Kellemetlen meglepetés az árfolyamgátosoknak

A devizahitelesekkel való elszámolás a 2015-ben lezárult forintosítással korántsem ért véget. Az árfolyamgátas adósokra ez különösen igaz. Ezeket az ügyfeleket - a 60 hónapig érvényes gyűjtőszámláik lejárta után - még érhetik meglepetések, törlesztőrészletük a vártnál is nagyobb mértékben emelkedhet.

A kormány 2011-ben úgy döntött, hogy abban esztendőben augusztus 15-től a devizaadósok, saját elhatározásukból beléphetnek az úgynevezett árfolyamgát-rendszerbe. Ennek az volt a lényege, hogy a svájci frank árfolyamát 180 forinton, az euróét pedig 250 forinton rögzítették, az árfolyam-különbözetet pedig egy úgynevezett gyűjtőszámlán különítették el. (Jelenleg a svájci frank 286, az euró pedig 311 forint körül jár.) A gyűjtőszámla legfeljebb 60 hónapig (öt esztendeig) él, így könnyű kiszámítani, hogy az első csoportnak ezekben a napokban jár le a szerződése, és 2018-ig pedig valamennyi megszűnik. A törvény arról is intézkedett, hogy az árfolyamgát időszakának lejárta után a törlesztőrészlet legfeljebb 15 százalékkal lehet magasabb, mint az árfolyamgát időszakában volt. Ezzel nincs is semmi gond, hiszen az ügyfelek tisztában voltak azzal, hogy mit is vállaltak, vagyis azt, hogy a 2016. augusztus 15-én után csak azok a gyűjtőszámlák maradnak meg, amelyeken hiteltartozás maradt. A gyűjtőszámlák összege a forintosítás után már csak a gyűjtőszámlahitel terhére felszámítható kamat összegével növekedhet, a törlesztési különbözetet pedig hozzáadják a hiteltartozáshoz.

Igen ám, de olyasmivel is szembesülniük kell az árfolyamgátasaknak, amivel a közjegyző előtt okiratba foglalt szerződésük megkötése idején még nem számolhattak - mondta lapunk érdeklődésére Barabás Gyula. A hiteltanácsadó felhívta a figyelmet arra, hogy törlesztési különbözet is keletkezhetett, mert az árfolyamgáttal és forintra átváltással egyaránt érintett szerződések esetében a 2015. februártól esedékes törlesztőrészletek nem haladhatták meg a 2015. januárit. (Ez alól elvileg a kamatváltozásból eredő törlesztőrészlet-emelkedés kivételt képezhetett, de a hiteladósok többnyire kamatcsökkentést élhettek meg, nem is kismértékűt.) Augusztus 15-e után az árfolyamgáttal érintett szerződéseknél a hátralévő futamidőt úgy határozzák meg, hogy az árfolyamgát alkalmazásának kezdő időpontjától számított 60. hónap után esedékes törlesztőrészletek ne haladják meg a 60. hónapban megfizetendő törlesztőrészlet 115 százalékát. Vagyis az árfolyamgát időszakát követően a törlesztőrészletek legfeljebb 15 százalékkal növekedhetnek, így a futamidőt meg is hosszabbíthatják a hiteladós – vagy ha az adóstárs fiatalabb, akkor az ő – 75. életévének betöltéséig. A hiteladós kérheti, hogy a rögzített törlesztőrészlete ne változzon, azonban önként lehet vállalni bármilyen magas törlesztőrészletet is. A forintosítást, azaz 2015 januárját megelőzően az árfolyamgátasok száma mintegy 172 ezer volt, tartozásuk pedig megközelítette az 50 milliárd forintot.

Barabás Gyula felhívta egy olyan többletteherre is a figyelmet, amelyről hallgatni szoktak a bankok. Az árfolyamgátasoknál a gyújtószámlán lévő tartozás után csak az aktuális kamat 50 százalékát kell megfizetni, a többit az állam, de tulajdonképpen a pénzügyi szolgáltató átvállalja. A 60. hónap után azonban ez a kedvezmény megszűnik, és a teljes tartozás aktuálissá válik, vagyis a korábban élvezett kedvezményt is tőkésítik.

Mivel az árfolyamgátasoknál lehet a legnagyobb mértékű a törlesztőrészlet növekedés, így őket is érinti az a banki hangulatváltozás. Ugyanis a pénzintézetek már mind gyakrabban nem a követeléskezelőknek adják át a bedőlt a hiteleket, esetenként a tartozás 10-20 százalékáért, hanem maguk kezdeményeznek tárgyalást a megszorult ügyfeleikkel. Ezek a tárgyalások, amelyeket az MNB is támogat, eredményesebbek, mint az átadott hiteleknél, és a gyakran bizonytalan kimenetelű bírósági procedúra is kivédhető általuk. Az azonban téves hír - amelyet egy internetes portál írt -, hogy a fizetési meghagyásoknál a bankok gyakran a bírósági szakaszban visszalépnek. Ha ez mégis előfordul, akkor sincs semmi akadálya annak, hogy ismételten a bírósághoz forduljanak.