Közelkép - A pápa botlása

Mindenki láthatta, aki valamelyik hírcsatornát nézte, hogy amikor a czestochowai Jasna Góra kolostorban múlt csütörtökön Ferenc pápa misét mondott, annak elején megbotlott és elesett. Komolyabb baja nem lett, a szentbeszédet is megtartotta a lengyel híveknek.

A világsajtó, meglepő önfegyelemmel, nem lovagolt ezen a botláson, olyannyira nem, hogy mára a nyomait is eltüntették a képernyőkről. És jól tették, hiszen a látogatás szempontjából jelentéktelen mellékzöngéről van szó. A közönséges botlás, az botlás, bármi is okozta és ebben az összefüggésben a pápa is csak ember.

Azt már talán, ha nem is botlásnak, de némi túlzásnak tarthatjuk, hogy az egyházfő a terrorizmust a harmadik világháborúval hozta összefüggésbe, vélhetően francia paptársa meggyilkolása nyomán. Mindenesetre ő maga is érezhette, hogy ez így túlzás, finomított is a kifejezésén.

Azt sem lehet botlásnak nevezni, hanem csupán kicsit egyoldalú megközelítésnek, hogy a terrorizmusért a fegyvergyárosokat, fegyverkereskedőket ítélte el. Szerepük kétségtelenül egyedülálló. De vélhetően van itt egy mélyebb ok, ami miatt ezeket a fegyvereket olyan tömegesen vásárolják. Ezt is meg kell egyszer alaposan vizsgálni. És az okok között hamarosan rátatálunk a talán legfontosabbra.

Az elmúlt fél évszázadban, nem utolsó sorban a televíziózás általánossá válása nyomán, a harmadik világ százmilliói felismerték, hogy – főleg tőlük nyugatra – hogyan élnek a konszolidált polgári családok. És felettébb igazságtalannak tartják, hogy – sok-sok munka ellenére -, megközelítően sem tudnak úgy élni mint nyugati polgártársaik. Megpróbálnak hát „egyenlíteni”. Egyik csoport így, egy másik másképpen. Ami semmiképpen nem igazolja az öldöklést, de talán nyilvánvalóbbá válnak a háttérokok.