Leszakad az ég a fél országban - Másodfokú figyelmeztetést adtak ki

Publikálás dátuma
2016.07.26. 13:29
Illusztráció: Thinkstock
Az egész országban felhőszakadásra figyelmeztet a meteorológiai szolgálat: Budapesten és hat megyében másodfokú figyelmeztetés van érvényben. Több megyében a heves zivatarok, sőt a hőség miatt is figyelmeztetéseket adtak ki keddre.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat kedd délelőtt eljuttatott veszélyjelzés szerint a fővárosban, valamint Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében a felhőszakadás veszélye miatt narancssárga, vagyis másodfokú, míg a heves zivatarok veszélye miatt elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. Az ország többi területén a felhőszakadás veszélye miatt elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.

Kifejtették: kedden és szerdán összességében több helyen kialakulhat zivatar az országban. Kiemelten a déli, délutáni órákban a zivatarokat helyenként felhőszakadás (rövid idő alatt 30-50 milliméter körüli, kedden nagyobb eséllyel a középső országrészben 50 millimétert meghaladó csapadék is hullhat), néhol viharos (óránkénti 60-80 kilométeres) szél és (2 centiméter körüli átmérőjű jégdarabokkal) jégeső kísérheti.

Az előrejelzés szerint kedden a legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 33 Celsius-fok között valószínű. Késő estére 21-26 fokig hűl le a levegő. A meteorológiai szolgálat azt írta: elsősorban az Alföldön várható, hogy a napi középhőmérséklet meghaladhatja a 25 fokot. A hőség veszélye miatt Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.

Szerdán folytatódik a fülledt, meleg idő, a napos időt továbbra is gomolyfelhők zavarják majd, és ismét záporok, zivatarok kialakulására kell számítani többfelé az országban, helyenként újra lehet felhőszakadás, esetleg jégeső, illetve viharos széllökések a zivatarok környezetében. Délután 28-33 fok várható. 

Csütörtökön folytatódik a fülledt idő záporokkal, zivatarokkal, helyenként felhőszakadás, jégeső ismét kialakulhat, és a zivatarok környezetében továbbra is lehetnek viharos széllökések. Délután 27-32 fokra számíthatunk.

Pénteken és a hétvégén már kevesebb helyen, de szórványosan továbbra is előfordulhat zápor, zivatar. Helyenként feltámadhat a szél, de erősödik a nappali felmelegedés, vasárnap helyenként akár 35-36 fok is lehet.

Szerző

Kivágnák a fákat a Nemzeti Múzeum parkjában is?

Publikálás dátuma
2016.07.26. 11:36
Elszállították a Közlekedési múzeum utolsó járműveit is. MTI Fotó: Lakatos Péter
Ahogy lapunk is beszámolt róla, a múlt heti kormányhatározat értelmében a Magyar Rádió volt épületét a Magyar Nemzeti Múzeum veheti majd birtokba, a területen pedig teljes felújítást hajthatnak végre, ami a kormány fakivágási akcióiból kiindulva nem sok jóval kecsegtet. A múzeum új igazgatójának a Népszabadságnak adott interjújában egyébként már felvetődött a Nemzeti Múzeum parkjának átalakítása, az intézmény azonban Facebook-oldalán cáfolta, hogy fakivágásokkal oldanák meg a rekonstrukciót.

A Magyar Nemzeti Múzeum parkjában lehetséges fakivágásokat a Kettős mérce vetette fel, miután Varga Benedek, a múzeum új igazgatója a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: “Az ötletpályázat elbírálása a nyáron megtörténik, majd el kell készíteni a kiviteli terveket. A múzeum és a kertje a XIX. században Budapest és az ország szimbiózisát fejezte ki. A múzeumépület úgy emelkedett ki a kertből, mint Budapest az országból. Ma a nagy fák eltakarják. Szeretnénk visszaállítani a kertnek a történetihez közelítő állapotát” - mondta az interjúban az Orvostörténeti Múzeum korábbi igazgatója. 

A Kettős Mérce Varga Benedek szavaiból azt vette ki, hogy a múzeum parkjában is fairtásra készülnek, az intézmény Facebook-oldalán azonban cáfolta ezt. "Egyetlen fát sem fogunk kivágni a Múzeumkertben! Örülünk a közvélemény aggodalmának, hiszen jelzi, milyen fontos mindannyiunknak a Múzeumkert. " - reagált a fakivágások hírére a Magyar Nemzeti Múzeum.

A felvetés azonban nem véletlen, a Liget Projekt a kormány politikájában előforduló furcsaságra irányította már a figyelmet, miszerint a felújításokat lényegében mindenütt fakivágásokkal akarják megoldani. A városligeti tiltakozások például olyannyira lekötötték a nyilvánosság, így az aktivisták figyelmét is, hogy eddig kevés szó esett az Állatkertbe tervezett kéthektáros ökoszisztéma-plázáról, pedig a beruházás ugyancsak fairtással jár. Garay Klára szerint a mintegy két hektáron elterülő, majdnem 40 méter magas, 80 méter átmérőjű, átlátszó buborékokból álló gigantikus csarnok, a Biodóm terve ugyanúgy félrerúgja a főváros hosszú távú településfejlesztési terveit. Tönkreteszi a vidámparki terület teljes vegetációját, fákkal, bokrokkal, mégis kevesen tiltakoznak ellene - hívta fel a figyelmet Garay. A Városliget barátai szerint Biodóm a liget beépítési tervének „legsátánibb eleme”. Nem kevésbé kártékony, mintha egy irodaházat vagy plázát építenének, csak jobb a marketingje.

A Biodóm látványterve FORRÁS: BUDAPESTZOO

A Biodóm látványterve FORRÁS: BUDAPESTZOO

A Városliget barátai blog arra is felhívta a figyelmet, hogy Liget-projekten a trükközés és a blöffök sora érhető tetten. A zöldfelületek arányainak növekedését ugyanis úgy érték el a tervben, hogy egy tollvonással kikerült a Műcsarnok, a Hősök tere és a Szépművészeti Múzeum területe a Városligetből. Mivel ezek beépített vagy teljesen burkolt területek, a „maradék” ligetnek máris tetemes a zöldfelületi aránynövekedése. Ha még az Állatkertet és az egykori Vidámparkot is kivonják a képletből, máris 7 százalékkal „nőtt” a zöldfelület, és csökken 3 százalékkal a beépítettség - amit aztán majd be lehet népesíteni az új létesítményekkel.

Közben a Vidámpark épületeit letarolták, rakáson a sok rom és a jövendő térkő is felsorakozott a régi parkoló helyén – írja a blog. A talajmunkákkal elindul a fák pusztítása, már le is vették a platánfákról a védettséget jelző csillagokat. A végkifejlet nem kétséges - véli Garay Klára. Érdekes ennek fényében, hogy a tavalyi Heti válasz-cikkben ezt olvashatjuk: „Baán László, a Liget Budapest miniszteri biztosa szavát adta, hogy a Városliget közparki területén platánfákat nem fognak kivágni. Ez jelképes kérdés.”

Elszállították a Közlekedési múzeum utolsó járműveit is. MTI Fotó: Lakatos Péter

Elszállították a Közlekedési múzeum utolsó járműveit is. MTI Fotó: Lakatos Péter

Az átültetés is blöff
Nemrég a ligetvédők tiltakozására bejelentették, hogy több egészséges fát nem vágnak ki, hanem áttelepítik azokat. A már idézett Heti válasz-cikkben Hanga Zoltán erről így beszélt.
„A kisebb fáknál ez viszonylag egyszerűen megoldható, a nagyobbaknál a dolog bonyolultabb. Erre is megvan a technika, de szakaszosan, nagyjából két év alatt valósítható meg egy-egy faegyed áttelepítése, és egyedenként pár millió forintba kerül.”

Átépítenék a Népligetet

Fiatal szakemberek egy, a nyár elején lezárult nyolchetes műhelymunka keretében tervet készítettek Budapest legnagyobb, 112 hektáros parkjának megújítására - olvasható a Magyar Idők hétfői számában.

A műhelymunkában részt vevő egyetemi hallgatók a Népliget megújítására fogalmaztak meg fenntartható és költséghatékony megoldásokat. A programban együtt gondolkodó hallgatók között volt építész, tájépítész, szociológus, természetvédelmi mérnök és környezeti kommunikáció szakos fiatal is.

A terület óriási mérete miatt különböző korosztályokat vonzó úgynevezett gócpontokat – sportolási, pihenési, szórakozási, oktatási, kulturális helyszíneket – hoznának létre.

A műhelymunka eredményét, az elkészült koncepciót és javaslatcsomagot a szervezők eljuttatták a fővárosi önkormányzat és a kőbányai önkormányzat illetékes osztályaihoz, valamint civil szervezetekhez is abban bízva, hogy a benne foglaltakat megfontolásra, továbbgondolásra érdemesnek tartják.

Legutóbb Tarlós István főpolgármester jelentette be: tanulmányterv készül az Óbudai-sziget és a Népliget fejlesztéséről, amit a kormány elé terjesztenek, de közelebbi részletekről még nem számolt be.

Szerző

Bronzkori lelőhely Kiskőrös határában

Publikálás dátuma
2016.07.26. 07:18
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Egy Kiskőrös határában végzett feltárás során egy eddig teljesen ismeretlen középső bronzkori regionális központra bukkantak, ahol az úgynevezett Vatya-kultúra népe élt a Kr. e. 2. évezred első felében.

A lelőhely részbeni érintetlensége és átlagon felüli gazdagsága miatt a korszak egyik kiemelkedő kutatási helyszínének tekinthető Európában. Képünkön egy csónak alakú csüngő látható.

Szerző