A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint júliusban a fogyasztói árak 0,3 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt. A csökkenést alapvetően az üzemanyagok árának 13,0 százalékos esése magyarázza.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője kommentárjában kiemelte, a mínusz 0,3 százalékos júliusi inflációs adat a konszenzusnál 0,1 százalékponttal alacsonyabb lett, ugyanakkor megegyezett a bank előrejelzésével. Az elemző egész évre átlagosan 0,5 százalék körüli inflációra számít és úgy látja, nem változnak a monetáris politikai kilátások, a második fél évben változatlanul 0,9 százalékon maradhat az alapkamat.
A maginfláció az idei év eddigi átlagos szintjével megegyező, 1,3 százalékos éves értéket mutatott - tette hozzá. A bank előrejelzése szerint júliusban az éves infláció elérhette idei mélypontját, de az év hátralévő része is alapvetően alacsony inflációs környezetben telhet majd. Augusztus kismértékű, majd az őszi hónapok már 1 százalékhoz közeli éves mutatókat hozhatnak - vélekedett, hozzátéve, hogy az emelkedést augusztustól, de még intenzívebben szeptembertől a bázishatás is segíti majd.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint az infláció év végére elérheti a 2 százalékot, de a 3 százalékos célt várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé teszi az MNB-nek, hogy a kamatok tartósan alacsony szinten maradjanak, valamint a nem-konvencionális eszközök alkalmazását. A Takarékbank éves átlagban 0,6 százalékos inflációra számít a tavalyi mínusz 0,1 százalék után.
Suppan Gergely szintén kiemelte, hogy a maginfláció 1,3 százalék volt, ami azt tükrözi, hogy a jelentős béremelkedések ellenére továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban.
A Takarékbank elemzőjének várakozása szerint augusztusban az infláció nulla közelében maradhat, majd a bázishatások és a dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt az őszi hónapoktól meghaladhatja az 1 százalékot, év végére pedig elérheti a 2 százalékot.
Úgy vélte, jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy nyilatkozott, hogy a júliusi adat enyhén alulmúlta a várakozásokat. Hozzátette, az 1,3 százalékos maginflációs ráta lassan másfél éve stabil, hiszen 2015 áprilisa óta 1,2-1,5 százalék között mozog.
Az új adatok és az olaj csökkenő világpiaci árának fényében az Erste Bank felülvizsgálta inflációs előrejelzését, 0,6 százalékról 0,4 százalékra csökkentette prognózisát az idei éves átlagos inflációra, míg a jövő évit 2 százalék helyett 1,8 százalékra várják.
Ürmössy Gergely szerint a jegybank csökkentheti az inflációs várakozását a szeptemberi inflációs jelentésében, hiszen a 2017-re becsült 2,6 százalék magasnak tűnik a beérkező adatok, valamint a világgazdasági folyamatok tükrében. Az elemző az év végéig nem számít arra, hogy a jegybank változtasson az alapkamaton, úgy véli, valószínűleg az új eszközei segítségével fogja a magyar gazdaságban uralkodó pénzügyi kondíciókat igazítani.
