Kétarcú a foglalkoztatás jövőképe

Publikálás dátuma
2016.08.05. 22:10
Nehéz a kitörés, főként, ha sok az akadály - Illusztráció/Thinkstock
Miközben az állam annyira meg akarja oldani a beteg, fogyatékos, vagy szociálisan és mentálisan hátrányban lévő emberek foglalkoztatását, hogy külön speciális közmunkaprogramot indított nekik július 1-től, addig a kifejezetten erre a célra alakult szociális farmoktól épp most készül megvonni a támogatásnak még az esélyét is.

A kormány olyan szinten képtelen a közmunkán kívüli munkaerőpiaci megoldásokban gondolkodni, hogy lassan megfojtja az aktív foglalkoztatásba visszasegítő programokat működtető civil szakmai szervezeteket. A szociális farmok tavasszal országos szövetségbe tömörült hálózatát például sokáig azzal áltatták, hogy a „Szociális gazdálkodás együttműködései” címen induló uniós pályázat keretében hozzájuthatnak 1,3 milliárd forinthoz, de egyre biztosabbnak látszik, hogy a pályázatot ki sem írják, pontosabban beépítik más vidékfejlesztési programokba.

Hivatalos értesítést ugyan még nem kaptak erről, de a Magyar Szociális Farm Szövetség elnöke nem biztos benne, hogy valamilyen formában egyáltalán megjelenik a támogatott tevékenységek között a hátrányos helyzetű emberek aktív munkaerőpiacra való integrálását segítő bármilyen kezdeményezés támogatása. Jakubinyi László majdnem másfél évtizede vezeti a miskolci Szimbiózis Alapítványt, amely most 162 sérült embernek segít, hogy segély helyett a saját munkájából tudjon megélni. A szakember már csak azért is érthetetlennek tartja a visszalépést, mert az Európai Unió határozott elvárása, hogy az úgynevezett szolidáris gazdálkodás együttműködéseit, a Green Care-nek nevezett szociális farm típusú mozgalmakat minden tagország támogassa.

A Szövetség épp azért jöhetett létre áprilisban, mert akkor a szaktárcák mellett a Miniszterelnökség is nyitottnak mutatkozott a közös jövőtervezésre, megalakult a Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság Szociális Farm Munkacsoportja, amelynek munkájába 5 minisztérium is bekapcsolódott. A civilek országjárásba kezdtek, hogy megosszák eddigi tapasztalataikat a több mint kétszáz érdeklődővel, aki szociális farm létrehozását fontolgatja. Hátrányos helyzetű térségekben már sikeresek azok a megoldások, amikor egy családi gazdaság, egyéni vállalkozó, kisgazdaság vagy őstermelő összefog a hátrányos helyzetű embereket segítő szervezetekkel: idősotthonokkal, börtönökkel, hajléktalan szállókkal, fogyatékosok otthonaival és az emberléptékű mezőgazdasági munkahelyeken közösen kezdik munkára tanítani a bajban lévőket. Az ilyen munkaszocializációs együttműködésre az Unió 25 ezer és 80 ezer euró közötti támogatást adna három évre, ha olyanokat sikerül visszavezetni a normál foglalkoztatásba, akiket ma a hagyományos közmunkába sem lehet bevonni. A cél mindenhol az, hogy a sérült vagy egyéb ok miatt kilátástalan helyzetben lévő induljon el a passzív ellátásból az aktív felé.

Nemcsak a most teljesen bizonytalanná vált uniós támogatás miatt állnak értetlenül a kormányzati lépések előtt azok a civil szervezetek, amelyek vállalták ezt a munkát az utóbbi években. A speciális munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek ugyanis eddig is az európai pályázatok révén jutottak támogatáshoz, teljes állami felügyelet mellett. A Zala megyei Munkaügyi Központ volt a gesztora a pályázatoknak, amelyek ezreket segítettek vissza a munka világába. Április 1-től azonban ezeket a programokat is államosították, a korábban erre szánt pénzeket beépítették a kormányhivatalok működési költségeibe, vagyis az érintett 33 civil szervezet tapasztalatait, eredményeit egyszerűen kisajátította az állam. A hivatalokban ugyanakkor csak egy papírt nyomnak a szerencsétlen sorsú emberek kezébe, majd szélnek eresztik, hogy keressenek maguknak munkát.

A szakember az átfogó jövőképet, a folyamatos finanszírozással számoló koncepciót hiányolja a kormány hozzáállásában. Szerinte a jogszabályokon is változtatni kell, hiszen ma sokan azért nem kezdenek a segítő foglalkoztatásba, mert a hátrányos helyzetűek szervezetei nem végezhetnek mezőgazdasági tevékenységet. Magyarországon hiányzik az Európa-szerte elterjedt szabályozás a szolidáris gazdálkodásról, amelynek alapján a szociális farmok is végezhetnek mezőgazdasági tevékenységet, ha tagjaik fele hátrányos helyzetű.

Most próbálják változásra bírni a döntéshozókat, amihez a nemzetközi gyakorlatban használt „társadalmi befektetés mutatót” idézik. Angol példák bizonyítják, hogy minden ilyen farmnak adott állami font majdnem a négyszeresét termeli meg azzal, hogy tagjaik adó-és járulékfizetők lesznek, többet fogyasztanak, segélyeiket pedig másra tudja fordítani a közösség. A mozgalom sikerét mutatja, hogy Ausztriában 659, Angliában 1100, míg Norvégiában 1300 ilyen farm működik. Jakubinyi László arra is felhívta a figyelmet, hogy a lehetőség kibővítésének komoly megtartó ereje lehetne a magyar kistelepüléseken is, új jövőképet, lehetőséget adna az ott élőknek. Ha a családok vállalnák néhány ember rehabilitálását és ehhez kapnának havonta 100 ezer forintos fix támogatást, mindenki jól járna, ráadásul a szociális intézményekben is csökkenne a zsúfoltság.

A Népszava kérdésére a szakértő a szociális farmok és a szociális szövetkezetek közti különbséget úgy fogalmazta meg, hogy míg utóbbiak jogi gazdálkodási formában, például bt.-ben vagy kft.-ben dolgoznak, addig a szociális farm fogalma magát a munka világába visszavezető, segítő tevékenységet takarja, amit alapítványok, egyesületek, de akár egyéni vállalkozók is vállalhatnak. Jogszabály-változtatási javaslataikkal a Szövetség reményei szerint akkor is foglalkozik majd ősszel a kormány, ha az uniós támogatásoktól most megfosztja őket.

Menekültek: Iványiék a támogatás új módját keresik

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség segítő munkája egyre több nehézségbe ütközik a magyar-szerb határon. A hatóságok józan ésszel alig felfogható kifogásokkal jönnek elő, ezért Iványi Gáborék most az adományokon túl ötleteket is kérnek. Az alábbiakban közöljük a MET felhívását.

Kedves Barátaink, Testvéreink, Támogatóink!

Korábban már tájékoztatást adtunk arról, hogy a röszkei határnál folytatott segítő szolgálatunk folytatását a határőrizeti szervek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójától beszerzendő engedélyhez kötötték. Állításuk szerint a szerb hatóságok álláspontja volt az, hogy az étel és egyéb osztása a kerítésen kívül még akkor is határsértésnek minősül, ha nem nyúlunk át a képzeletbeli vonalon, egyszerűen csak a hangunk áthatol. Ugyancsak - állítólag – abba viszont beleegyeztek volna, hogy az un. tranzitzónán keresztül haladva, annak kapuján kilépve ott a „bejárat” közvetlen környezetében osszuk adományainkat....  Kiderült, hogy a tranzitzónában kevés a hely, és az oda esetleg belépő szervezetek akadályozhatják „az ott folyó hatósági munkavégzést”, másrészt a zsilipkapu „folyamatos nyitogatása” jelentős biztonsági kockázatot hordoz magában”.

Ezekre tekintettel a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójának - mint írta - nem áll módjában a tranzitzónába történő belépést engedélyezni.

Szeretnék még egyszer néhány dolgot hangsúlyozni. Az egyik, hogy az un. tranzitzóna lényegében egy szögesdróttal gondosan körüljárt udvar, amelyen belül vannak mobil WC-k, ügyintézésre alkalmas konténerek, szakemberek stb. Az ide bejutottak, különösebb segítségre nem szorulnak. Bízunk benne, hogy ügyüket a hivatalos szervek megfelelően kezelik. Igazán bajban azok vannak, akik a kerítésen kívül bizonytalan ideig várakoznak a két ország közötti területen megtűrt státuszban. Vízvételi lehetőségük a tömeg méretéhez képest csekély, ugyanez mondható el a WC-k számáról és állapotáról. Ide kell mindenképpen egészségügyi és egyéb segítséget eljuttatni. Mindez akkor is kötelességünk, ha az említettek nagyobb részt szerb területen vannak. Amikor a határainkon való áthaladásban méltatlanul korlátozzuk őket, akkor a kialakult helyzetért ugyancsak bennünket terhel a felelősség. A látszat (melyet sajnálok) mindenképpen az, hogy a hatóságok mondvacsinált szempontokkal az elemi humanitárius kötelezettségről tudatosan lemondanak, így igyekezvén távolmaradásra bírni a háború nyomorúságai elől menekülőket. A segítő civilek munkájának elutasítását lábatlankodásra és az ajtónyitogatás kockázataira való hivatkozással komolyságot és felelősséget nélkülöző hozzáállásnak tartjuk.

A munka folytatásának más módjait keressük. Kérjük Támogatóink javaslatait és számítunk változatlanul mindenki segítségére.

Szeretettel, barátsággal,

Iványi Gábor

Szerző

Szombatra kissé megváltozik az időjárás

Publikálás dátuma
2016.08.05. 21:28
Thinkstock fotó
Szombaton a több-kevesebb napsütés mellett, zápor, zivatar is lehet. Az északnyugati szél megélénkül, helyenként megerősödik. A hőmérséklet legalacsonyabb értéke 17, a legmagasabb nappali már csak  25 fok körül alakul.

Vasárnap is többfelé erős lesz a szél, de csapadék már nem valószínű, napos időre lehet számítani. A minimumhőmérséklet 13-19 fok között, a maximumhőmérséklet 25-29 fok között valószínű.

Szerző