Már kormánykézen a Népszabadság?

Publikálás dátuma
2016.08.03. 20:00

Nem tudom megmondani, hogy ez esetben gyors, vagy lassú volt-e a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mivel ilyen fúzióra még nemigen volt precedens - mondta lapunknak Urbán Ágnes, miután a hatóság közölte: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának szakhatósági hozzájárulását követően engedélyezte, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. közvetlen, egyedüli irányítást szerezzen a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. felett. 

A Mérték Médiaelemző Műhely alapítótagja szerint a hatóság már a kérelem benyújtásától kezdve, július 4-től vizsgálhatta a fúzió körülményeit, s a cégeket, így vélhetően már előre be volt tárazva a GVH-döntés, csak a szakhatósági engedélyre vártak. Ugyanakkor nem lehet megmondani, hogy mennyire volt alapos és átfogó a hatósági vizsgálat - tette hozzá Urbán.

A médiatanács mindössze másfél nappal korábban, hétfőn közölte, hogy megadja a hozzájárulását a megyei lapok felvásárlásához. Való igaz, a GVH döntött már hasonló sebességgel, például 2014-ben épp a Ringier és az Axel Springer fúzióját engedélyezték, azaz ezzel a Vienna Capital Partners médiaportfóliójának létrejöttét. Emlékezetes ugyanakkor, hogy még mielőtt az osztrák üzletember, Heinrich Pecina tulajdonolta médiacsoporthoz került a Népszabadságot és más jelentős lapokat tartalmazó portfólió, a médiatanács 2011-ben megtagadta hozzájárulását az Axel Springer és a Ringier összeolvadásához.

Ezt akkor azzal indokolták, hogy a fúzió "egyértelműen és jelentősen" veszélyeztetné a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését. Akkor tehát még elkerülendőnek tartották a túlzott lappiaci koncentrációt, most ellenben a Mediaworkshöz kerülhet (a Hevesi Hírlap, a Komárom-Esztergom megyei 24 óra, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Új Néplap, a Somogyi Hírlap, a Tolnai Népújság, a Békés megyei Hírlap, Bács-Kiskun megyei Petőfi Népe mellé) a Fejér Megyei Hírlap, a Napló, a Vas Népe, a Zalai Hírlap és a Dunaújvárosi Hírlap is.

Mindez erősítheti az - a lapunk forrásai által újfent megerősített - értesülést, miszerint a Nemzeti Sportot, a Népszabadságot és a Világgazdaságot is kiadó Mediaworks tulajdonosa tárgyalt és tárgyal a kormányoldallal a cégcsoport sorsáról, esetleges kormányközeli médiaportfólióba kerüléséről. Nem tudni, hogy a Spéder Zoltánnal is szoros üzleti viszonyban lévő Pecina találkozott-e már a kormányfővel, ám máig egyik fél sem cáfolta információnk, miszerint találkozót kért Orbán Viktortól a cég jövőjével kapcsolatosan.

Szerző

Nocsak, mégis érvényesek az elutasított népszavazás-aláírások?

Publikálás dátuma
2016.08.03. 19:49
2016 június - Leadták az állami földek ügyében összegyűjtött népszavazáshoz összegyűjtött aláírásokat/Népszava fotó Molnár Ádám
A földügyben kezdeményezett népszavazáshoz benyújtott, és elsőre érvénytelennek minősített aláírások másodlagos ellenőrzésénél további, csaknem 250 érvényes aláírást talált a Nemzeti Választási Iroda - jelentette be Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerdai ülésén.

A bizottságnak adott tájékoztatás szerint a múlt héten lezárult első körös ellenőrzésben 27 241 ívet találtak érvényesnek, és 791-et érvénytelennek. Az érvénytelen ívek és aláírások újbóli ellenőrzésénél azonban a korábban érvénytelennek nyilvánított ívek közül 43-at találtak mégis érvényesnek, vagyis az érvényes ívek száma 27 198, az érvénytelen ívek száma 748-ra változott.

Emiatt az érvényes aláírások száma 180 898-ra nőtt, az érvényteleneké pedig 45 220-ra, mivel az utóbb érvényesnek nyilvánított íveken is voltak érvénytelen aláírások. Az érvénytelen aláírásokból 18 225 volt többes aláírás, más okból nem volt elfogadható 26 995.

Gőgös Zoltán szocialista politikus magánszemélyként nyújtotta be a földügyi népszavazási kérdést, amely így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?". A politikus június 28-án adta le az összegyűjtött íveket, az NVI pedig július 4-én kezdte meg az ívek ellenőrzését.

Pálffy Ilona az NVB ülésén felidézte: az MSZP és az LMP is támadta az NVI-t az aláírások ellenőrzésének gyakorlata miatt, többi között azzal vádolva meg az irodát, hogy titkos utasítás alapján végzik az ellenőrzést. Az iroda elnöke hangsúlyozta: többször is kérték az MSZP-t, küldjenek megfigyelőket az aláírások ellenőrzésére, és az NVI elnöke az ülésen arra kérte a választási bizottság tagjait, különösen a pártok delegáltjait, személyesen is győződjenek meg az ellenőrzés gyakorlatáról.

Patyi András, az NVB elnöke a tájékoztató meghallgatása után kifogásolta, hogy a bizottság tagjai a sajtóból értesültek az NVI ellenőrzésének részeredményeiről. Jelezte: természetes, hogy a kezdeményezés országos érdeklődésre tart számot, ugyanakkor megítélése szerint ez az érdeklődés nem szoríthatja háttérbe a törvény rendelkezését, hogy az ellenőrzés eredményéről az NVB-t kell tájékoztatnia az NVI-nek.

A törvény az ellenőrzés menetrendjének megállapításakor nem beszél részeredményről - mondta, hozzátéve, a sajtó érdeklődése az ellenőrzés metódusa iránt annak a következménye, hogy "az NVI elkezdett erről beszélni". Hangsúlyozta: az NVI "idő előtti" tájékoztatása miatt a sajtó kész tényként kezeli, hogy nincs meg a 200 ezer érvényes aláírás, holott erről az NVB - mint arra jogosult - még nem is hozott döntést. Az ellenőrzés átláthatóságáról szólva kiemelte: az NVI-nek oda kellett volna adnia az ellenőrzés módszertanát tartalmazó leírást a bizottságnak, amely végső soron felel az eredmény megállapításáét.

Megjegyezte: "kellemetlen", hogy az az információ terjed el a sajtóban, hogy nem lehet népszavazást tartani a kérdésben, holott a 100 ezer érvényes aláírást összegyűjtötték a kezdeményezők, és ennek alapján az Országgyűlés dönthet úgy, hogy elrendeli a népszavazást.

Litresits András, az MSZP delegáltja szerint a választási eljárás alapelvéből fakad, hogy ha a sajtó tájékoztatást kér az ellenőrzésről, akkor azt az NVI-nek meg kell adnia. Tóta Áronné választott tag szerint viszont az NVI a tájékoztatással "önálló életet kezdett élni". Válaszában Pálffy Ilona hangsúlyozta: az NVI-nek a végeredményről kell az NVB-t tájékoztatnia, de ha az ellenőrzés közben kér tájékoztatást a sajtó, akkor az NVI-nek kötelessége megadnia ezeket a részeredményeket.
Patyi András erre úgy reagált, az nem fordulhat elő, hogy az NVB a sajtóból értesül a részeredményekről.

Pálffy Ilona az ülésen jelezte: a tervek szerint a jövő hét végére végeznek az első körben érvénytelennek minősített ívek és aláírások másodlagos ellenőrzésével.

Szerző

Az ozorai várkastély - Fotók

Publikálás dátuma
2016.08.03. 18:13
MTI Fotók: Mohai Balázs
A reneszánsz hangulatú épület 2002-re újult meg, majd tavaly decemberben befejeződött a várkastély és környezete turisztikai fejlesztése. Ennek keretében helyreállították az egykori várfalat és szárazárkot, pihenőparkot építettek és létrehozták az Esterházy Fogadóközpontot. 

Ha van romantikus lovagvár Magyarországon, akkor Ozorai Pipó várkastélya egészen biztosan az - olvasható a vár honlapján. Ahogyan áll ez a masszív, szögletes kora reneszánsz épület az ozorai várhegy tetején, amelynek a kapuján belépve mintha egy firenzei palota udvarára csöppenne a látogató... A farkával önmagát megfojtó, azaz önmagát feláldozó sárkány – ez a jelképe az egyetlen magyar alapítású lovagrendnek, amelyet Luxemburgi Zsigmond magyar király – és későbbi német-római császár – a Cillei Borbálával kötött házassága alkalmával alapított. A rend első lovagjai között pedig olyan fontos uraságok szerepeltek, mint a király apósa, Cillei Hermann gróf, Garai Miklós nádor, és persze ott volt Zsigmond sárkányos lovagjai között a firenzei származású hadvezér, Filippo Scolari, vagy ahogy a kortársai nevezték, Ozorai Pipó is. Sőt: később a lovagrend tagja lett az a bizonyos II. Vlad is, aki ezért felvette a latin draco – vagyis sárkány – melléknevet, s akinek a fia, Vlad Tepes innen „örökölte meg” a később hírhedtté vált nevét, a Drakulát...




Drakula grófhoz hasonló szörnyetegek persze nem kötődnek az ozorai Pipó-várkastélyhoz, amelyet az egyik legértékesebb hazai műemlék épületünknek tartanak a szakemberek. A kora reneszánsz építészet első magyarországi megjelenéseként ugyanis csaknem eredeti formájában maradt fenn. A XV. századot idéző várkastély kiállításai ma Ozorai Pipónak, a Sárkányos Lovagrendnek és persze a reneszánsz lovagi kultúrának állítanak emléket. Az európai uniós támogatással elindult fejlesztések eredményeként pedig a Pipó-vár még izgalmasabb turisztikai célpont lehet.

Szerző