és szakképzett ember hagyta el hazáját, hogy külföldön nézzen jobb lehetőségek után. A kilencvenes évek nyitása Kelet-Európában óriási előnyökkel járt - "a tőkebeáramlás és az innováció jobb intézményeket, jobb gazdaságszervezést és nagyobb hatékonyságot eredményezett" -, de a folyamatnak voltak árnyoldalai is, hiszen a lakosság jelentős és folyamatos kivándorlását is magával hozta. A kelet-európaiak hiába tisztelik a hagyományokat főként a jobb munkalehetőségek és a magasabb fizetések miatt igent mondanak a kivándorlásra, ráadásul a távozók zöme magasan képzett (orvos, építész, mérnök) és fiatalabb a hazai átlagéletkornál. Az IMF szerint minél kevésbé hatékony a kormány és minél gyengébbek az intézmények - amelyek a jogállamiságot, az elszámoltathatóságot, valamint a korrupció elleni harcot biztosítják -, annál valószínűbb, hogy a fiatal és jól képzett munkaerő külföldön keres jobb lehetőséget.

Hiába a kormányfő szép szavai, s a Fidesz Bárány nyilatkozatára kiadott, heves reagálása, a tények egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarországról az utóbbi években felgyorsult a kivándorlás. A rendszerváltás után sok magyar települt át hazánkba a környező országokból, ráadásul a volt szocialista térségben a "legvidámabb barakknak" számító Magyarországnak jó kilátásai voltak. Ezek a jó kilátások azonban hamar elmúltak, mostanra már a gyorsuló kivándorlás a jellemző, főképp, mióta teljesen megnyílt az európai munkaerőpiac a magyarok előtt. Az IMF szerint a nagymértékű és tartós kivándorlás visszafogta az általános és az egy főre jutó gazdasági növekedést a régióban. Az elemzés rámutat: kivándorlás nélkül a régióban átlag 7 százalékponttal magasabb lett volna a reál GDP növekedése az 1995 és 2012 közötti időszakban. "A kivándorlás hatására több területen szakemberhiány alakult ki, ami csökkenti a termelékenységnövekedés ütemét" - írták. Magyarországon például a válság óta nem volt annyi betöltetlen álláshely, mint ez év elején, sokak szerint a munkaerőhiány már korlátozza a vállalatok növekedését.

Szerző