Szerintem;Lázár János;önkormányzatok;uniós pályázat;Pest vármegye;

- Mi lesz a forrásokkal?

Lázár János még a nyár elején jelentette be, hogy a kormány 80 milliárd forintos támogatást ad Pest megyének. A kabinet ezzel próbálja orvosolni azt, hogy a régióba tartozó Budapest fejlettsége miatt uniós pályázati lehetőségektől esett el a megye az elmúlt időszakban. Jó volna, ha a kormány nemcsak szavakban akarna kompenzálni, hanem tettekben is. Ne Pest megye fideszes polgármestereinek lobbiereje döntse el, hogy hova, mennyi pénz kerül, ne újabb szökőkutakra költsék a pénzt, hanem a valós szükséglet szerint döntsenek. Pest megyét nem lehet egységesen kezelni, a főváros környéki agglomeráció és a kevésbé fejlett déli, dél-keleti területek homlokegyenest más mutatókkal rendelkeznek. A hírek szerint a 80 milliárd forint 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani a Pest megyei Területfejlesztési Programban kijelölt hat fő stratégiai fejlesztési irány alapján. Ezek: közvetlen vállalkozás-fejlesztést szolgáló, a vállalkozások működési feltételeit és környezetét javító fejlesztések, a turizmus fejlesztése, a lemaradó térségek komplex fejlesztése, a munkaerő mobilitását elősegítő közlekedésfejlesztés, az önkormányzati közfeladat-ellátás infrastrukturális feltételeinek javítása, a települések infrastrukturális ellátottságának javítása. A helyi viszonyok ismeretében indokolt prioritásokat határoztak meg, azonban Orbán Viktor intelmét sem feledjük: ne arra figyeljünk, amit mond, hanem arra, amit csinál. Ezért mi, Pest megye déli, hátrányos térségében élők, fokozott figyelemmel kísérjük a beígért 80 milliárd forint elköltését. Elvárjuk a kormánytól, hogy fideszes mutyik helyett az itt élők élethelyzetét javító beruházásokra, munkahelyteremtést elősegítő gazdaságfejlesztési programokra költsék a pénzt, amely valóban segíti Pest megye hátrányos helyzetű térségeinek a felzárkózását!

A munkáltatók, többnyire az önkormányzatok, az utóbbi napokban kapták meg a védőnőknek adott 2 milliárdos plusztámogatás nekik járó részét, de a fejenkénti havi 30-35 ezer forintból szeptembertől a dolgozók mindössze bruttó 1600-5600 forinthoz juthatnak hozzá. A terület érdekvédői azért küzdenek, hogy az egészségügyi szakdolgozói bértábla rájuk is érvényes legyen, de a kormány eddig nem reagált a kérésre.