A terepen folytatott kutatások és különböző aktivista csoportok közreműködésével kiderítették, hogy az elmúlt 10 évben folyamatosan növekedett a meggyilkolt környezetvédők száma. A 2015-ös év adatai különösen elborzasztóak. Az ok a természetes források egyre fokozódó felszámolása az eddig érintetlen zónákban. A Global Witness 185 áldozatot számolt össze 16 országban, ebből egyedül Brazíliában ötvenet. A második helyen a Fülöp-szigetek áll (33), míg a harmadik Kolumbia (26).
„Brazília a leginkább érintett, mert nagyon elterjedt a korrupció. Amazónia rendkívül gazdag természetes forrásokban. Ez a régió egyike az utolsó érintetlen területeknek és az illegális kereskedők mindenre készek, hogy kizsákmányolják a talajt és az erdőt” – magyarázta a Le Figarónak Billy Kyte, a jelentés szerzője. Ma a brazíliai fák 80 százalékát illegálisan döntik ki, a pálmaolaj, a különböző ásványi kincsek sorsa is hasonló.
„A favágókat nem büntetik meg, ez bátorítja az illegális kereskedőket. Mivel a kereslet egyre nagyobb, a közélet egyes szereplő, mint például a polgármesterek, a képviselők, hagyják magukat megvesztegetni és kiadják a kért engedélyeket a korábban védettnek nyilvánított területekre is” – folytatta Kyte.
A harc a régió megóvásáért egyre inkább a bűnbandák ellen folyik, amelyek terrorizálják a helyi lakosságot. Közülük kerül ki az áldozatok 40 százaléka, és főleg az indián törzsek tagjai, akik az ország lakosságának 0,4 százalékát teszik ki. Kilencszázezer emberről van szó, akik 240 törzset alkotnak. A törzseknek azonban csak 1,5 százaléka él azon a 690 területen, amelyet elismer a kormány és amelyeknek 98,5 százaléka Amazóniában van.
„Ezek a törzsek harcolnak, hogy megtarthassák földjeiket és ez életükbe kerülhet. Novemberben több tucat indián megpróbált bejutni a parlamentbe, hogy megakadályozzanak egy alkotmánymódosítást ősi földjük határainak kijelölésével kapcsolatban”– tette hozzá Kyte. „Ha jóváhagyják, háború lesz, mert nem hagyjuk az agrobiznisznek, a mezőgazdasági társaságoknak és az illegális bányászoknak, hogy elfoglalják földünket – jelentette ki Paulinho Payakan, az amazóniai Kayapo törzs képviselője – védekezni fogunk.”
„A jelentés kapcsán rájöttem, hogy a környezet az emberi jogok csatamezejévé vált – vonta le a következtetést Kyte – és az első vonalban lévő lakosság ennek áldozata.”
Az ősi földek, a természetes élőhelyek védelmezői másutt is állandó életveszélyben vannak – hívja fel a figyelmet a Global Witness. 2015. szeptemberében nagy port vert fel egy Fülöp-szigeteki eset, amikor Mindanao tartományban Michelle Campos aktivista apját és nagyapját, és egykori tanítóját az egész családja szeme láttára ölték meg. A terület elsősorban szénben, nikkelben és aranyban gazdag és a bányatársaságok félkatonai szervezeteket bérelnek fel védelmükre.
Ezek a milíciák folyamatosan fenyegetik az ellenük szegülőket, és ha azok „nem értenek a szóból”, a gyilkolástól sem riadnak vissza. Mint Michelle Campos a Global Witnessnek elmondta, a gyilkosok azóta is háborítatlanul élnek közöttük, miközben ők földönfutókká lesznek, és a kormány semmit nem tesz értük.
2016 márciusában Hondurasból érkezett hasonló hír: itt az áldozat Berta Cáceres volt, aki szintén az őslakosok földjeinek védelméért szállt síkra mammutcégek gátépítéseivel és bányakitermeléseivel szemben. Cácerest, aki a Hondurasban mintegy 100 ezer lélekszámú Lenca törzsből származott, éppen 10 hónappal korábban tüntették ki a Goldman nemzetközi környezetvédelmi díjjal hazája természetes erőforrásainak védelmében kifejtett tevékenységéért.
A Global Witness a beruházók és a fogyasztók mértékletességére is apellál, mivel választásuknak közvetlen hatásuk van a helyzetre. Az értékes fa legnagyobb fogyasztói az Egyesült Államok, Kína és Európa.
