Előfizetés

Végleg búcsút mondott a Rosetta

Publikálás dátuma
2016.07.27. 16:24

Végleg búcsút mondott a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén lévő Philae leszállóegységnek szerdán a Rosetta űrszonda, amikor megszakította a kommunikációs kapcsolatot a kicsiny robottal - közölte az Európai Űrügynökség (ESA).

"Ma elvágtuk az összeköttetést a Philea-vel. Ez egy csodálatos és sikerekkel teli küldetés végét jelenti" - jelentette be Andreas Shütz, az ESA darmstadti földi irányítóközpontjának szóvivője.

A Rosetta a repülésirányítók tervei szerint még két hónapig követi az üstököst, szeptember 30-án azonban befejeződik küldetése, becsapódik az üstökös felszínébe.

Az űrszonda jelenleg mintegy 520 millió kilométerre van a Naptól, ami azt jelenti, hogy napelemei egyre kevésbé képesek működtetni műszereit. Ahhoz, hogy a következő két hónapban folytathassa tudományos kutatásait, csökkenteni kellett azoknak a berendezéseknek az energiafogyasztását, amelyek mára szükségtelenné váltak.

Múlt év júliusa óta nem érkezett jel a Philae-ről, eredményteleneknek bizonyultak az erőfeszítések életre keltésére, ezért döntött az irányítóközpont a kapcsolat megszakításáról - olvasható az ESA honlapján.

A Rosetta kutatásai a 4,6 milliárd éve keletkezett Naprendszer kezdeti időszakából igyekeznek új információkat szerezni.



Mekkora lett egy lett? És egy holland? És a magyar hány centi? - Itt a válasz

Publikálás dátuma
2016.07.26. 19:44

A férfiak mezőnyében a hollandok, a nőknél a lettek a legmagasabbak a világon - derült ki egy 187 országra kiterjedő új tanulmányból, amely 1914-től 2014-ig vizsgálta az országok lakosainak magasságváltozását.

Az eLife című folyóiratban közölt eredmények szerint az átlagos holland férfi 183 centiméter, az átlagos lett nő 170 centiméter magas volt 2014-ben. A mutatók szerint az iráni férfiak és a dél-koreai nők nőttek legtöbbet, átlagosan több mint 16, illetve 20 centimétert a vizsgált száz évben. A férfiak mezőnyében Hollandiát Belgium, Észtország, Lettország és Dánia követi a sorban. A lett nők után holland, észt, cseh és szerb társaik állnak.

Az 1996-ban született magyar férfiak 2014-ben, vagyis 18 évesen átlagosan 177,26 centiméter magasak voltak, 11 centiméterrel nőttek nagyobbra, mint 100 évvel korábban született társaik, és a világranglistán ezzel a 44. helyről a 36. helyre kerültek. Az 1996-os születésű magyar nők 18 éves korukban átlagosan 163,66 centiméter magasak voltak, 10,4 centiméterrel voltak nagyobbak, mint az 1896-ban született nők, és a világranglistán a 41. helyre ugrottak előre az 59. helyről.

Az Egyesült Államokban az elmúlt száz évben mindössze 6 és 5 centiméterrel lettek átlagosan magasabbak a férfiak és a nők, így az 1914-ben elfoglalt előkelő harmadik és negyedik helyről a 37. és 42. helyre estek vissza a rangsorban.

A világ legalacsonyabb férfijai Kelet-Timorban élnek, 160 centiméteres átlagos testmagassággal. A guatemalai nők pedig, akárcsak 1914-ben, a 2014-es adatok szerint is a legalacsonyabbak a világon: egy átlagos, 18 éves guatemalai lány 140 centiméter volt száz éve és még most sem éri el egészen a 150 centimétert.

A londoni Imperial College munkatársaként dolgozó James Bentham szerint Dél-Ázsiában - Indiában, Pakisztánban és Bangladesben -, valamint Fekete-Afrikában mindössze 1-6 centimétert nőttek az emberek száz év alatt. Fekete-Afrika néhány területén egyenesen csökkent a férfiak átlagos testmagassága az 1970-es évek óta.

A szakemberek szerint a világszerte megfigyelhető testmagasságbeli változásoknak csupán egy része magyarázható genetikai okokkal, a többiért a környezeti hatások a felelősek. A befolyásoló tényezők közé tartozik az egészségügyi ellátás minősége, a higiénia, a táplálkozás, az anya egészségi állapota és a terhesség alatti tápanyagbevitele.

Egyes kutatások alapján a magasabb embereknek hosszabb a várható élettartama és esetükben kisebb a szívproblémák kockázata. Néhány bizonyíték szerint azonban náluk magasabb bizonyos ráktípusok, köztük a vastagbélrák, az idős kori mellrák és a petefészekrák rizikója.

Rettenetes kamaszok? - Lesben áll a skizofrénia

Publikálás dátuma
2016.07.26. 18:04
Illusztráció/Thinkstock
Sok szülő érzi úgy a kamasz gyerekével, hogy kicsúszott a kezéből a gyeplő, a riadalom pedig kemény bánásmódra, szigorra sarkallja, amivel leginkább csak még inkább elvadítja magától a csemetéjét. A kamaszkor pedig mindenképp a gyerekek számára a legnehezebb, még ha ezt gyakran leplezik is nyegle viselkedésükkel. És van itt még egy probléma, amire brit kutatók hívták fel a figyelmet. 

Kapcsolat áll fenn az agy tinédzserkori fejlődése és a mentális betegségek kialakulása között - állítják brit szakemberek, akik azt is megállapították, hogy az összetett gondolkodással és a döntéshozatallal összefüggő agyterületek változnak a legtöbbet a kamaszévek alatt. A Cambridge-i Egyetem szakemberei háromszáz, 14-24 éves fiatal agyát vizsgálták. A test alapvető funkcióival, így a látással, a hallással és a mozgással összefüggő agyterületek teljesen kifejlődnek a kamaszkorra, az összetett gondolkodással és döntéshozatallal összefüggő régiók azonban még sokat változnak.

Ezek olyan idegi központok, amelyek kapcsolatban állnak az agy többi kulcsfontosságú területével, és amelyeknek a hálózata megerősödik a tinédzserévek alatt - írja BBC News. A szakemberek megvizsgálták az érintett agyi "csomópontok" fejlődéséért felelős géneket, és arra jutottak, hogy azok nagyon hasonlítanak a mentális betegségek egy részével, köztük a skizofréniával összefüggőkhöz. A kutatók szerint ez a felfedezés alátámasztja azt a megfigyelést, amely szerint a mentális rendellenességek jelentős része kamaszkorban fejlődik ki.

Sok tanulmány kimutatta, hogy a genetikai okokon túl a gyermek- és tinédzserkori stressz is összefüggésben van a mentális betegségekkel. Az új eredmények szerint a rossz bánásmód és a bántalmazás is hátráltathatja a magasabb szintű agyi funkciók fejlődését a kamaszévekben, és ezáltal hozzájárulhatnak a mentális betegségek kialakulásához. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány vezető szerzője, Ed Bullmore szerint a tinédzserkori agy fejlődése és a mentális betegségek kialakulása közötti biológiai kapcsolat felfedezése segíthet a legkockázatosabb csoportba tartozók azonosításában és korai kezelésében.