Kellemetlen meglepetés az árfolyamgátosoknak

Publikálás dátuma
2016.08.09. 07:25
Egyre több bank hajlandó egyezkedni ügyfeleivel a bedőlt hitelek miatti tartozások rendezéséről FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A devizahitelesekkel való elszámolás a 2015-ben lezárult forintosítással korántsem ért véget. Az árfolyamgátas adósokra ez különösen igaz. Ezeket az ügyfeleket - a 60 hónapig érvényes gyűjtőszámláik lejárta után - még érhetik meglepetések, törlesztőrészletük a vártnál is nagyobb mértékben emelkedhet.

A kormány 2011-ben úgy döntött, hogy abban esztendőben augusztus 15-től a devizaadósok, saját elhatározásukból beléphetnek az úgynevezett árfolyamgát-rendszerbe. Ennek az volt a lényege, hogy a svájci frank árfolyamát 180 forinton, az euróét pedig 250 forinton rögzítették, az árfolyam-különbözetet pedig egy úgynevezett gyűjtőszámlán különítették el. (Jelenleg a svájci frank 286, az euró pedig 311 forint körül jár.) A gyűjtőszámla legfeljebb 60 hónapig (öt esztendeig) él, így könnyű kiszámítani, hogy az első csoportnak ezekben a napokban jár le a szerződése, és 2018-ig pedig valamennyi megszűnik. A törvény arról is intézkedett, hogy az árfolyamgát időszakának lejárta után a törlesztőrészlet legfeljebb 15 százalékkal lehet magasabb, mint az árfolyamgát időszakában volt. Ezzel nincs is semmi gond, hiszen az ügyfelek tisztában voltak azzal, hogy mit is vállaltak, vagyis azt, hogy a 2016. augusztus 15-én után csak azok a gyűjtőszámlák maradnak meg, amelyeken hiteltartozás maradt. A gyűjtőszámlák összege a forintosítás után már csak a gyűjtőszámlahitel terhére felszámítható kamat összegével növekedhet, a törlesztési különbözetet pedig hozzáadják a hiteltartozáshoz.

Igen ám, de olyasmivel is szembesülniük kell az árfolyamgátasaknak, amivel a közjegyző előtt okiratba foglalt szerződésük megkötése idején még nem számolhattak - mondta lapunk érdeklődésére Barabás Gyula. A hiteltanácsadó felhívta a figyelmet arra, hogy törlesztési különbözet is keletkezhetett, mert az árfolyamgáttal és forintra átváltással egyaránt érintett szerződések esetében a 2015. februártól esedékes törlesztőrészletek nem haladhatták meg a 2015. januárit. (Ez alól elvileg a kamatváltozásból eredő törlesztőrészlet-emelkedés kivételt képezhetett, de a hiteladósok többnyire kamatcsökkentést élhettek meg, nem is kismértékűt.) Augusztus 15-e után az árfolyamgáttal érintett szerződéseknél a hátralévő futamidőt úgy határozzák meg, hogy az árfolyamgát alkalmazásának kezdő időpontjától számított 60. hónap után esedékes törlesztőrészletek ne haladják meg a 60. hónapban megfizetendő törlesztőrészlet 115 százalékát. Vagyis az árfolyamgát időszakát követően a törlesztőrészletek legfeljebb 15 százalékkal növekedhetnek, így a futamidőt meg is hosszabbíthatják a hiteladós – vagy ha az adóstárs fiatalabb, akkor az ő – 75. életévének betöltéséig. A hiteladós kérheti, hogy a rögzített törlesztőrészlete ne változzon, azonban önként lehet vállalni bármilyen magas törlesztőrészletet is. A forintosítást, azaz 2015 januárját megelőzően az árfolyamgátasok száma mintegy 172 ezer volt, tartozásuk pedig megközelítette az 50 milliárd forintot.

Barabás Gyula felhívta egy olyan többletteherre is a figyelmet, amelyről hallgatni szoktak a bankok. Az árfolyamgátasoknál a gyújtószámlán lévő tartozás után csak az aktuális kamat 50 százalékát kell megfizetni, a többit az állam, de tulajdonképpen a pénzügyi szolgáltató átvállalja. A 60. hónap után azonban ez a kedvezmény megszűnik, és a teljes tartozás aktuálissá válik, vagyis a korábban élvezett kedvezményt is tőkésítik.

Mivel az árfolyamgátasoknál lehet a legnagyobb mértékű a törlesztőrészlet növekedés, így őket is érinti az a banki hangulatváltozás. Ugyanis a pénzintézetek már mind gyakrabban nem a követeléskezelőknek adják át a bedőlt a hiteleket, esetenként a tartozás 10-20 százalékáért, hanem maguk kezdeményeznek tárgyalást a megszorult ügyfeleikkel. Ezek a tárgyalások, amelyeket az MNB is támogat, eredményesebbek, mint az átadott hiteleknél, és a gyakran bizonytalan kimenetelű bírósági procedúra is kivédhető általuk. Az azonban téves hír - amelyet egy internetes portál írt -, hogy a fizetési meghagyásoknál a bankok gyakran a bírósági szakaszban visszalépnek. Ha ez mégis előfordul, akkor sincs semmi akadálya annak, hogy ismételten a bírósághoz forduljanak.

Szerző

Három vizierőmű is épülhetne a Dunán?

Legalább három vízlépcsőre lenne szükség a Duna magyarországi szakaszán ahhoz, hogy a folyó az év jelentős részében korlátozás nélkül hajózható legyen - írta a Magyar Nemzet hétfői számában a Magyarországi Logisztikai Szolgáltatóközpontok Szövetségének tájékoztatására hivatkozva.

Szakemberek szerint megoldást jelentene, ha Budapest felett egy, a főváros alatt pedig két vízi erőművet építenének. Ezek egyszerre több célt is szolgálnának; a kiszámíthatóbb vízállás biztosítása mellett áramtermelésre és a folyón való közúti átkelésre is mód nyílna, a földuzzasztott víz pedig turisztikai célokra lenne alkalmas, mint ahogy ez a Tisza-tó esetében is ismert. A kapcsolódó tárolók használhatók az árvíz elleni védelemben, illetve a mezőgazdasági területek elsivatagosodása ellen, valamint az öntözéses növénytermesztési kultúrák elterjedésére is megoldást nyújtanak - írja a lap.

Bíró Koppány Ajtony, a szervezet főtitkára példákkal is szolgált: Németország és Ausztria összesen 38 erőművet és gátat telepített a Dunára, de Franciaország és Hollandia is zsilipekkel tette hajózhatóvá csatornahálózatát. A szakértő szólt arról is, hogy az elmúlt években nagyon komoly fejlesztések mentek végbe a magyarországi kikötőknél: összesen 52 milliárd forint értékben valósultak meg kapacitásbővítések, korszerűsítések, ezek azonban a kedvezőtlen hajózási feltételek miatt nincsenek kihasználva.

Más szakemberek szerint viszont nincs szükség a három síkvidéki vízierőműre, mert drágán és kevés energiát termelnének, a hajózási gondokat pedig akár egy erőmű árának a töredékéből is nagy részt meg lehetne oldani. Ráadásul a vízi áruszállítás a világgazdaságban egyre hátrább szorul. Magyar tulajdonban alig néhány hajó van, így a sok százmilliárdos beruházás elsősorban a külföldi hajóstársaságok érdekeit szolgálná - modják.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) egyelőre csak egy közleménnyel reagált. Ebben kérdést, miszerint épüljön-e vízlépcső a magyarországi Duna-szakaszon vagy sem, megkerülték, ám részletesen kifejtették, hogy az uniós források felhasználásával mi minden valósult meg a dunai hajózás fejlesztésével kapcsolatban. A 2014-2020-as pénzügyi időszakban eddig támogatást nyert 12 projekt 31,6 milliárd forint összértékű beruházás megvalósítását teszi lehetővé.

A mostani pénzügyi időszakban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) hozzájárulásával a hajózható mellékágakat is érintő hajóút helyreállítási és fenntartási főterv végrehajtására dolgoznak ki ütemterveket nemzetközi együttműködésben, 2020. június végéig. Jelenleg a hajóút-fenntartási főterv projekt közbeszerzéseinek véglegesítése tart.

A gázlók miatt az év harmadában csak csökkentett merüléssel, részleges kihasználtsággal közlekedhetnek a hajók a magyarországi Duna-szakaszon - írta a szktárca. A probléma orvoslására a közlemény szerint környezeti hatásvizsgálatok és engedélyezési tervek készülnek.

A Dunai hajóút kitűzési rendszer fejlesztése projekt részeként pedig az évtizedek óta használt eszközök kiváltására korszerű kitűző hajókat, bójákat és parti hajózási jelzéseket szereznek be és helyeznek üzembe. Emellett a vízi úti információs rendszer kiépítése is zajlik, amihez a meglévő rendszerek mellett új parti radar- és kamerarendszer is szolgáltat majd információkat, és elkészítik a Duna naprakész elektronikus hajózási térképét is - írta közleményében az NFM.

Szerző
Témák
Duna vizierőmű

Vasárnapi zár: újra próbálkozik a kormány

A kormánypártok mindenáron módosítani akarnak a kiskereskedelmi foglalkoztatási szabályokon, ám eddig nem sikerült egyértelműsíteni, milyen irányú is lesz a változás.

Az egy évet élt és a tavasszal megszüntetett vasárnapi boltzár óta rendre felmerül, hogy ha már a nyitvatartási idő korlátozásával nem sikerült "csapást" mérni a nemzetközi áruházláncokra, milyen más módot válasszanak. Azon könnyen felülemelkedik a Fidesz és a KDNP is, hogy az eddigi intézkedések főként a megmenteni kívánt hazai kis- és középvállalkozó kereskedőket sújtották.

Ősszel a parlament elé terjesztik a kiskereskedelmi munkavégzésre vonatkozó szabályozást - jelentette be Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője tegnap egy más témában tartott sajtótájékoztatón. A részletekről jelenleg tárgyalnak az érdekképviseletekkel és többféle javaslat is szóba került. Ezek között szerepel, hogy csak meghatározott számú napon kelljen dolgozni, azaz "mindenki nyitva lehet", de a munkavállalónak például csak évi hat vasárnapi kötelezettsége legyen. Hozzátette, hogy a szombati munkavégzéshez is szabályt kell kötni, hogy a kereskedelmi dolgozóknak ne töredezzen szét a hétvégi munkarendjük. Ezen felül a nemzeti ünnepek, munkaszüneti napok szabályozását is rögzíteni kell, mert ez az eredeti törvényben is benne volt - jelezte.

A vasárnapi boltzár ellen népszavazási kezdeményezéssel is fellépő szocialisták úgy értelmezik Kósa bejelentését, hogy a Fidesz ismét vasárnapi zárva tartásra akarja kényszeríteni az üzleteket. Ehelyett azt várják a kormánypártoktól, hogy adják vissza a bolti dolgozóknak a 100 százalékos vasárnapi bérpótlékot, amit a boltzár megszüntetésével egy időben csökkentettek le 50 százalékra.

Sajtóinformációk szerint szerint az ősszel beterjesztendő törvénymódosítás a szocialisták kívánságának eleget is tenne, sőt a kormány sávos bérpótlék bevezetését is megfontolandónak tartja. Vasárnap délig járna a 100 százalékos pótlék, utána viszont két óránként egyre többet kellene fizetni a dolgozónak. Emellett garantálnák a dolgozóknak szakszervezetek által is követelt havi két szabad vasárnapot.

Szatmáry Kristóf miniszteri biztos korábban a Magyar Időknek adott interjúja alapján azonban ennél többről is szó lehet. Konkrétumokat ugyan nem tartalmazott nyilatkozata, az az azonban kiderült, hogy újabb piacbefolyásoló intézkedésekre készül a kormány a kiskereskedelemben, a cél feltehetően a nemzetközi láncok megregulázása. Újra előkerülhet a kötelező foglalkoztatási kvóta, bizonyos termékek körében kötelezően előírt hazai arány, és nem zárható ki egy új, a multikkal szembeni büntetőadó lehetősége sem.

Szerző