Előfizetés

Lenin szerepében: Kútvölgyi Erzsébet

Publikálás dátuma
2016.08.04. 07:46

Dada Cabaret címmel közös előadást kezdett el próbálni a Maladype Színház és Farkas Gábor Gábriel énekes zenekara. 

Az októberi bemutatón a Maladype színészei - Bödők Zsigmond, Huszárik Kata, Szilágyi Ágota és Tankó Erika -, valamint Farkas Gábor Gábriel estéről-estére együtt lépnek színpadra Kútvölgyi Erzsébet Kossuth-díjas színésznővel, akit a műben Lenin szerepében láthat a közönség.

Az érdekes produkció ősbemutatóját október 20-án, az Átrium Film-Színházban tartják.

Indulhat az ellen-Zsolnay

T.A.
Publikálás dátuma
2016.08.04. 07:23
Az önkormányzat cégének se eszköze, se helye arra, hogy kerámiákat gyártson FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Hosszas huzavona után bejegyezte a bíróság a Ledina Kerámia Kft.-t. A pécsi önkormányzat a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. esetleges felszámolása esetén a dolgozók, a tevékenység és az eszközök átvételére hozta létre a céget. Ám a Zsolnay tartja magát, miközben a Ledina munkát nem tud adni, míg az átcsábított dolgozókat fizetnie kell. A Zsolnay-háború folytatódik.

Fél éve a nyilvánosság előtt zajlik a pécsi önkormányzat és a résztulajdonában álló Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. közötti, egyelőre végeláthatatlannak tűnő vita. Legújabb fejleményként a Pécsi Ítélőtábla tegnapi döntésével elrendelte a pécsi önkormányzat által, a Zsolnay kiváltására létrehozott Ledina Kerámia Kft. cégbejegyzését. Korábban a Zalaegerszegi Törvényszék cégbírósága ezt megtagadta, mert összeférhetetlennek tartotta az új cég két vezető tisztségviselőjének megbízatását. Az ítélőtábla másodfokon megállapította, hogy a Ptk-ból ez nem vezethető le, így elrendelte az önkormányzati cég bejegyzését - mondta Makai Lajos, a táblabíróság elnöke szerdán sajtótájékoztatón Pécsett.

Így az önkormányzatnak már van cége, amelyik azonban nem tud munkát adni a Zsolnay 170 alkalmazottjából június elején hozzá átszerződött csaknem 130 dolgozójának, akiket azzal csábított át, hogy a manufaktúrát hamarosan felszámolják. A 2013 óta Bachar Najari Magyarországon élő szír származású svájci állampolgár mintegy 75 százalékos tulajdonában levő porcelánmanufaktúra azonban nem adja meg egykönnyen magát. Najari korábbi nyilatkozatai szerint a háttérben az áll, hogy egy lobbicsoport akarja megszerezni a gyárat, ehhez támogatót talált az önkormányzatban.

A Zsolnayban - a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül - 19 százalékos tulajdonnal bíró önkormányzat verziója szerint viszont a Najari nem teljesítette időre a vásárláskor tőkeemelésre tett ígéretét és pénz helyett földterületet apportált a cégbe. A Zsolnay helyzetét súlyosbította, hogy az elődei által a Magyar Fejlesztési Banktól felvett, kamatokkal késedelmi pótlékkal együtt már több mint 400 millió forintra rugó kölcsönt felmondta a bank és azt eladta egy Fidesz közelinek mondott győri építőipari vállalatnak, West Hungária Baunak, amelyik viszont felszámolást indított a kerámiagyár ellen. Az önkormányzat hatására a kormány idén februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a manufaktúrát a csődtörvény alapján, amit szintén sérelmezett a fő tulajdonos, mert szerinte ehhez nem volt jogalap. Június végén pedig a Zsolnayhoz vagyonfelügyelőt rendelt ki a Zalaegerszegi Törvényszék.

Az adok-kapok része volt az is, hogy egy tavaszi adóhatósági vizsgálat miatt bűnügyi zárlat alá vett árukészletét visszakapta a porcelánmanufaktúra, miután a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség hatályon kívül helyezte a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága által kezdeményezett házkutatás és lefoglalás elrendeléséről szóló határozatot.

Az önkormányzat a szerinte későn és hibásan teljesített tőkeemelés miatt 300 millió forintos kártérítési pert indított a zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken. A Zsolnaynak időközben mintegy 90 millió forintnyi elmaradt önkormányzati adója halmozódott fel, amit Najari saját vagyonából befizetett az város kasszájába. A vagyonfelügyelő szerint ezt csak az engedélyével, ellenjegyzésével tehette volna a tulajdonos, s emiatt - törvényszegésre hivatkozva - azonnal megindíttatta volna a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. felszámolását. A cég ügyvédei által jogi nonszensznek tartott kezdeményezést a Zalaegerszegi Törvényszék - megalapozatlanságra hivatkozva - elutasította, így a Zsolnay átmenetileg ismét fellélegezhetett.

Mint arról lapunk is beszámolt, Bachar Najari július közepén jelentette be, hogy letétbe helyezett 400 millió forintot a Magyar Fejlesztési Bank Zsolnayval szembeni követelésének fedezetéül. Úgy tetszik, Najari a tartozások visszafizetésével igyekszik elkerülni a felszámolást és megtartani tulajdonrészét.

A másfél évszázados gyár mindeközben ha nem is zavartalanul, de működik. A várhatóan még jó ideig eltartó felszámolási huzavona végén derül ki, milyen tulajdonosi körrel folytathatja az épületdíszek gyártását.

Haladék társasházaknak a kazáncserére

Idén július 1-jétől már nem lehet hagyományos kazánokat gyártani, értékesíteni, üzembe helyezni. Kizárólag a sokkal hatékonyabb, kevesebb káros anyagot kibocsátó kondenzációs berendezéseket lehet beépíteni az ingatlanokba.

Az úgynevezett kazánrendelet célja a hatékonyabb és környezetkímélőbb fűtőberendezésekre való áttérés ösztönzése, a kazáncsere azonban nem csak költsége, de a szükséges kéményfelújítás és a lakók egymásrautaltsága miatt is jelentős nehézséget jelent a társasházakban élőknek. Egy gyűjtőkéménybe nem köthető be kondenzációs és nem kondenzációs készülék, a kazáncseréhez és az ahhoz szükséges kéményfelújításhoz a teljes lakóközösség részvétele, illetve beleegyezése szükséges - hívják fel a figyelmet a Házfórum szakértői.

A kondenzációs kazán telepítéséhez szükség van a lakók engedélyére is, hiszen a kémény felújítása őket is közvetlenül érinti - hívta fel a figyelmet Sárvári Marcell, a Házfórum társasházszakmai fórum vezető szakértője. Hozzátette: természetesen senki nem kötelezheti az adott lakástulajdonost, hogy több százezer forintos költségen ő is lecserélje még működő kazánját annak érdekében, hogy megvalósulhasson a korszerűsítés, azonban ez a többi tulajdonosnak nagyon költséges és kellemetlen helyzetet teremt.

Magyarországon az elmúlt egy évben többször is kaptak haladékot a lakástulajdonosok, hogy lecseréljék hagyományos vagy turbós készüléküket. Előbb 2015. szeptember 26-a, majd 2016. július 1-je volt az a legkésőbbi időpont, ameddig az elromlott korábbi kazánok helyett még régi típusút vásárolhattak, mielőtt kivonnák ezeket a forgalomból. A legutóbbi változtatás szerint a társasházban/lakásszövetkezetben élőknek készülékcsere esetén 2018-ig nem kötelező kondenzációs kazánra váltaniuk, ha 10 kW-os vagy az alatti fűtőkészülékekre és a 30 kW névleges teljesítményű vagy az alatti kombi kazánokat használnak, amelyek gyűjtőkéményhez csatlakoznak.

A legutóbbi haladék oka pontosan az volt, hogy időt adjon azoknak a lakástulajdonosoknak is, akik egyelőre nem váltanának, de a következő egy-másfél évben várhatóan rákényszerülnek majd erre. Ugyanakkor ezeknek a még beszerezhető hagyományos készülékeknek is szigorú feltételeknek kell megfelelniük: a készülékeknek 75 százalékos minimális hatékonysággal kell működniük, és az előírt nitrogén-oxid határértéket is be kell tartaniuk.