Mindent bekebelez Orbánék egyeteme?

A Természettudományi Múzeum után a Bárka Színházat és az Orczy-park fáit sem kímélte Orbán-kormány "elitképzője", a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). Miután a kabinet kiemelt állami beruházássá minősítette a Ludovika Campus projektet, a környezetvédő civilek gyakorlatilag tehetetlenek, hiszen a kormányhivatalnak kell kiadnia a fakivágásra az engedélyt, amely öt nap kifüggesztés után fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá is válik. Több helyi ellenzéki képviselő is úgy látja, hogy csak polgári engedetlenséggel menthető meg az Orczy-park mintegy 200 fája.

Hosszú évek után most úgy látszik, megvan, mi lesz a (volt) Bárka Színházzal: ismét vívóterem lesz az épületében, amely idő közben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) kezelésébe került. Holott a kormány tavaly tavasszal még 178 millió forintot csoportosított át az intézmény adósságainak rendezésére a színházat akkor fenntartó Józsefvárosnak. A színház azóta megszűnt, az egyetem területén lévő épületben jelenleg a Ludovika Campus Beruházási projektiroda és NKE Bartók Táncegyüttes működik. Bérczes László, a Bárka egyik alapítója a Népszabadságnak elmondta, szerinte az intézmény első perctől púp volt a kerület hátán. Nagyobb színház lett belőle, mint amennyit egy helyi önkormányzat megengedhet magának. És hiába próbálták áttolni a fővároshoz vagy a minisztériumhoz, nem tudtak megszabadulni tőle.

A rendező 2014-ben Mucsi Zoltánnal, Scherer Péterrel és Szikszai Rémusszal levelet írt Orbán Viktornak a színház érdekében. Erre reagálva Hoppál Péter államtitkár azt írta nekik, hogy a 2015-ös költségvetési támogatás garantálja a színház középtávú biztonságát - a Bárka azóta sem működik. A lap megkereste az NKE sajtóosztályát: mi lett a Bárka színházi technikai berendezéseivel, és mi lesz az épülettel, ha befejeződik a beruházás. Az egyetem közölte, a korábbi Bárka Színház berendezéseiről nincs információjuk, a színházat működtető gazdasági társaság a Józsefvárosi Önkormányzat tulajdona volt. Bár az ingatlan 2012 óta az egyetem vagyonkezelésében van, a színház működéséhez és finanszírozásához nem volt közük: mindössze ingyenes használatot adtak a területre a Bárkának. A renoválás után vélhetően nem költözhet vissza a színház, hisz mint írták a Ludovika egykori vívóterme megújul, alkalmas lesz vívásoktatásra, vívóversenyek rendezésére is. Céljuk ugyanakkor az is, hogy olyan multifunkcionális egyetemi rendezvényközpont jöjjön létre, amely egyszerre ad otthont az egyetem saját eseményeinek – konferenciáknak, diplomaosztóknak – és kulturális programoknak is.

A vívóterem a Ludovika Campus beruházás második ütemében épül meg, a vonatkozó kormányhatározat a múlt héten jelent meg. A kabinet indoklása szerint gondoskodni kell a hadtudományi és honvédtisztképző speciális bentlakásos képzési központ, valamint a katasztrófavédelmi speciális képzési központ megvalósításáról. Az ezt szolgáló beruházás részletes programjáról, ütemezéséről és forrásigényéről a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosnak szeptember végéig kell benyújtania az előterjesztést a kormánynak. A hadtudományi és honvédtisztképzőhöz egy 700 személyes kollégium, 66 speciális terem és 52 tanterem tartozik majd, 454 ember - köztük oktatók, kutatók - irodai elhelyezését kell megoldani, lesz egy 500 ezer kötetes könyvtár, továbbá speciális és egyéb termek (minősített, katonai, egészségügyi, nemzetbiztonsági), valamint egy alakulótér is. A speciális katasztrófavédelmi képzési központhoz 220 személyes kollégium, gyakorló őrs és speciális tantermek készülnek, 60 ember irodai elhelyezését kell megoldani, továbbá speciális és egyéb termeket alakítanak ki.

A beruházás második üteme programelemeinek megvalósítása érdekében biztosítani kell a Ludovika Campus területére az egységes tulajdoni jogállást, vagyonkezelést és használatot biztosító feltételeket. Erről a nemzeti fejlesztési miniszternek - szintén szeptember végéig - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján kell gondoskodnia.

A Ludovika Campus megvalósításáról és a Ludovika újjáépítéséről 2012 májusában döntött a kormány. Az évben a kabinet kétmilliárd forintot biztosított a projektre a rendkívüli kormányzati intézkedések terhére. Az NKE új főépületét - vagyis a Pollack Mihály által tervezett egykori Ludovika Akadémia felújított épületét - 2014-ben adták át. A beruházás első üteme 24 milliárdba került. A campus további, 2015 és 2018 közötti fejlesztésére több mint harmincmilliárd forintot kell biztosítani a központi költségvetésben.

"Kinyíltak a kapuk"

Elérkeztünk új alkotmányos rendünk konszolidálásához. Azzal az ambícióval fogtunk a kormányzáshoz, hogy megerősítsük az államot. Nyolc év kudarca után nagy célokat tűztünk ki 2010-ben, többek között a legversenyképesebb gazdaság létrehozását, de ezt csak erős állam révén lehet elérni. Az európai válság arra késztet minket, hogy megerősítsük a magyar államot - mondta Orbán Viktor, miután Kövér László házelnök átadta az új egyetem alapító nyilatkozatát Patyi Andrásnak, az intézmény rektorának.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, történelmi jelentőségű, hogy mostantól egységes egyetemi rendszerben készítik fel azokat, akik a közszolgálat legfontosabb hivatásait választják. Orbán úgy látja, a mostani intézmény megalapítása is bizonyítja, hogy a Magyarországot ma vezető közösség a jövő oldalán áll, és a jövőhöz tartozik. A szavak és a beszéd művészete semmit sem ér tettek nélkül - tette hozzá. A miniszterelnök szerint az esemény annak bizonyítéka, hogy a másfél éves kormányzás kinyitotta a lehetőségek kapuit. Egyetértés van abban, hogy a válságot követően az állam erősebb lesz, mint korábban, aminek egyik eszköze a Nemzeti Közszolgálati Egyetem - tette hozzá.

Az NKE egységesítésére bő öt évet kellett várni, hiszen kormány 2011-ben döntött a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem közigazgatás-tudományi karának jogutódjaként funkcionáló NKE létrehozásáról - a felsőoktatási intézmény fenntartói jogait a közigazgatási, a honvédelmi és a belügyminiszter közösen gyakorolja a fenntartói testület útján. Az akkoriban a Természettudományi Múzeum által használt Ludovika épületébe való költözésről az év júniusában kezdett tárgyalni a kormány az intézménnyel - számolt be róla lapunk elsőként. Gál András Levente, a közigazgatási minisztériumi államtitkára akkor azt írta Pálinkás József MTA-elnöknek, hogy az első ütemben, 2012 végéig, a második ütemben 2013-ban kell átadni az épületben általuk elfoglalt tereket. Mint írta, át kell adni a főépület helyiségei közül a gyűjteményi raktárakat, a kutató- és irodahelyiségeket, azaz a földszinti és a padlástéri helyiségeket, amelyeket egy jövőbeni új múzeumi központba kell költöztetni.

Az építkezések a Ludovikán és az Orczy-kertben nem arattak osztatlan sikert a lakosság körében. A parkban többek közt lovarda, istálló és egyéb lovas létesítmények is épülnek, s a tervek szerint ide költözne a Természettudományi Múzeum is, ám ez több mint 200 fa kivágásával is jár a területen. Mivel a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a Ludovika-projektet, a kormányhivatalnak kellett kiadnia a fakivágásra az engedélyt, amely öt nap kifüggesztés után fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá is válik. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak gyakorlatilag csak saját magával kellett egyeztetnie a fák kivágásáról - vázolta blogján Jakabfy Tamás. Az LMP józsefvárosi képviselője kifejtette, ez csaknem hétszerese annak a mennyiségnek (40), amely a Városliget népének teljes fellázadásához kellett. "Lassan már megtanulhatná a Fidesz, hogy a városi fák legnagyobb értéke pontosan ugyanaz, mint a parkolóhelyeké: hogy igen kevés van belőlük. Csakhogy a fáknak van egy olyan kellemes tulajdonságuk, hogy csökkentik a városi hőszigetet, a nyári kánikulában akár 2-3 fokot is hűsítenek, már ha nem vágják ki őket" - írta a politikus.

Mindenre van ismerős

A NKE beruházásain eddig a kormány bizalmát élvező két építőipari cég dolgozott fővállalkozóként: a West Hungária Bau (WHB) Kft. és a Market Építő Zrt. A Market Építő többségi tulajdonrészét tavaly vásárolta meg az Orbán Viktor miniszterelnök egyik barátjaként ismert üzletember, Garancsi István (akinek vagyonát a Napi.hu gondozásában megjelenő A 100 leggazdagabb 2015-ös kiadványa 19 milliárd forintra becsülte). A Fradi-stadiont is építő Market Építő a közelmúltban ugyanakkor újabb nagy állami munkát kapott: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nettó 38,4 milliárd forintért fővállalkozói szerződött kötött vele a 2017-es budapesti úszó világbajnokság központi helyszínének szánt új uszodakomplexum megvalósítására.

A Győrből induló WHB alapító-tulajdonosa is egy Fidesz-közelinek mondott milliárdos üzletember, Paár Attila, akinek becsült vagyona 9,3 milliárd forint. A cég a budapesti CET/Bálna kulturális központ kivitelezőjeként lett országosan ismert vállalkozás, az elmúlt néhány évben azonban több állami beruházás megvalósításában is részt vett: az NKE Ludovika főépületének, a Várkert bazár, a Magyarok háza, az energiahivatal felújításában, megnyerte a Tüskecsarnok befejezésére és egy új uszoda építésére kiírt tendert is. Paár "segítette ki" Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt, amikor az őt érő "nemtelen támadások miatt" megszabadult minden olyan vállalkozásától, amely érintett közbeszerzésekben, így az Elios Innovatív Zrt.-től is. A közvilágításból felhizlalt vállalat tavaly áprilisban került a a West Hungária Bau Befektetési Kft.-hez.

Hasonlóan vélekedett Erőss Gábor, a PM helyi képviselője is: szerinte polgári engedetlenséggel kell majd megvédeni a fákat, mint a Városligetben. Erőss bejelentést is tett a fakivágás miatt a Jövő Nemzedékek Jogaiért Felelős Ombudsman helyettesénél. Ezt követően Szabó Marcel ombudsman a hetekben állásfoglalást adott ki az ügyben. A zöldombudsman szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások (Liget-projekt, és a Ludovika Campuson, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem építése) engedélyezésének napi gyakorlata igazolja a szabályozással kapcsolatban korábban megfogalmazott természetvédelmi aggályokat. "Az Alaptörvény ugyan a természet védelmét jelentősen felértékeli, kimondva, hogy a természeti erőforrások védelme, fenntartása és megőrzése az állam és mindenki kötelezettsége, de a jog alacsonyabb szintjén olyan változásokra került sor, amelyek előidézik a természeti értékek jóvátehetetlen elpusztításának kockázatát" - írta. A tiltakozó mozgalmakról azt gondolta, mivel a fellebbezés alapintézménye a valóságban nemigen működik, így a civil szervezeteknek nem maradt más lehetőségük, mint hogy a végrehajtást polgári engedetlenségi akciókkal késleltessék. Ezzel lehetőséget adva a fellebbezőknek, hogy élhessenek ezen jogukkal. Szabó ennek megoldására párbeszédet sürget a hatóságok, a beruházók és a társadalmi szervezetek között. Szükség esetén hajlandó közvetítő szerepet is vállalni. Emellett a konfliktusok elmérgesedésének elkerülése, a szakmai és társadalmi szempontból egyaránt megnyugtató eljárásrend kidolgozása érdekében javasolja a jogi szabályozás újragondolását.