A két főszereplő a nemrég diplomázott Jéger Zsombor és a grúz származású osztrák színész, Merab Ninidze. A vagy ötven méter magas különleges daru, amely a kimondottan a Felesleges ember felvételi igényeihez kifejlesztett technikát emeli, szédítő magasságba húzza Jéger Zsombort.
Ő játssza Mundruczó Kornél most forgó új filmjében a fiatal szír menekültet, aki a menekülttáborban különleges barátságba keveredik a hitevesztett, cinikus magyar orvossal. Az orvos szerepét a grúz származású osztrák színész, Merab Ninidze játssza, akit a rendező 15 éve látott egy filmben (Papír katonák), azóta szeretett volna vele dolgozni. Most sikerült.
Zsombor nemrég végzett, ma már az Örkény Színház tagja, s azt mondja róla Mundruczó, hogy köszönet illeti a munkáját. Szerencsére nagyon hamar sikerült rátalálni. Korábban egy Németországban élő menekültet választottak a szerepre, de a német hatóság kijelentette, ha átjön, elveszti a menedékjogát. A fiú nem kockáztatott, de Mundruczó azt mondja: zseniálisan jó színészt találtak a szerepre Jéger Zsomborban. Aki még szír mondatokat is megtanult a szerepéhez, az orvossal pedig angolul beszél.
Áll a sötét hajú, vékonydongájú, komoly arcú fiú a Murányi utca és a Marek József utca kereszteződésében, már ráerősítették a hevedert a vékony acélhuzalokkal s arra vár, hogy hirtelen felreppentse őt a toronymagas gépezet, együtt a feje felett, illetve sz arca előtt vele emelkedő kamerával. A délelőtti órák a technika előkészítésével teltek, Molnár Tamás kaszkadőr, aki hasonlóan vékony alkat, mint Jéger Zsombor, vagy ötször-hatszor röppent a szédítő magasba, hogy a kameramozgást, az éppen szükséges párhuzamossággal be tudja állítani a (korábban nem hallott foglalkozású) főrigger.
Azaz Farkas Balázs, ő a kameramozgató szakember, aki kidolgozta a módszert és technikát. Most Mundruczó kívánságának megfelelően irányítja a levitációt, azaz a repülés-lebegést filmre örökítő felvevőgépet. Mint halljuk, előző napokon ugyanez a lebegés vagy hatvan méter magasan történt, a szír fiú a történet szerint egy szálloda tetejére érkezett a fantasztikus és csodálatos mutatványa közben.
A történet sarkalatos pontja ugyanis az, hogy Aryaan, a 17 éves szír menekült fiú sorsában történik egy csoda, kiderül, hogy tud lebegni, felemelkedni a háztetők fölé. A repülés, a levitáció ábrázolása, mint a rendező elmondta, kiemelt szerepet kap a filmben, amelyet szeretnének a ma elérhető leghitelesebb, leglátványosabb filmtechnikai eszközökkel ábrázolni. Mundruczó már a 200 kutyát mozgató előző, Fehér Isten című filmjében nemet mondott a természetes hűséget technikává fagyasztó „trükknek”, a komputer-animációval elérhető látványhatásnak.
Most ugyancsak a hitelességet igényelve mondott le a CGI (komputer animáció) megoldásról, s ezért ragaszkodott a trükközés mentes hitelességet biztosító darus felfüggesztéses megoldáshoz. Mi meg lentről bámultuk lélegzet visszafojtva, ahogy Zsombor száll, repül a magasba, közben karja, lába lágy mozdulatokkal evezi a levegőt, míg magasan a háztetők fölött megáll vele a szerkezet. A mozgást, ezt az ujjongáshoz hasonlatos élményt ugyancsak ki kellett dolgozni.
Ahogy Mundruczó mondta, ebben a csoda-ábrázolásban egyrészt benne van Zsombor rátermettsége, benne van a kamerát mozgató Farkas Balázs profizmusa és benne van Szabó Gáspár kaszkadőr koordinátor, aki nem csak a mutatványok végrehajtásában, hanem azok megragadó látvánnyá tételében is fontos munkát végzett. Ők találták ki ezt az ujjongáshoz hasonlatos felfelé repülést, a kar és láb lágy mozgását, mintha egy másik dimenzióba került volna a főszereplő. Egyetlen vágás nélkül, fel a tetők fölé.
A repülés központi szerephez jut a filmben
A repülés fantasztikuma mindannyiunkat érdekel, mondja filmjével kapcsolatban Mundruczó. „Számomra a művészetnek az az egyik feladata, hogy reagáljon korunk történéseire. A Felesleges emberrel egy olyan filmet szeretnénk létrehozni, amely kortárs kérdéseket feszeget, miközben egy szívszorító, felemelő és izgalmas történetet mesél el.” A kortárs kérdéseket az európai menekültválság jelenti.
A forgatókönyv első változata 3 éve készült, s ahogy mondja: „Az elképzelt történetből az elmúlt bő egy évben felkavaró valóság lett: Európa történetének legnagyobb menekültválságát éli át. A film célja, hogy egy Magyarországra érkező fiatal szír menekült és egy magyar orvos kapcsolatán keresztül a realitást és a fantasztikumot ötvözve mutassa be az események komplexitását, a nézőben pedig felmerüljenek olyan kérdések, amikre mindannyian keressük a választ: mit jelent európainak lenni.”
Azt illetően, hogy a menekültválság alakulása a filmet nem teszi-e idejétmúlttá, Mundruczó válasza az volt, a filmnek nem a krízissel van kapcsolata, hanem a krízis logikájával, de azzal nagyon. Tehát hogy soha nem tudjuk biztosan, hogy mi van és a következő pillanatban mi lesz. Úgy fogalmazott: egy morális válságban lévő ember szemén keresztül beszél a film Európa válságáról. Amikor kitört a válság, kissé leült a filmmel kapcsolatos munkalendület, érezték, sok kockázattal jár a téma. De mint mondta, a művészetnek foglalkoznia kell a krízissel, neki van róla mondanivalója függetlenül attól, hogy hány film születik e tárgyban.
„A Felesleges ember arról szól - mondja -, hogy mindenkinek személyesen magával kell elszámolnia arról, miként dönt bizonyos sorsfordító helyzetekben. Vagy akkor, ha szembetalálja magát valami olyannal, aminek a létezésében soha nem hitt.” A csodákról lapunknak még elmondta: „Hiszek abban, hogy a csodák irányítanak minket és léteznek. Személyesen úgy hiszem, ha nem lennének csodák, sokkal szegényebb lenne az életünk.”
A Felesleges ember magyar-német koprodukcióban készül, negyven napja forog, s augusztus 15-én fejeződik be a Filmalap 697 milliós támogatásával. Az operatőr Rév Marcell, a szereplők között van még Cserhalmi György, Balsai Móni, Haumann Péter.
