Észtország lesz a soros elnök

Végérvényesen eldőlt, hogy Nagy-Britannia helyett Észtország tölti majd be az Európai Unió soros elnöki tisztségét a jövő év második félévében. Az EU országai egyöntetűen fogadták el az erre vonatkozó előterjesztést. A kérdésben már múlt héten is előzetes megállapodásra jutottak. London azért mondott le a soros elnökségről, mert a június 23-án megrendezett, a Brexitről szóló népszavazás után Londonnak tárgyalnia kell Brüsszellel a kilépés feltételeiről.

Tallinn eredetileg 2018 első félévében látta volna el a soros elnöki tisztséget. Az új tervek szerint ettől kezdődően, 2020-ig minden ország a tervezettnél fél évvel korábban lesz soros elnök. 2020 januárjában aztán a tervektől eltérően Horvátország ugrik be. Az EU-ban 2030-ig állapodtak meg a soros elnöki tisztségek elosztásáról.

Szerző

Seehofer újra Merkelt fenyegeti

Az egyre gyakoribbakká váló németországi merényletek miatt kemény követelésekkel álltak elő a német keresztényszocialisták. A CSU szerint az elmúlt napok eseményeire (würzburgi támadás egy fejszével, müncheni lövöldözés sok halottak, illetve az ansbachi robbantás) nagyobb rendőri jelenlét, több ellenőrzés, és szigorúbb fellépés a menedékkérőkkel kapcsolatban. „Mindent megteszünk azért, hogy fokozzuk az emberek védelmét” – fejtette ki Horst Seehofer, a CSU elnöke. Mint mondta, az emberek félelme nő, s választ várnak az államtól. Bajorország pedig „eltökélten” lép fel. Mint fogalmazott, a legutóbbi támadások a terror „egy teljesen új dimenzióját” jelentik.

Bár az utóbbi hetekben a német nagykoalícióban nyugalom állt be a menekültkérdés kapcsán, úgy tűnik, ennek vége, s a CSU ismét hangosan követeli a kemény fellépést. Ennek jele az is, hogy Seehofer utalt arra, a jövőben ragaszkodik a kemény állásponthoz a koalíción belül is, csak azért nem hátrál meg, hogy ne legyenek feszültségek a kabineten belül.

A merényletek miatt Angela Merkel megszakította szabadságát, s csütörtökön rendkívüli sajtóértekezletet tart a kancellári hivatalban.

Joachim Herrmann bajor belügyminiszter ismét több rendőrt követelt az utcákra, s felszerelésük javítását is akarja. Konkrét számokkal azonban nem állt elő. A CSU javaslatai között szerepel a szigorúbb határellenőrzés. „Megengedhetetlen a nyitott határok politikája” – fogalmazott Herrmann. A menekültet már az első ellenőrzés során azonosítani kell – fejtette ki. Ha ez nem lehetséges, mert az érintettnél nincsenek papírok, az illetőnek a határnál kell maradnia. Herrmann szerint a menekültek kitoloncolásának felgyorsítására is szükség van. Mint mondta, a bűnelkövetőket hamarabb ki kell utasítani az országból. „Az embereknek joguk van a biztonságra” – fejtette ki.

Herrmann szerint a német hadsereg bevetése nem korlátozódhat az áradásoknál vagy az erdőtüzeknél történő bevetésekre. A hadsereg ugyan nem pótolhatja a rendőrséget, de a katonák a rendőrök segítségére siethetnek egy terrortámadás esetén. E javaslat gyakorlatba való átültetéséhez azonban alkotmánymódosításra van szükség.

Beata Szydlo lengyel miniszterelnök egyenesen magyarázatot követelt a német kormánytól a németországi erőszakos cselekményekre. „Több hete naponta hallink terrortámadásokról. A legutóbbiak azonban lengyel állampolgárokat is érintettek” – közölte a lengyel miniszterelnök. Szydlo alighanem arra gondolt, hogy egy szíriai menekült Reutlingenben megölt egy lengyel nőt, a vizsgálat szerint azonban ez esetben nem terrortámadásról volt szó, hanem szerelmi bűncselekményről. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a német kormányt is hibáztatta a terrorcselekményekért.

Szerző

Moszkva áll a WikiLeaks kiszivárogtatásai mögött?

Minden lehetséges - ismerte el helyi idő szerint kedden Barack Obama amerikai elnök, hogy nem tartja elképzelhetetlennek, hogy valójában Moszkva áll amögött, hogy a Wikileaks a múlt héten kiszivárogtatott, amelyek rossz fényt vetnek a Demokrata Pártra.

Az elnök erről az NBC televíziónak adott interjúban beszélt. Nem állította egyértelműen, de nem zárta ki, hogy Oroszország és Vlagyimir Putyin elnök lehet a felelős a Demokrata Párt szervere elleni hackertámadásokért. Ugyanakkor leszögezte, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nyomozása még folyamatban van. Ezzel együtt is, azt hangsúlyozta, hogy "szakértők ezt az oroszoknak tulajdonítják", ám nem nevezte meg, mely szakértőkre gondol.

"Amit biztosan tudunk, hogy az oroszok hackertámadásokat intéznek ellenünk. Nemcsak a kormányzati szervereink, hanem magánszerverek ellen is. De hogy a kiszivárogtatásoknak mi az oka, ezt nem tudom pontosan" - fogalmazott az elnök és hozzátette: de azt tudja, hogy Donald Trump, a republikánusok elnökjelöltje többször is csodálatát fejezte ki Vlagyimir Putyin iránt. Az újságíró kérdésére, hogy vajon ezzel azt akarja-e sugalmazni, hogy Putyin Donald Trumpot szeretné a Fehér Házban látni, Obama azt felelte: arra támaszkodik, amit maga Trump mondott. "S azt hiszem, hogy Trumpot nagyon kedvezően mutatják be ott, Oroszországban" - tette hozzá. Valamint az újságíró felvetésére, miszerint előfordulhat-e, hogy Moszkva befolyásolni szeretné az amerikai elnökválasztást, Obama azt mondta: "minden lehetséges".

Szerző