gyerekek;meleg étel;nyári szünidő;

- Kétszázezer gyerek éhezik a vakáció alatt

A felügyelet mellett gyermekeik napi élelmezése is gondot jelent sok családnak a nyári szünidő alatt, számos óvoda mégis bezárja kapuit akár egy hónapra is. Az önkormányzatoknak kötelező biztosítani a gyerekek ellátását, de csak akkor, ha a szülő azt igényli. Erről a feltételről gyakran elfelejtik tájékoztatni az érintetteket.

Már csak egy hónap van hátra az iskolai szünidőből, ami számos szülőnek azt jelenti: gyermekeik hamarosan újból minden nap kaphatnak meleg ételt. Ahogy a gyerekek felügyelete (sok család nem engedheti meg magának, hogy nyári táborokba küldjék őket), úgy rendszeres étkeztetésük sem mindenhol megoldott a nyári szünetben, annak ellenére sem, hogy a kormány egyre több pénzt fordít az ingyenes gyermekétkeztetésre.

Amíg akár egyetlen éhező gyerek is van, nem lehet azt mondani, hogy a probléma megoldott. A szülők helyzetét nehezíti, hogy ilyenkor már az iskolakezdésre is spórolni kellene.

A kormány gyakran hangoztatja: elkötelezettek a gyermekéhezés felszámolása, a szünidei gyermekétkeztetés folyamatos fejlesztése mellett. A tavalyi 3 milliárd forint helyett idén 5,3 milliárdot fordítanak a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tavaszi, nyári, őszi és téli tanítási szünetekben - összesen 70 szünidei napon át - történő étkeztetésére.

Czibere Károly szociális ügyekért felelős államtitkár ígérete szerint jövőre ez az összeg tovább nő, 6,7 milliárd forintra. Az iskolai szünidőben a gyermekétkeztetés biztosítása január 1-től az önkormányzatok kötelező feladata.

A kormány idén 208 ezer hátrányos helyzetű gyereknek biztosít szünidei szociális étkezést, ám év közben legalább 500 ezren vannak, akiknek az ingyenes étkeztetés jár. Nem valószínű, hogy 300 ezer gyermek családja a nyári hónapokban hirtelen megoldást talált a rendszeres napi élelmezésre.

De még az év közbeni félmilliós arány sem azt mutatja, hogy ennyien lennének rászorulók: az MTA és a Máltai Szeretetszolgálat közös tanulmányában rámutatott, 30-50 ezer éhező gyermek él ma Magyarországon, a kríziséhezők - vagyis akik nem folyamatosan, csak bizonyos időszakokban, például az iskolai szünetekben éheznek - száma 200 ezerre tehető.

A probléma egyik oka, hogy számos önkormányzat, hiába tették számukra kötelezővé a nyári étkeztetés biztosítását, az óvoda nyitvatartási idejére hivatkozva azt nem tudja kivitelezni. Számos helyen előfordult, hogy az óvodák augusztusban bezártak, ami a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint törvénysértő. Az oktatási jogok biztosához is több panasz érkezett az ügyben.

Az ombudsman állásfoglalása szerint az óvodában a nevelési év a szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. A nyári bezárásról a fenntartó dönthet; ha lesz szünet, arról a szülőket legkésőbb február 15-ig tájékoztatni kell. A fenntartónak ugyanakkor erre az időszakra is gondoskodnia kell a zárva tartó óvodába járó gyermekek megfelelő ellátásáról - ha a szülő azt igényli.

Ez a másik probléma: sok szülő nincs tisztában azzal, hogy az ellátás, amibe a hátrányos helyzetű gyerekek esetében az ingyenes étkeztetés is beletartozik, nem automatikusan jár, azt a helyi jegyzőnél kell igényelni, ám erről gyakran elfelejtik tájékoztatni őket. Aggályos lépés volt az is, hogy míg növelték az ingyenes étkeztetésre szánt forrásokat, az igénybe vevők körét leszűkítette a kormány: például egy közmunkás gyermeke már nem számít hátrányos helyzetűnek.

Sok nagy szakrendelő rosszabbul járhat az egészségügyi intézmények augusztustól bevezetett új elszámolási rendszerével, ha nem sikerül az eddigi, vagy annál kisebb összegért szerződtetniük a vállalkozóként náluk dolgozó orvosokat. Ez olvasható ki a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség 38 rendelőintézetben végzett felméréséből, amelynek eredményeit tegnap hozták nyilvánosságra.