John McCain szenátor is élesen elítéli Donald Trumpot

Élesen elítélte az amerikai republikánusok egyik legnevesebb politikusa, John McCain szenátor saját pártja elnökjelöltjét, Donald Trumpot az Irakban meghalt amerikai muszlim katona szüleivel folytatott vitája miatt. 

Az arizonai szenátor - aki 2008-ban a republikánusok elnökjelöltje volt - írásos nyilatkozatban ítélte el Donald Trump megjegyzéseit és egész vitáját Khizr Khannal, azzal a pakisztáni gyökerű amerikai ügyvéddel, akinek a fia Irakban meghalt, s aki a Demokrata Párt elnökjelölt-állító gyűlésén elmondott beszédében a fia áldozatvállalására hivatkozva támadta Trump muszlimokra tett megjegyzéseit. "Az elmúlt napokban Donald Trump ócsárolta egy elesett katona szüleit. Azt sugalmazta, hogy az ő fiukhoz hasonló embereket ne engedjék belépni az Egyesült Államokba" - írta McCain szenátor közleményében. A politikus leszögezte: "Nem tudom eléggé hangsúlyozni, milyen mélységesen nem értek egyet Trump úr álláspontjával.

Remélem, az amerikaiak tisztában vannak azzal, hogy ezek a megjegyzések nem tükrözik a mi Republikánus Pártunk, tisztségviselőink vagy jelöltjeink nézeteit". John McCain leszögezte azt is, morális kötelességének érzi, hogy a Republikánus Pártnak és az Egyesült Államoknak tett hűségesküje szellemében megszólaljon. Hozzátette: a jövőben sem kíván tartózkodni attól, hogy bizonyos ügyekben hallassa a hangját, még akkor sem, ha abból olyanok is profitálnak, akikkel egyébként nem ért egyet. Ezt a mondatát amerikai elemzők azonnal Hillary Clintonra vonatkoztatták.

"Végezetül szeretném azt mondani Khan úrnak és feleségének: köszönet azért, hogy bevándoroltak Amerikába... Jobb ország lettünk, mert itt vannak. És Önöknek egészen bizonyosan igazuk van: a fiuk azt képviselte, ami Amerikában a legjobb és áldozathozatalának emléke jobb nemzetté is tesz bennünket. Soha nem feledjük őt!" - olvasható McCain szenátor közleményében. John McCain már eddig is csak alig-alig támogatta Donald Trump elnökjelöltségét, aki korábban őt is megsértette. A szenátor azonban - aki újraválasztásáért is küzd - eddig nem konfrontálódott nyíltan Donald Trumppal.

Szerző

Tizenegy embercsempészt vettek őrizetbe Szerbiában

Tizenegy embercsempészt vett őrizetbe a szerb rendőrség hétfőn, azzal vádolják őket, hogy több tucat török, afgán és pakisztáni bevándorlót próbáltak meg illegálisan Szerbiából Magyarországra juttatni - közölte a szerb belügyminisztérium.

A rendőrség a letartóztatott személyek lakásában házkutatást is tartott. Nagyobb mennyiségű fegyvert, lőszert, marihuánát, hamis dollárt, mobiltelefont és SIM-kártyát foglaltak le.

A szabadkai ügyészség kettőt közülük azzal vádol, hogy az elmúlt hónapokban pénzért több tucat migránst próbált meg illegálisan átjuttatni Szerbiából Magyarországra, majd onnét Ausztriába más embercsempész-hálózatokkal együttműködve. E két vádlott fogadta fel a többieket is, akiknek az lett volna feladatuk, hogy a migránsokat átcsempésszék a határon.

Szerző

Berlin nem rendeli haza ankarai nagykövetét

A német kormány szerint nem értékelhető drasztikus lépésként vagy megrovásként, hogy az ankarai német nagykövetség vezetőjét hétfőn bekérették a török külügyminisztériumba az előző nap Kölnben tartott Erdogan-párti tüntetéssel kapcsolatban kialakult vita miatt.

Martin Schäfer külügyi szóvivő Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a török külügyminisztérium lépésében "nincs semmi rendkívüli". Rámutatott, hogy a nemzetközi jog nem ismeri a nagykövet vagy nagykövetség képviselője bekéretésének, illetve berendelésének fogalmát. Ezért a török lépés nem önálló, különös jelentőséggel bíró diplomáciai aktus, hanem az államok közötti kapcsolat "mindennapi normalitásának része" - mondta.

Elmondta, hogy Martin Erdmann ankarai német nagykövet szabadságon van, így helyettese tárgyal a török külügyminisztériumban.

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Berlin nem tervezi az ankarai nagykövet hazarendelését. Azonban a szóvivő arra is utalt, hogy a német-török diplomáciai viszony feszült. Mint mondta, a két ország évszázados és mély kapcsolata egy "nem nagyon könnyű szakaszban" van, és igen hasznos lenne, ha a török fél ismét kinevezne nagykövetet a berlini diplomáciai képviselet élére, az ankarai német nagykövet pedig a korábbi gyakorlatnak megfelelően valamennyi török minisztériumban részt vehetne a kétoldalú kapcsolatokról szóló megbeszéléseken.

Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő arra a kérdésre, miként értékeli a kormány, hogy a kölni nagygyűlésen német állampolgársággal, vagy azzal is rendelkező törökök tömege fejezte ki, hogy nem Joachim Gauck német, hanem Recep Tayyip Erdogan török elnököt tekintik államfőjüknek, azt mondta, hogy a német alaptörvény mindenkinek biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát.

Jó két héttel a meghiúsult török puccskísérlet után vasárnap Kölnben több tízezer tüntető vonult utcára, hogy Erdogant támogatásáról biztosítsa. A szervezők eredetileg azt tervezték, hogy egy óriáskivetítőn élőben kapcsolják majd a török államfőt, ezt azonban a felfokozott hangulat miatt végül nem engedélyezték a hatóságok. Ezért kérették be az ankarai német nagykövetség vezetőjét a török külügyminisztériumba. A rendőrség adatai szerint 30-40 ezren vehettek részt a demonstráción, amely nagyobb rendbontás nélkül ért véget.

Szerző