Barátkozó látogatás

Új fejezet kezdődik a török-orosz kapcsolatokban – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan a Vlagyimir Putyinnal folytatott szentpétervári tárgyalásai során. Mint mondta, közösen akarják megoldani a regionális problémákat.

Jelzésértékű, hogy Recep Tayyip Erdogan első hivatalos külföldi útja a július 15-i puccskísérlet után Szentpétervárra vezetett. Ezzel is jelezni próbálta, hogy változtak a török külpolitika prioritásai, s a Keletet egyre fontosabb partnernek tartja. A két vezető – ahogy Erdogan korábban fogalmazott – „barátként” üdvözölte egymást, már nyoma sem volt annak a fagyos viszonynak, amely tavaly novemberben alakult ki a két ország között, amikor a törökök a szíriai határnál lelőttek egy orosz harci gépet.

Putyin elnök reményét fejezte ki, hogy Ankara rendet tud tenni a puccskísérlet után. Mint mondta, Moszkva mindig ellenezte az alkotmányellenes lépéseket. Az orosz elnök készségét fejezte ki a kétoldalú viszony javítására, amely megfogalmazása szerint egy nagyon magas szintről egy igen alacsonyra esett vissza. Egyben erkölcsi támogatásáról biztosította Erdogant.

A török elnök kijelentette, új fejezet kezdődik a két ország viszonyában, amelyet a „szolidaritás” jellemez, s együttesen oldják meg a regionális problémákat.

Török szempontból a találkozót politikai és gazdasági okok egyaránt indokolták. Az enyhülés ugyan már a puccskísérlet előtt megkezdődött a két ország között, a katonai hatalomátvétel kísérletét követő tisztogatás során azonban még inkább kapóra jött a közeledés Ankara számára. A török államfő ugyanis pozitív hősként állíthatta be orosz kollégáját a Nyugattal szemben. Putyinnal példálózott, aki „elsők között gratulált a puccs leveréséhez”, míg a Nyugat, állandóan „beleszól az ország ügyeibe”, az Egyesült Államok pedig nem hajlandó kiadni a puccskísérlet állítólagos kitervelőjét, a Pennsylvaniában élő Fethullah Gülent.

A gazdasági okok is teljesen egyértelműek. 2015-ben a két ország 21 milliárd euró értékű kereskedelmi forgalmat bonyolított le egymással, ám a haszonélvező egyértelműen Moszkva volt, amely 17,5 milliárd dollár értékben exportált Törökországba. Ankara gázfüggősége miatt is Moszkvára van utalva: a nyersanyagigény hatvan százalékát szerzik be Oroszországtól.

Az orosz gép lelövése után Moszkva szankciókat vezetett be Ankarával szemben, s a gázszállítás nem állt ugyan le, de felfüggesztették a Török Áramlat gázvezeték építését. Moszkva leállította a mezőgazdasági termékek törökországi importját, ami azért volt nagyon rossz hír Ankarának, mert az Európai Unió által Oroszország ellen elrendelt szankciók, s az erre adott orosz ellenintézkedések nyomán a Kreml 4 milliárd dollár értékben akart zöldséget és gyümölcsöt behozni Törökországból. A török turizmus is nagyon megérezte ezen intézkedéseket: a közvetlen repülőjáratok kiesése miatt egyes üdülővárosokba több mint kilencven százalékkal kevesebb külföldi érkezett az orosz turisták kiesése nyomán.

Erdogan elnök ugyan már a hétvégi „milliós” nagygyűlésen is barátjának nevezte Putyint, illetve eljátszhatja azt, hogy már a Keletet tartja fontosabb partnerének, valójában azonban nem kockáztathatja a nyugati kapcsolatot, továbbra is nagy szüksége van az Európai Unióra, s az orosz vonal messze nem pótolhatja a nyugati lehetőségeket.

Török szempontból az orosz barátság veszélyeket is rejt magában. A Török Áramlat egy sor pénzügyi kérdésében eddig is nehezen jutottak dűlőre, s csak a politikai közeledés még nem oldja meg ezeket a gondokat. Több előrelépést lehet várni viszont a török Akkuyu atomerőmű oroszok általi építésénél. A projektre már eddig is 3 milliárd dollárt költöttek, s Moszkva nyilván nem akar lemondani csak úgy erről a pénzről. Az építkezés összköltségét 20 milliárd euróra teszik.