A teljes egészében mesterséges anyagokkal borított felületek arány csaknem 5 százalék. Ide tartoznak az utak, a járdák, az épületek és a vasutak. Ez a szám azért hihetetlenül magas, mert például a tavak, folyók és más vizes területek aránya csak 4,6 százalékot tesz ki.
Európában komoly különbségek vannak az egyes országok között. A kis területű Máltának például a harmadát fedi beton, de a Benelux-államoknak is több mint tizedét borítja valamilyen épület vagy út. Magyarország a listán holtversenyben a 14., nálunk az ország területének 4 százalékán található betonfelület. Természetesen ezek csak tipikusan, ember alkotta területek, de globális társadalmunk más területeket is intenzíven használ, ilyenek például a szántóföldek, ami az Unió területének negyedét teszi ki, de Magyarország felszínének fele szántó.
Bár sokan azt gondolják, hogy Európa túlzott iparosodása áll a fenti, ijesztő adat mögött, valójában globálisan sem jobb a helyzet. A Columbia Egyetem felmérése szerint a Föld szárazföldi felszínének nagyjából 3 százaléka városias jellegű. És ebben az adatban nem szerepelnek az utak, vasutak valamint a kisebb települések által lefoglalt területek.
Egy 2007-es felmérés szerint a Föld felszínének már csaknem 7 százalékát borítja valamilyen mesterséges felület – utak, bányák, vagy települések – és a bolygó felszínének már több mint felét módosította az ember valamilyen formában. Egyedül a hegységek és a nagy kiterjedésű erdők számítanak még többé-kevésbé természetesnek.
A Föld beépítésének drámai hatásai lehetnek. A beépített területekre lehulló csapadék például nem tud beszivárogni a talajba, éppen ezért gyors lefolyású villámárvizeket idézhet elő. Ennél is fontosabb, hogy a beépített területek szerepet játszanak a Föld felmelegedésében.
Ráadásul rengeteg élőlény életterét veszik el ezek a felszínek. Mivel a Föld népessége folyamatosan nő, és a városokba áramlás is erőteljes a harmadik világban, ezért az előttünk álló évtizedekben tovább fog növekedni a mesterséges anyagokkal borított területek aránya a Földön.
