Támogatások, buktatókkal

Egyre többen élnek a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) nyújtotta lehetőségekkel. Főleg használt lakások vásárlásához igénylik. Az áfa-csökkentés is serkenti a keresletet, de ott pórul járhat, az aki figyelmetlen.

Élénkül a hazai ingatlanpiac, amelynek egyik oka a várhatóan hosszabb távon is megmaradó alacsony kamatkörnyezet, és a családi otthonteremtési kedvezmény (csok). Az ingatlanpiaci kereslet fellendülését elsősorban a használt lakások ugrásszerűen megnövekedésének lehet tulajdonítani, ugyanis az elmúlt két évben a másfélszeresére emelkedett az ilyen ingatlanok adásvételeinek száma, ami a jelzálog hitelpiac számain is nyomon követhető - erről beszélt egy tegnapi sajtótájékoztatón Rajna Gábor. A K&H banki értékesítési hálózatért és a támogatásért felelős igazgatója elmondta, hogy a csok-ot 75 százalékban a használt lakások vásárlásához veszik igénybe a jogosultak. Az új ingatlanok építésére majd csak a második félévben, illetve 2017-ben lesz hatással ez a megújult kedvezményes hitelezési forma. Emellett az alacsony infláció és az 5 százalék körüli évi reálbér növekedés is ösztönzi az évekig elhalasztott lakásvásárlásokat. A K&H csok-ügyfeleinek 80 százaléka egyébként családi házhoz kéri a támogatott hitelt. Ez arány majd csak az új társasházak piacra lépésével módosulhat

Számítások szerint a teljes piacon ebben az évben 500 milliárd forint új jelzáloghitel-kihelyezésre lehet számítani, ebből a csok támogatási igények elérhetik a 40 milliárd forintot is. (A jegybank adatai szerint tavaly májusban 24,5 milliárd forint értékben kötöttek új jelzáloghitel szerződést, egy év múlva pedig már 42,1 milliárd forintért.)

A bankszektorban a fix kamatozású hitelek aránya átlagosan 30-40 százalékos. Ugyanakkor a magyarországinál fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező országokban ez az arány jóval magasabb, és 10-20 éves fix kamatozású hiteleket vesznek fel az ügyfelek, de a hazai hiteligénylők számára még mindig a törlesztőrészlet összege az elsődleges szempont.

Ami az árakat illeti, a K&H munkatársainak az a véleménye, hogy a használt lakások drágulása hamarosan stagnálásba megy át, ezzel szemben az új lakások árai a tervezőasztalokon megszabotthoz képest 10-20 százalékkal is emelkedhetnek, mert a beruházók már eleve beárazták a csok-ot az új otthonok árába - mondta lapunk érdeklődésére Rajnai Gábor. Ám ha a jelenlegi keresleti piac telítődik új lakóingatlanokkal és 2017. második-harmadik negyedévében nagyjából egyensúlyba kerül a kereslet-kínálat, akkor ez a folyamat megállhat. Aki elhalasztja az új lakásvásárlást valószínűleg nem jár rosszabbul, mintha most venné meg.

Áfacsapdába léphetünk

A csok mellett az új lakások áfájának 27 százalékosról 5 százalékosra csökkentése is megmozgatta az ingatlanpiacot, azonban a kedvezményes áfa csak 2019. december 31-ig érvényesíthető. Ugyanakkor a többlakásos lakóingatlanoknál (lakásoknál) nem lehet nagyobb a hasznos alapterület 150 négyzetméternél, egylakásos lakóingatlanban (házaknál) pedig 300 négyzetméternél.

Az építők az áfatörvény alapján abból indultak ki, hogy abba nem tartozik bele sem a garázs, sem a műhely, az adózók azt hihették, hogy a pince sem. Egy évközi törvénymódosítás azonban egyértelműsítette, hogy nem csak a pince, de a beépített tetőtér területe is egyértelműen bekerült az ingatlan hasznos alapterületébe, feltéve, ha azok belmagassága eléri az 1,90 métert.

Így ha az adóhatóság utólag állapítja meg, hogy 5 százalék helyett 27 százaléknyi áfát kellett volna fizetni, akkor az adóhatóság az áfakülönbözetet bírsággal növelten, az eladótól fogja követelni. Vannak olyan szerződések is a piacon, amelyek a mindenkor irányadó áfamértéket hárítják át a vevőre, így akár az eladó jogosan követeli majd az áfakülönbözetet a vevőjétől.