hasznosítás;Népliget;civil tanulmányterv;

2016-07-27 07:15:00

Így is lehetne közparkot felújítani

Civil tanulmányterv készült a Népliget felújítására. A Városligettel ellentétben itt – legalábbis a szakemberek szerint - nem a rombolás, a fairtás, a betonozás és a gigantikus épületek felhúzása a cél, hanem a legnagyobb pesti közpark élhetőbbé tétele. Ez azonban ma csupán elképzelés, a megvalósítás a fákat ma szinte programszerűen irtó kormányzatra vár.

Boldog, barátságos és fenntartható Népligetet álmodtak meg a ReCity Magazin által szervezett „Társszakmák együttműködése a fenntartható városért” című műhelymunka résztvevői. Négy területre fókuszálva állították össze a Népliget fejlesztését célzó javaslataikat. Ezek éles ellentétben állnak a Városliget óriási építkezéseit favorizáló tervekkel. Az online magazin a hosszú távú fenntarthatóságot és a környezeti értékek megőrzését maximálisan figyelembe vevő várostervezést és –fejlesztést tűzte ki célul.

A Népliget Budapest legnagyobb közparkja, a X. kerületben, a VIII. és a IX. kerület határán. Az 1860-as években alakították ki Ilenczfalvi Sárkány József városi tanácsos indítványára. Végleges méretét 1942-ben érte el. Fás, virágos, pázsitos pihenőhely belső sétányokkal, szobrokkal, emlékművekkel 129 hektáron.

Zenés játszótér – újrahasznosított tárgyak lehetnének a hangszerek

Zenés játszótér – újrahasznosított tárgyak lehetnének a hangszerek

A Népliget jelentős hányadát értékes növénygyűjtemény borítja, melynek megőrzése, ápolása nemcsak természetvédelmi szempontból feladatunk, hanem a klímaváltozás elleni küzdelemben is segítséget nyújt – szögezik le a tervezők. Az egyre melegebbé váló nyarakon – különösen városi közegben – a zöldfelület természetes hűtést biztosít, a nyári hőségriadók alatt felüdülést nyújtva a környéken élőknek. Emellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a fák az emberi élethez szükséges oxigén termelését biztosítják, elnyelve a káros szén-dioxidot. Az ökocsoport abból indul ki, hogy nincs a park növényállományának haszontalan része, még a „holtfa” is hasznosítható.

A jövőért gondolkodó csapat nem fairtásban, építkezésben látja a fenntarthatóságot, hanem csupa praktikus ötlettel él. Újként legföljebb néhány kiszolgáló épületet képzel el. Az elhalt ágakat, betegség vagy elöregedés miatt kivágott fákat például a területen létrehozott barkácsműhelyben alapanyagként hasznosítanák, ahol, és amiből többek között a parkban kihelyezhető madáretetők is készülhetnének. A park zöldhulladéka komposztálható és – ahogy a holtfa egy része is – értékesíthető lenne, ezzel teremtve a Népliget számára bevételt, egy lépéssel közelebb jutva az önfenntartáshoz, ami a hosszú távú cél lehetne.

A koruk, betegség vagy viharkár miatt kivágandó fák pótlására a parkban korábban működő faiskola újraindítását is javasolják. A projekt megálmodói szerint a zöldfelület a park bútorain, szabadtéri installációin is megjelenne. Nem csupán az építészetben már jól ismert zöldtetők és zöldfalak kreatív alkalmazása révén, de például padokkal, amiknek ülőfelülete fű, vagy akár átlátszó falú zöldségtermesztő dobozokkal.

Oktatási tér a természetben természetes anyagokból FOTÓK: RECITY.HU

Oktatási tér a természetben természetes anyagokból FOTÓK: RECITY.HU

A Népliget két különálló részének összekapcsolását a csoport egy a Vajda Péter utca felett átívelő akadálymentesített felüljáró – egyfajta zöld folyosó – építésével képzeli el. A zöldfelület mérete tanösvény és botanikus kert kialakítását is lehetővé teszi, amelyeknek az oktatás terén lenne kiemelkedő szerepe. A budapesti iskolák egy részében ugyanis sajnos még udvar sincs (vagy csak egy lebetonozott belső térrel kell beérniük), ezért valószínűsíthető, hogy sok iskola élne a szabadtéri biológia vagy környezetismeret óra lehetőségével. A szabadtéri oktatást pedig megkönnyítené például egy természetes anyagokból készült színpad vagy agóra, ami hétvégente különböző kulturális programoknak, előadásoknak is teret adna.

A tanösvényen mezítlábas rész is lehetne, ahol a gyerekek kipróbálhatnák, milyen a különböző természetes felületeken (homok, kavics, avar, faforgács) sétálni. A barkácsműhelyben pedig működhetne a „Csináld magad” mozgalom - újratöltve.

A meglévő játszótereket természetes vagy újrahasznosított anyagokból készült öko játszóterekké alakítanák, amelynek elemei a barkácsműhelyben készülnének (például újrahasznosító workshopok alkalmával).

A lendületes tervek szerint a koncepció további kiemelt eleme a közösség bevonása. Ezt olyan programokkal és más parkokban már jól működő elemekkel kívánják megvalósítani, mint például a közösségi zöldségeskert, ahol apró saját parcellákon a család apraja nagyja kiveheti a munkából a részét. Mivel a parcellák gondozása napi szintű jelenlétet igényel, ez akár a közbiztonságra is pozitívan hatna (kiszorulnának a területről az alvilági elemek).

A közösségi kert állandó jelenlétet igényel

A közösségi kert állandó jelenlétet igényel

Remekül működhetne például nyári konyha is, ami grillezéseknek, közös sütésnek-főzésnek adhatna teret. Hétvégente pedig termelői piac járulna hozzá az egészséges életmód, a szezonális zöldségek, gyümölcsök népszerűsítéséhez.

Amint azt a kicsivel odébb a Városliget védői is hangsúlyozzák, a városi közparkok léte, azok használhatósága talán a kisgyermekesek számára a legfontosabb. Tény, hogy a Népliget jelenleg nem biztonságos a gyermekek és a családok számára, hogy nincs a területen sem nyilvános illemhely (kismamák számára szoptatási, pelenkázási lehetőséggel), hogy nincs kávézó, étterem, cukrászda, ahol egy üdítőt el lehetne fogyasztani.

 Van, aki plázát akar?
A Párbeszéd Magyarországért párt úgy tudja, hogy Kocsis Máté józsefvárosi polgármester és Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke titokban egy „Fradi-pláza” nevű bevásárlóközpont építéséről egyeztettek a Népliget területén.
Kocsis erre úgy válaszolt, hogy a hírekkel ellentétben a Népligetben nem épül pláza. „A PM nevű liberális szervezet hazugságaira egyebekben nem kívánok reagálni”.

Ez ellen épp a park intenzív fejlesztésével, használatba vételével lehetne tenni. A lakossági fórumokon igényként jelentkezett, hogy ingyenesen is használható sportolási lehetőségek is legyenek a területen azok számára, akik csak alkalmanként szeretnének mozogni, nem egy egyesület tagjaként.

Szükséges és lehetséges volna az egykori Nagyvendéglő rekonstrukciója, a vendéglő környezetéhez tartozó terület rendezése. Csónakázási lehetőség - tó létesítése – vagy éppen Témapark kialakítása a Planetáriummal együttműködve. Volna igény az egykori Mutatványos tér eredeti funkciójának visszaállítására - bábszínház, céllövölde, óriáskerék, barlangvasút, körhinta.

A csónakház látványterve

A csónakház látványterve

A csoport koncepciójának fontos eleme, hogy ne történjék jelentős beavatkozás a Népliget zöldfelületébe, hiszen jelenlegi használói épp vadregényessége miatt szeretik, illetve ez a kerület utolsó olyan parkja, ahol szabadon lehet kutyát sétáltatni. Emellett a múlt tisztelete, a hagyományok őrzése is fontos része a koncepciónak.

Az ötletek forrása
A fejlesztési csoport tagjai: Turi Boglárka, Kenéz Dániel, Szűz Attila, Madácsi Flóra, Pintér Alina Felícia, Lovász Dalma Judit
A műhelymunka a Nemzeti Tehetség Program keretében, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.