A Portfolio megbízható információi szerint két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy Paks II. állami támogatási szempontból megkapja az unió jóváhagyását: az egyik egy intézményi típusú szétválasztás, az Európai Bizottság (EB) azt szeretné, ha a Paks II. projekttel kapcsolatos ügyek és felügyelet dedikáltan elkülönüljön a jelenlegi erőművi felügyelettől, illetve egyéb energetikai szakpolitikáktól (amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium visz).
A másik egy olyan kritérium, hogy a Paks II. által termelt villamos áramot ne az MVM-nek értékesítsék, hanem áramtőzsdén keresztül adják el (ez Brüsszel szempontjából logikus gondolatmenetnek tűnik, hiszen épp arról készülnek állást foglalni, hogy a projekt piaci alapon megáll-e a lábán).
A lap egy másik, a Paks II. projektre rálátó szakmai forrása a Brüsszellel folytatott egyeztetések kapcsán azt hangsúlyozta, hogy valóban felvetődött a Bizottsággal folytatott tárgyalásokon a közelmúltban az a feltétel, hogy a megtermelt áramot energia tőzsdére vigyék és ott aukcionálják. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy nem csak két, fekete és fehér megoldás van (MVM kizárása, MVM-en keresztüli értékesítés), olyan előírást is megfogalmazhat Brüsszel, hogy az áramértékesítés nem az MVM-en keresztül, hanem egy másik cégen keresztül történjen, ami dedikáltan elkülöníthető az államtól. Brüsszelt a piaci koncentráció, azaz az MVM körüli koncentráció zavarja.
Jelenleg a Brüsszellel folytatott tárgyalások lezajlottak, az állásfoglalás végső formáját szövegezik. Fontos azonban, hogy forrásunk szerint a Pakssal kapcsolatos két eljárást most már egy csomagban kezeli Brüsszel (állami támogatás, közbeszerzési megsértés), vagyis ha az állami támogatást feltételekkel átengedik, akkor a másikra is rá fog bólintani (az uniós biztosok kollégiuma dönt egységesen, erre egyébként Lázár János is utalt korábban).
Más lapinformációk, illetve elemzők szerint viszont azért enyhülhetett meg Brüsszel, mert egyre kisebb valószínűséget látnak a projekt megvalósulására. A orosz gazdaság a tartósan alacsony kőolaj ár miatt éppenséggel nem szárnyal, a hitelező állami Vnyesekonombank pedig kifejezetten bajban van. Becslések szerint legalább 15-18 milliárd dollárra lenne szükség a stabilizálásához. Ráadásul egyes elemzők szerint Vlagyimir Putyinnak sem olyan fontos már a magyar kártya, vagyis Orbán Viktor. Így az sem teljesen kizárt, hogy az oroszok nem fogják, nem tudják finanszírozni Paks II.-őt.
