Megosztja Boszniát Erdogan fellépése

A törökországi puccs, illetve az azt követő tisztogatás rendkívüli módon megoszthatja Bosznia-Hercegovinát. Miközben akadnak, akik példaképnek tartják Recep Tayyip Erdogant, s valósággal csodálják a török elnököt, a modern bosnyák állam hívei szerint Szarajevó nem tekinthet mintának egy az iszlamizmussal ilyen veszélyesen kacérkodó államot. A társadalmat az Erdogan és a muzulmán hitszónok, Fethullah Gülen közötti ellentét is megoszthatja.

Erdogannak befolyásos támogatói vannak a bosnyák legfelsőbb vezetésben. Elsők között említhetjük Bakir Izetbegovicot, Bosznia-Hercegovina elnökségének bosnyák tagját, aki példaképének tartja a török elnököt. Ankara jelentős támogatásokkal próbálta egyre jobban magához édesgetni Szarajevót.

Hogy mennyire szívén viseli az országot, az is bizonyítja: tavaly májusban személyesen is ellátogatott a bosnyák fővárosba, s nem győzte hangsúlyozni, mennyire kiválóak az államközi kapcsolatok. Kiemelte azt is, Bosznia „félig muzulmán ország”. Ezt a megjegyzését bizonyára nem hallgatták nagy lelkesedéssel az itt élő szerbek és horvátok, amiként azt sem – kivált a szerb kisebbség -, hogy Bosznia egykor az Ottomán Birodalom tartománya volt.

Erdogan számára nemcsak Bosznia fontos partner, s bízvást kijelenthetjük, Ankara legfontosabb szövetségese Európában, hanem maga Izetbegovic elnök is. Megfigyelők szerint ugyanis nem lehet véletlen Erdogan tavalyi látogatásának időzítése. A bosnyák vezető helyzete ugyanis igencsak megingott saját tömörülésén, a Demokratikus Akciópárton belül.

Erdogan azonban ezzel egyértelműen hitet tett Izetbegovic mellett, s az SDA zendülőiek üzent: csillapodjanak le. A burkolt üzenetnek meg is lett az eredménye, mert a Demokratikus Akciópárt néhány nappal később megrendezett kongresszusán megerősítették posztjában Izetbegovicot.

„Amikor török miniszterelnök voltam, 100 millió eurós mezőgazdasági támogatást ígértem, s ennek nagy része már meg is valósult. Most ezt további 50 millió euróval toldjuk meg, amelyet kis és közepes vállalkozások rendelkezésére bocsátunk” – jelentette ki Erdogan arra utalva, hogy Bosznia sehol sem lenne a török segély nélkül.

Amikor az államalapítónak is nevezett első bosnyák elnök, Alija Izetbegovic 2001-ben visszavonult a politikai életből előrehaladott kora és egyre súlyosbodó egészségi állapota miatt, általános meglepetésre nem saját fiát, Bakirt, hanem a kevéssé ismert Sulejman Tihicet bízta meg az SDA vezetésével. Tihicet háromízben is megerősítették a pártelnöki tisztségben. Bakir Izetbegovic ugyan egy sor tisztséget töltött be a tömörülésen belül, de a pártelnöki tisztségért megrendezett voksolásokon sosem tudta legyőzni riválisát.

Amikor Tihic 2013-ban egyre betegebb lett, megállapodott Izetbegoviccsal az elnöki tisztség megosztásában, s megegyeztek abban is, hogy a pártvezetői tisztségért rendezendő választást a 2014-es parlamenti voksolás után rendezik csak meg. Izetbegovic pártelnök-helyettes lett, majd lényegében ő irányította a tömörülést, mivel Tihic már súlyos beteg volt rákja miatt. Tavaly szeptemberben halt meg.

Izetbegovic a párton belüli helyzetét azzal próbálta stabilizálni, hogy egyre jobb személyes viszonyt alakított ki a török miniszterelnökkel, majd – 2014 augusztusa óta – államfővel. Éppen akkor, amikor Erdogan elnök lett, Izetbegovic úgy fogalmazott, hogy török kollégája „a mi vezetőnk is” és az államfőválasztáson aratott győzelme a világ minden muzulmánjának diadala. Még tanáccsal is ellátta a török népet, mint mondta, azt várja, hogy legalább két mandátumot kap majd a választóktól. Érdemes idézni a boszniai elnök akkori mondandóját.

„Visszaadtad a hitet az iszlámhívőknek. Nagy tisztelettel adózunk neked, nagyszerű muzulmán vezetőnek. Ezért büszkén és méltósággal vonjuk fel a lobogót vezetőnk, Recep Tayyip Erdogan tiszteletére. Ő a mi zászlónkat is viszi, mint egykor a megboldogult Alija Izetbegovic a véres háborúban” – fogalmazott a bosnyák elnök.

Ehhez képest visszafogta magát, amikor Erdogan pártja, az AKP tavaly novemberben (tegyük hozzá: második nekifutásra) kissé kétes körülmények között megnyerte a török parlamenti választást. Izetbegovic ekkor „csak” úgy fogalmazott, hogy a diadal „a bosnyákok győzelmét is jelenti”.

Erdogan április közepén is hivatalában fogadta Izetbegovic elnököt az iszlám országok 13. csúcstalálkozójának keretében.

Több nyugati diplomata úgy véli, hogy Szarajevó egyre lazább kapcsolatokra törekszik az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal, s figyelmét mindinkább Törökország és Szaúd-Arábia felé fordítja.

Erdogan leverte a puccskísérletet, s nem is kérdés, hogy Izetbegovic ki mellett állt. Elsők között állt ki a török elnök mellett, s „Erdogan testvért” a bosnyák nép erőteljes támogatásáról biztosította. Egyben felszólította a törököket, „védjék meg a szabadságot, a demokráciát, jogukat a szabad választásokra, „álljanak ki elnökük és sikeres adminisztrációjuk mellett, amelynek köszönhetően Törökország folyamatosan fejlődik és arra a helyre kerül, ami megilleti az országot”.

A hangzatos kijelentés ellenére a boszniai elnöknek nem lesz könnyű dolga. Nyíltan állást kellene foglalnia az Erdogan és a puccskísérlet agytrötsztjének nevezett muzulmán hitszónok közötti vitában. Cihad Erginay, Törökország boszniai nagykövete a Face TV kereskedelmi csatornának adott interjújában felszólította a boszniai vezetést, hogy tiltsa be azokat az iskolákat, amelyeket az Egyesült Államokban élő Gülen alapítványa működtet. Ide tartozik a Nemzetközi Burch Egyetem, valamint a Bosna Sema nevű általános- és középiskola-hálózat.

A török nagykövet szerint ezek az iskolák a Gülen-vezette „terrorszervezet részét képezik”, ami ellen harcolni kell, „ellenkező esetben, ahogy láttuk is, az évek során az állami és más szervezetekbe is beszivárognak”. Emlékeztetett arra, hogy vannak olyan országok, például Üzbegisztán és Azerbajdzsán, ahol felfüggesztették a Gülen-iskolák működését.

A Sema külkapcsolatokért felelős részegének vezetője, Orhan Hadzagic visszautasította ezt a megközelítést. Mint mondta, meglehetősen rosszindulatú ilyen összefüggésben feltüntetni a hálózatot. Mint mondta, a hálózat 2000 óta az egész világon sikerrel épített iskolákat, s szó sincs arról, hogy ezek az intézmények törvénybe ütközőt tettek volna. Hadzagic nem akart találgatásokba bocsátkozni arról, hogy a nagykövet mire gondolt, amikor iskolákat terrortevékenységgel hozott összefüggésbe.

A helyzet egyre feszültebb. Hírek szerint támadások sora érte az utóbbi napokban a Novo Vrijeme nevű lapot, amelyet Glen Hizmet mozgalma finanszíroz. A lap újságíróit „árulóknak” bélyegezték. A Demokratikus Akciópárt néhány illetékese – Erdogant másolva – több újságírónak is nekiment. A BH Journalists nevű újságírószervezet vezetőjét azzal vádolták, hogy a Gülen-mozgalom lobbistája. A társaság visszautasította a vádakat, s azzal vádolta a török nagykövetet, hogy a hazájában történt konfliktust Boszniában akarja exportálni.

„Bosznia-Hercegovina az utolsó állam a földkerekségen, amelyiknek még további megosztásra lenne szüksége – nyilatkozta a Szabad Európa Rádió délszláv szerkesztőségének Esref Kenan Rasodagic, a szarajevói politikatudományi kar professzora. Szerinte a törökországi események a bosnyák társadalom érettségét – vagy éppen éretlenségét mutathatják. Mint fogalmazott, biztosan nem tesz jót az országnak, ha továbbra is szurkolók módjára tesznek megnyilatkozásokat egyik vagy másik oldal mellett.

Emir Kazas, a szarajevói egyetem professzora szerint Izetbegovic úgy tekint Erdoganra, mintha egy nagy császárra. A professzor úgy véli, ezzel azt éri el, hogy a bosnyák nép egyfajta „mentális megszállás” alá kerül. Meglátása szerint azzal, hogy megtorlás indult Törökországban, s a kormányzat annyira radikális politikát folytat, az Erdogant példaképének tekintő Izetbegovicot is ráébresztheti arra: neki is ilyen radikalizmusra van szüksége.