Három vizierőmű is épülhetne a Dunán?

Legalább három vízlépcsőre lenne szükség a Duna magyarországi szakaszán ahhoz, hogy a folyó az év jelentős részében korlátozás nélkül hajózható legyen - írta a Magyar Nemzet hétfői számában a Magyarországi Logisztikai Szolgáltatóközpontok Szövetségének tájékoztatására hivatkozva.

Szakemberek szerint megoldást jelentene, ha Budapest felett egy, a főváros alatt pedig két vízi erőművet építenének. Ezek egyszerre több célt is szolgálnának; a kiszámíthatóbb vízállás biztosítása mellett áramtermelésre és a folyón való közúti átkelésre is mód nyílna, a földuzzasztott víz pedig turisztikai célokra lenne alkalmas, mint ahogy ez a Tisza-tó esetében is ismert. A kapcsolódó tárolók használhatók az árvíz elleni védelemben, illetve a mezőgazdasági területek elsivatagosodása ellen, valamint az öntözéses növénytermesztési kultúrák elterjedésére is megoldást nyújtanak - írja a lap.

Bíró Koppány Ajtony, a szervezet főtitkára példákkal is szolgált: Németország és Ausztria összesen 38 erőművet és gátat telepített a Dunára, de Franciaország és Hollandia is zsilipekkel tette hajózhatóvá csatornahálózatát. A szakértő szólt arról is, hogy az elmúlt években nagyon komoly fejlesztések mentek végbe a magyarországi kikötőknél: összesen 52 milliárd forint értékben valósultak meg kapacitásbővítések, korszerűsítések, ezek azonban a kedvezőtlen hajózási feltételek miatt nincsenek kihasználva.

Más szakemberek szerint viszont nincs szükség a három síkvidéki vízierőműre, mert drágán és kevés energiát termelnének, a hajózási gondokat pedig akár egy erőmű árának a töredékéből is nagy részt meg lehetne oldani. Ráadásul a vízi áruszállítás a világgazdaságban egyre hátrább szorul. Magyar tulajdonban alig néhány hajó van, így a sok százmilliárdos beruházás elsősorban a külföldi hajóstársaságok érdekeit szolgálná - modják.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) egyelőre csak egy közleménnyel reagált. Ebben kérdést, miszerint épüljön-e vízlépcső a magyarországi Duna-szakaszon vagy sem, megkerülték, ám részletesen kifejtették, hogy az uniós források felhasználásával mi minden valósult meg a dunai hajózás fejlesztésével kapcsolatban. A 2014-2020-as pénzügyi időszakban eddig támogatást nyert 12 projekt 31,6 milliárd forint összértékű beruházás megvalósítását teszi lehetővé.

A mostani pénzügyi időszakban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) hozzájárulásával a hajózható mellékágakat is érintő hajóút helyreállítási és fenntartási főterv végrehajtására dolgoznak ki ütemterveket nemzetközi együttműködésben, 2020. június végéig. Jelenleg a hajóút-fenntartási főterv projekt közbeszerzéseinek véglegesítése tart.

A gázlók miatt az év harmadában csak csökkentett merüléssel, részleges kihasználtsággal közlekedhetnek a hajók a magyarországi Duna-szakaszon - írta a szktárca. A probléma orvoslására a közlemény szerint környezeti hatásvizsgálatok és engedélyezési tervek készülnek.

A Dunai hajóút kitűzési rendszer fejlesztése projekt részeként pedig az évtizedek óta használt eszközök kiváltására korszerű kitűző hajókat, bójákat és parti hajózási jelzéseket szereznek be és helyeznek üzembe. Emellett a vízi úti információs rendszer kiépítése is zajlik, amihez a meglévő rendszerek mellett új parti radar- és kamerarendszer is szolgáltat majd információkat, és elkészítik a Duna naprakész elektronikus hajózási térképét is - írta közleményében az NFM.