A rekord közeli termés miatt zuhanó gabonaárak elvileg árleszorító hatást fejthetnek ki. Emiatt nehezen indokolható a gabona alapú élelmiszertermékek árának idei emelése - fejtette ki a Népszavának Raskó György, agrárközgazdász.
Illusztráció/Getty Images
Idén 5,2-5,4 millió tonna búzát takaríthatnak be a gazdák. A 960 ezer hektáron hektáronként átlagosan 5,4 tonna búza termett, ami az elmúlt évekhez képest kimagasló eredmény. Korai lenne azonban még a fogyasztók öröme, mert az alapanyagok árcsökkenése nem feltétlenül jár együtt a végtermék árának mérséklődésével. A takarmány ugyan olcsóbb lesz, de a hús iránti kereslet, illetve a hazai sertés-, illetve marhaállomány alacsony szintje nem indokol egy nagyobb léptékű árlefaragást, különösen a sertéshús 22 százalékos áfacsökkentését követően.
A liszt árcsökkenésének pedig az szab gátat, hogy malomipar már évek óta veszteséges. Idén is tönkrement már egy jelentős cég. A búza árzuhanásával legalább utolérhetik magukat a malomipari cégek, éppen ezért nem lenne kívánatos egy újabb, a lisztárakat letörő akció - nyilatkozta a Népszavának Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára.
A sütőipar pedig egyenesen a kenyér árának kényszerű emelését fontolgatja. Évek óta 0-2 százalék közötti eredménnyel dolgoznak a pékségek, amiből képtelenség fejleszteni, bért emelni - panaszolják. A szakma már hosszabb ideje a kenyér áfájának 18 százalékról 5 százalékra csökkentését szorgalmazza, de eddig hiába. Mára 2500-3000 szakember hiányzik az ágazatból, mert jelentős részben minimálbéren foglalkoztatott sütőipari munkavállalók itthoni bérük többszöröséért inkább Nagy-Brtitanniában, Németországban sütik a kenyeret.
A hazai sütőipart az is nehéz helyzetbe hozta, hogy árversenyre kényszerülnek az adózás és foglalkoztatás terén nem mindig teljesen korrekt magatartást tanúsító, már 500-700-ra becsült albán pékséggel. Így, ha a kormány nem mérsékli a kenyér áfáját, és a liszt sem lesz olcsóbb, ráadásul bérfejlesztésre kényszerül az ágazat, az alacsony gabonaárak ellenére is drágulhat a kenyér.
A rendkívüli gabonamennyiség mellett annak minősége is jó a Magro.hu. szerint. A termés mintegy 40 százaléka lett étkezési minőségű. Bár korábban még ennél is jobbak voltak a kilátások, a július végi esők sok helyen lerontották a minőséget - tájékoztatott a mezőgazdasági piactérként működő internetes portál.
Nem mindenki ilyen derűlátó a minőséget illetően. Az idei búzatermés alig egyharmada felel meg a malmi, javító minőségnek, a kétharmada takarmánynak való. Nagyon régen nem volt ilyen rossz ez az arány - fűzte hozzá Raskó György.
Augusztusi lejáratra 40,5 ezer, más források szerint 36-38 ezer forintért lehetett július végén lekötni a malmi búzát a tőzsdén és a takarmánybúza ára sem maradt el ettől sokkal. Ez a záródó ár-olló sok termelőt arra ösztönzött, hogy azért a tonnánként 1-2 ezer forintos különbségért ne erőltesse az étkezési búzát, hanem elégedjen meg a takarmány minőséggel. Ráadásul a termelők a takarmánybúzából hektáronként 2-3 tonnával nagyobb hozamot érnek el - jegyezte meg Raskó György. Hiába termett 10 százalékkal több búza, ha az ára 20-25 százalékkal zuhant. Sok termelő emiatt veszteséget könyvelhet majd el - tette hozzá. Hiába jó a magyar vetőbúza minősége, a hozama elmarad a külföldi fajtáktól. Egyre több gazda Ausztriából, Franciaországból vásárolja a vetőmagot, mert hektáronként 2-3 tonnával is nagyobb termést takaríthat be.
Becslések szerint kukoricából ősszel akár 8 millió tonnát is betakaríthatnak. Az 1,2 millió hektáron termesztett haszonnövény hozama hektáronként 6-7 tonna lehet. A kukorica a múlt évben tonnánként 50-55 ezer forintért kelt el, most 38-40 ezer forint körül jár a tonnánkénti ár.
A gyenge hazai feldolgozóipar miatt Magyarország még mindig alapanyag-exportőr. Hiába a fejlesztési programok, a kormány agrárpolitikája a világtendenciákkal ellentétben az elaprózódó, önálló birtokokat támogatja, s ez nem kedvez a nagyobb hozzáadott értéket termelő feldolgozóipar bővítésének - említette lapunknak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzátette, Európában és a világon a termelés koncentrációja és integrációja megy végbe. Márpedig a magyar mezőgazdaság jövője az integráció és a feldolgozóipar és az öntözés fejlesztésével képzelhető el. Ha nem így lesz, Magyarország lemarad a versenyben - figyelmeztetett a szakember. A rendszerváltáskor még több mint 300 ezer hektárt öntöztek, ma ennek egyharmadát sem. Olyan bürokrácia veszi körül az öntözést, hogy a sok bába közt elvész a gyerek - fogalmazott Vancsura József. A kormány támogatási, fejlesztési bejelentéseinek eredményét a termelők nem érzékelik. Az öntözés elterjedését akadályozza az elaprózódó birtokszerkezet és az öntözési társaságok felszámolása, államosítása is.
