Emellett a 4-2-3-1-es és a 4-3-3-as stratégiát gyakoroltatta az aranysárgákkal az előkészületi mérkőzések során. A hátsó négyes alakzat biztosnak látszik: a Zeca, Marquinhos, Rodrigo Caio, Douglas Santos kvartett állja majd az ellenfelek rohamait. Az edzőmeccseken kihagyhatatlannak tűnt (nem meglepő módon) Neymar mellett a két Gabriel, Jesús és Barbosa (utóbbit nevezik Gabigolnak, a Juventus igazolná le a Santos tehetségét).
A 4-2-4 egyébként mágikus számsor Brazíliában, mivel ebben a hadrendben játszottak a brazilok 1958-ban, első világbajnoki aranyérmük megszerzése idején is. Kérdés persze, nem túlzás-e ennyire támadó focit játszatni egy olyan csapattal, amelyiknek nem feltétlenül erőssége a védekezés.
Szakértők rámutatnak, felettébb valószínűtlen, hogy Micale négy csatárral kezdjen, ez inkább egyfajta plusz lehetőség lesz az együttes számára, ha már megengedheti magának, vagy éppen bajba kerül, s mindenképpen a gólszerzésre kell összpontosítania. Micale filozófiája az: „minden játékosommal védekezni és támadni akarok”.
Az európai csapatok a világbajnoksággal ellentétben nem szoktak brillírozni az olimpiai focitornákon, amelyeken igencsak kiütközik a profik hiánya. Legutóbb, 2012-ben, Londonban Brazília Mexikóval szemben maradt alul a fináléban, 2008-ban, Pekingben Argentína Nigériát győzte le 1-0-ra, 2004-ben, Athénban szintén Argentína végzett az élen megelőzve Paraguayt, 2000-ben Kamerun, 1996-ban Nigéria diadalmaskodott.
Európai csapat utoljára 24 éve, 1992-ben, Barcelonában nyert olimpiát, igaz, akkor ez alapvető elvárás is volt a házigazda spanyoloktól, akik a döntőben a lengyeleket győzték le 3-2-re. Ezúttal a németek remélik, hogy javítják az európaiak renoméját, de Argentína, a címvédő Mexikó, illetve Kolumbia is éremre hajt. A brazilok ma Dél-Afrika ellen kezdhetik meg menetelésüket 21 órától.
