Senkit nem kímél az extrém időjárás

Hőség, zivatar, majd ismét kánikula és szárazság: röviden ez mondható el az elmúlt hetekre jellemző hazai időjárásról. De az extrém kilengések nem csak a magyarok életét keserítik, az éghajlatváltozás globális szinten feje tetejére állította az időjárást, az évszakok természetes rendjét. Bár tavaly 195 ország kötelezte magát a légkör felmelegedése elleni küzdelemre, ennek ellenére egyre csak nő az emberi tevékenység következtében felszabaduló üvegházhatású gázok koncentrációja.

A tavalyinál is mostohább időjárási viszonyokra figyelmeztettek a nemzetközi meteorológiai szervezetek még január elején, 2016-ot egyenesen a katasztrófák évének jósolták, az olykor szélsőségesen extrém időjárás szárazságot, éhínséget, máshol áradásokat, betegségek terjedését okozhatja. Az előrejelzés nagyon úgy tűnik, bejött, a szárazság miatt egyre többeket, milliókat veszélyeztet éhezés, a legkiszolgáltatottabb helyzetben Afrika van, ahol már februárban súlyos élelmiszerhiány lépett fel.

A Meteorológiai Világszervezet arra figyelmeztetett: az emberi tevékenység következményeként egyre nő a hőt csapdába záró üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben, ezt jól mutatja, hogy az elmúlt néhány évtized mindegyike melegebb volt, mint az azt megelőző. A 2011-2015-ös időszak az eddig mért legmelegebb öt év, 2015 pedig - az igen erős El Nino hőmérséklet-emelő hatása miatt - a legmelegebb év volt az 1800-as évek vége, azaz a kiterjedt megfigyelések kezdete óta. Az előrejelzések szerint idén újabb hőrekordok fognak megdőlni.

Mint a március 23-ai Meteorológia Világnap alkalmából kiadott tájékoztatójukban olvasható, az emelkedő hőmérséklet azonban csak egy összetevő a sok közül. A klímaváltozás felborítja az évszakok természetes rendjét, bizonyos szélsőséges időjárási események pedig (mint a hőhullámok, aszályok, heves esőzések) egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Ezek a jelenségek egy melegebb, szárazabb vagy éppen csapadékosabb jövő képét sejtetik.

Ezt érezzük már mi is: nagy hőség után lehűlést és vihart kapunk a nyakunkba, július közepén már-már őszies reggelre ébredünk. Az elmúlt napok heves esőzései, még ha rekordokat nem is döntöttek, sokakat meglephettek, hiszen az elmúlt évek mérései is azt mutatják, hogy az év legszárazabb hónapja a július. A meteorológusokat azonban nem érte váratlanul: már tavaly figyelmeztettek arra, hogy az enyhe tél ilyen változékony időjárást hoz majd, a tengerek, óceánok sem hűltek le annyira, mint szoktak, ez pedig csapadékosabb nyári időjárást eredményez, miközben a hőmérséklet azonban nem csökken számottevően.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat már több alkalommal is felhívta a figyelmet arra, hogy ez a szélsőséges, ingadozó időjárás milyen veszélyekkel jár, súlyos, tartós hatása lehet az emberek egészségére. Különösen az idősek és a kisgyerekek vannak veszélyben; utóbbiak fejlődésben lévő szervezetük és gyengébb immunrendszerük miatt jobban ki vannak téve a negatív hatásoknak. A melegedő időjárás kedvez a kórokozók terjedésének, ahogy a Lyme-kórt és a vírusos agyhártyagyulladást terjesztő kullancsoknak is. A hőhullámok az időseknél, a krónikus betegségben szenvedőknél és az elszigeteltségben élőknél rosszullétet, akár halált is okozhatnak.

Házak omlottak össze, autókat temettek be a leomlott épületek az ítéletidőben a dél-németországi Braunsbachban FOTÓ: EP/SEAN GALLUP

Az Európai Bizottság az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló, úgynevezett fehér könyvet adott ki, amelyben a Bizottság és a tagországok kormányai által foganatosítandó ellenintézkedést határoztak meg egyebek mellett a szélsőséges időjárási jelenségek nyomon követésére és előrejelzésére szolgáló eszközök kifejlesztése, az egészségre gyakorolt hatások modellezése, a szélsőséges időjárással kapcsolatos egészségügyi cselekvési tervek beépítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti stratégiákba tekintetében.

Háborút hoz a szárazság?

Az emberi tevékenységből eredő üvegházhatású gázkibocsátás és a nyomában járó globális felmelegedés hatására a jövőben még gyakoribbak lesznek a klímakatasztrófák, ezért a világ vezetőinek megkülönböztetett éberséggel kell őrködniük e többszörösen veszélyeztetett térségek békéje fölött, ugyanis a szélsőséges időjárási események hatására nagyobb eséllyel pattannak ki fegyveres konfliktusok a kevert nemzetiségű országokban - írta a német Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung kutatására hivatkozva az Origo. Az időjárási események következményeivel, a klímaváltozással és a fenntartható fejlődés lehetőségeivel foglalkozó intézet kutatói hangsúlyozták: az időjárási katasztrófák nem közvetlenül robbantják ki a konfliktust, hanem megnövelik annak esélyét, hogy az eleve fennálló helyspecifikus feszültségek fegyveres összeütközés formájában törjenek felszínre. Ezt az intuitív módon kikövetkeztethető összefüggést immár tudományos módszerrel is bizonyítottnak tekinthetjük.

Áznak a lakások - Mire fizet a biztosító?

Elázott falak, elázott ingóságok, megbontott tetők, beömlő vizek, gombásodás, penészesedés miatt fordulnak a leggyakrabban az ügyfelek biztosítóikhoz az elmúlt hetekben tapasztalt időjárási eseményeket követően, a Biztosítás.hu az alábbiakra hívja fel a figyelmet:

- felhőszakadásnak azt tekintjük, amikor a rövid időn belül leeső nagy mennyiségű és a talajszinten áramló csapadékvíz elönti az épületeket. Ilyenkor a biztosítók megtérítik az épületekben és az ingóságokban keletkező károkat.

- viharnak általában az 54 kilométer per óránál nagyobb sebességű szél által okozott károkat tekintjük. Ide tartozik az is, ha a vihar által megbontott tetőfedésen keresztül, a viharral együtt járó csapadék miatt beázások is keletkeznek, illetve ha a vihar által ledöntött vagy elsodort tárgyak károkat okoznak.

Mindkét esetben a legfontosabb az azonnali kármentés és a további károsodások megelőzése, illetve a károk 48 órán belüli bejelentése a biztosítótársaságoknak, akik általában 5 napon belül szemlézik meg a károkat. Tilos a károsodott vagyontárgyakat kidobni, ezeket a kárszakértőnek szemléznie kell.

A portál szerint több mint 1,2 millió lakóingatlan van ma is biztosítás nélkül Magyarországon. Ezen ingatlanok tulajdonosai az államtól várják bekövetkező káraik megtérítését.