Tizenegy embercsempészt vettek őrizetbe Szerbiában

Tizenegy embercsempészt vett őrizetbe a szerb rendőrség hétfőn, azzal vádolják őket, hogy több tucat török, afgán és pakisztáni bevándorlót próbáltak meg illegálisan Szerbiából Magyarországra juttatni - közölte a szerb belügyminisztérium.

A rendőrség a letartóztatott személyek lakásában házkutatást is tartott. Nagyobb mennyiségű fegyvert, lőszert, marihuánát, hamis dollárt, mobiltelefont és SIM-kártyát foglaltak le.

A szabadkai ügyészség kettőt közülük azzal vádol, hogy az elmúlt hónapokban pénzért több tucat migránst próbált meg illegálisan átjuttatni Szerbiából Magyarországra, majd onnét Ausztriába más embercsempész-hálózatokkal együttműködve. E két vádlott fogadta fel a többieket is, akiknek az lett volna feladatuk, hogy a migránsokat átcsempésszék a határon.

Szerző

Berlin nem rendeli haza ankarai nagykövetét

A német kormány szerint nem értékelhető drasztikus lépésként vagy megrovásként, hogy az ankarai német nagykövetség vezetőjét hétfőn bekérették a török külügyminisztériumba az előző nap Kölnben tartott Erdogan-párti tüntetéssel kapcsolatban kialakult vita miatt.

Martin Schäfer külügyi szóvivő Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a török külügyminisztérium lépésében "nincs semmi rendkívüli". Rámutatott, hogy a nemzetközi jog nem ismeri a nagykövet vagy nagykövetség képviselője bekéretésének, illetve berendelésének fogalmát. Ezért a török lépés nem önálló, különös jelentőséggel bíró diplomáciai aktus, hanem az államok közötti kapcsolat "mindennapi normalitásának része" - mondta.

Elmondta, hogy Martin Erdmann ankarai német nagykövet szabadságon van, így helyettese tárgyal a török külügyminisztériumban.

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Berlin nem tervezi az ankarai nagykövet hazarendelését. Azonban a szóvivő arra is utalt, hogy a német-török diplomáciai viszony feszült. Mint mondta, a két ország évszázados és mély kapcsolata egy "nem nagyon könnyű szakaszban" van, és igen hasznos lenne, ha a török fél ismét kinevezne nagykövetet a berlini diplomáciai képviselet élére, az ankarai német nagykövet pedig a korábbi gyakorlatnak megfelelően valamennyi török minisztériumban részt vehetne a kétoldalú kapcsolatokról szóló megbeszéléseken.

Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő arra a kérdésre, miként értékeli a kormány, hogy a kölni nagygyűlésen német állampolgársággal, vagy azzal is rendelkező törökök tömege fejezte ki, hogy nem Joachim Gauck német, hanem Recep Tayyip Erdogan török elnököt tekintik államfőjüknek, azt mondta, hogy a német alaptörvény mindenkinek biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát.

Jó két héttel a meghiúsult török puccskísérlet után vasárnap Kölnben több tízezer tüntető vonult utcára, hogy Erdogant támogatásáról biztosítsa. A szervezők eredetileg azt tervezték, hogy egy óriáskivetítőn élőben kapcsolják majd a török államfőt, ezt azonban a felfokozott hangulat miatt végül nem engedélyezték a hatóságok. Ezért kérették be az ankarai német nagykövetség vezetőjét a török külügyminisztériumba. A rendőrség adatai szerint 30-40 ezren vehettek részt a demonstráción, amely nagyobb rendbontás nélkül ért véget.

Szerző

Fico támadástól fél

Publikálás dátuma
2016.08.01. 10:59
FOTÓ: Dan Kitwood/Getty Images
A magányos elkövetők által végrehajtott terrortámadások kockázata rendkívül magas, a terrorcselekmények és a migráció közti összefüggés pedig teljesen egyértelmű – mondta Robert Fico kormányfő. Mint a pozsonyi Új Szó írta, Ondrejcsák Róbert szerint nincs ok ilyen riogatásra, mert Szlovákia közvetlenül nem célja a terrorizmusnak.

Fico legutóbb a parlamenti választások előtt riogatta a közvéleményt rendszeresen a menekültekkel, azóta – tegnapig – inkább kerülte a témát. „Bárki jöhetett a menekültekkel. Sokszor tettem már fel a kérdést, az istenért, mi lehet ezeknek az embereknek a csomagjában? Miért nem nézzük meg? Az ásványvíz, az élelmiszer és a ruhák mellett valóban lehetett ott más is” – jegyezte meg, hozzátéve: Szlovákia számára ebből a szempontból előnyt jelent, hogy nem engedett menekülteket a területére, ám megjegyezte, nem lát a terroristák fejébe, és nem mondhatja, hogy nem történik majd semmi.

„Nálunk viszonylag alacsony a terrorveszély” – cáfolta Fico szavait Ondrejcsák Róbert biztonságpolitikai szakértő. Szerinte Szlovákia nem elsődleges, de még csak nem is másodlagos célja a terrorizmusnak. „Ennek ellenére semmit sem lehet kizárni, a nyugati világ része vagyunk” – tette hozzá. Azzal sem ért egyet, hogy az utóbbi idők terrortámadásai összefüggenek a jelenlegi menekültválsággal, a tények ugyanis szerinte nem ezt mutatják – az utóbbi idők terrortámadásainak elkövetői ugyanis már Európában születtek, szüleik vagy nagyszüleik voltak bevándorlók.

Szerző