Sziget: divatdiktátor és trendkövető

Publikálás dátuma
2016.08.10. 07:46
A Sziget közösségi helyként is vonzó – a tavalyi fesztiválon egy vidám külföldi társaság FOTÓ: MTI/MOHAI BALÁZS
A ma kezdődő 24. Sziget Fesztivál sok száz fellépőjét és produkcióját, helyszíneit és programstruktúráját lehetetlen felsorolni, bemutatni. Értelmetlen is, hiszen az interneten minden adat megtalálható, a Facebookon az összes művész követhető, a YouTube-on megnézhető-meghallgatható. Szubjektív válogatásunkban ezért főként azokra az előadásokra fókuszálunk, amelyek nemcsak szórakoztatnak, hanem értéket is teremtenek és közvetítenek. Tendenciákat, műsor szerkesztési szempontokat szeretnénk felvázolni, amelyek hozzájárulnak a sokat emlegetett Sziget-élményhez, a fesztivál egyediségéhez. Megmutatjuk, mely területeken divatdiktátor a Sziget, és hol követi ügyesen a nyugati trendeket.

A nagyszínpad névadója ezúttal nem egy szponzor, hanem egy közelmúltban elveszített kolléga és barát: Dan Panaitescu, aki a Sziget Fesztivál „booking managereként” évtizedek óta éppen a nagyszínpadi fellépők meghívásával, szerződtetésével foglalkozott. Idei munkájának eredményét azonban már nem láthatja meg, mert június közepén, tragikus autóbalesetben meghalt. A színpad programjait egyúttal a nemzetközi pop- és rockszcéna idén elhunyt sztárjai – Lemmy (Motörhead), Prince, David Bowie és mások – emlékének is ajánlják.

Középpontban a Nagyszínpad

A nagyszínpadi programban a legnagyobb sztárokat az este fél tízes sávra időzítik, ami teljesen logikus, mert ilyenkor vannak a legtöbben a Szigeten, és a csendrendelet miatt 11-kor úgyis jócskán lejjebb kell venni a hangerőt. A legkurrensebb sztár kétségkívül a csütörtökön fellépő, 28 éves amerikai Rihanna, akinek eddigi statisztikája imponáló. 54 millió eladott album és 210 millió eladott kislemez, nyolc Grammy-díj, 12 Billboard Music Awards-díj, 100 millió Facebook-követő és nyolcmilliárd You Tube-lejátszás.

Rihanna: 54 millió eladott album és 210 millió eladott kislemez, nyolcGrammy-díj FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARK DAVIS

Rihanna: 54 millió eladott album és 210 millió eladott kislemez, nyolcGrammy-díj FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARK DAVIS

Az afro-amerikai gyökerekből kibontakozó, lendületes és persze kellően kommersz popzenét játszó Rihanna mellett a fél tízes sávban zenél majd az elektronikus színtéren régóta egyeduralkodó brit Chemical Brothers duó (augusztus 10.), valamint honfitársaik, a The Muse rockzenekar tagjai (augusztus 13.). A ugyancsak sikert sikerre halmozó Muse zenéjét egy brit kritika így jellemezte: „tökéletesre fejlesztett zenei univerzum, amelybenmegtalálhatóak a feszes gitár-riffek, a dallamos balladák, a szimfonikus elemek, de az elektronikus, dubstepes és popos motívumok is.”

A nagyszínpad visszatérő vendégei közé tartozik a francia Manu Chao (augusztus 12.), aki 1998-as lemeze, a Clandestino sikerét ugyan azóta sem tudta felülmúlni, de bohém világcsavargó-imázsával mindig lázba hozza a magyar közönséget. Említést érdemel az itthon kevésbé ismert dalszerző-énekesnő, Sia Furler (augusztus 15.), aki szólókarrierje mellett olyan sztároknak írt dalokat, mint Rihanna, Kyle Minogue, David Guetta és Beyoncé. Utóbbiak közül nemcsak Rihanna, hanem a világ legsikeresebb DJ-jének tartott David Guetta is itt lesz a Szigeten (augusztus 16.).

Fókuszban a világzene

Szakmai értékelések alapján a Sziget Fesztivál legszínvonalasabb – nemzetközi összehasonlításban is elismerést érdemlő – programját már nagyon régóta a világzenei színpad nyújtja. Ez elsősorban Marton László Távolodó szakírónak, zenei szerkesztőnek köszönhető, aki az 1990-es évek elején itthon elsőként ismerte fel, hogy a world music nem csupán egy producerek által kitalált, ideig-óráig létező műfaji kategória.

A világzene megmutatja a legértékesebb európai, ázsiai, afrikai és amerikai folklórkincset, amivel nemcsak szórakoztat, hanem vitathatatlanul értéket teremt és közvetít. A lendületes előadásoknak, különleges énekhangoknak és instrumentumoknak, egyedi ritmusképleteknek köszönhetően ugyanakkor egy-egy world music koncert fergeteges showműsorba is torkollik, ezért azokat is képes megszólítani, akik egyébként a klasszikus zene vagy a jazz iránt például nem érdeklődnek. Mindezekkel a tényezőkkel magyarázható, hogy a világzenében a Sziget már tizenöt-húsz évvel ezelőtt is piacvezető, ha úgy tetszik, divatdiktátor volt – pedig akkor a rendezvény még lényegesen kisebb büdzséből gazdálkodott, s nem lehetett látni, hogy idővel ennyire komoly nagyfesztivál lesz belőle.

Az is javára vált a world music programoknak, hogy a szerkesztők a műfaj nagy öregjei (például a kubai Buena Vista Social Club tagjai) mellett olyan, elektronikus alapú vagy a jamaicai ska-zene motívumaiból építkező produkciókat igyekeztek Budapestre hozni, amelyek eleve közelebb állnak a fesztivál fiatal törzsközönségének ízléséhez.

Az idei world music programok sorából kiemelkedik a Floridában élő, afrikai származású spanyol énekesnő, Buika koncertje (augusztus 11.), akit – gyökeresen eltérő műfajokat és stílusokat ötvöző művészete, érzékeny előadásmódja révén – Nina Simonéhoz, Cesaria Evorához, Billie Holidayhez, Edith Piafhoz szoktak hasonlítani a kritikusok.

Nagy meglepetések nem várhatók, fergeteges örömzene viszont annál inkább a balkáni cigány world music állócsillaga, Goran Bregovic és zenekarának fellépésén (augusztus 12.). Bármelyik nagy fesztiválon szívesen látják a hagyományos algériai zenét (rai) és a Franciaországban továbbélő arab szubkultúrát kifinomultan kombináló Rachid Taha produkcióját (augusztus 14.). A piacképes magyar világzenei projektek közül ismét ott lesz a Szigeten Lajkó Félix és legújabb kísérő zenekara, az Óperentzia, valamint az említett jamaicai stílust kárpát-medencei népzenébe oltó Pannonia Allstars Ska Orchestra (PASO).

Szabadság, Európa

Tegnapi interjúnkban Gerendai Károly világosan elmondta, hogy a Sziget alapértéke a szabadság, a nyitottság, a tolerancia, a sokszínűség, a másság elfogadása. Ennek jegyében a fesztivált külföldiek számára Island of Freedom (A szabadság szigete) néven hirdetik, következetesen „fesztiválköztársaságról” beszélnek, s ezt az eszmét erősíti az Art of Freedom elnevezésű, elsősorban képző- és iparművészeti pályázat is. A Jap-Yap Team munkája, a Csillagszemű juhász például egy olyan pihenőtér, amelynek kiindulópontja a magyar népmesék világa, de közben a forma – megdöbbentő módon – egy stilizált grafikákkal díszített koponya.

Biztonsági ellenőrzés egy belépési pontnál egy nappal a Sziget fesztivál kezdete előtt a Hajógyári-szigetenFOTÓ: MTI/MOHAI BALÁZS

Biztonsági ellenőrzés egy belépési pontnál egy nappal a Sziget fesztivál kezdete előtt a Hajógyári-szigetenFOTÓ: MTI/MOHAI BALÁZS

A belső tér csillagképei foszforeszkáló festékkel készültek, így a juhász éjszaka is izgalmas látványelem. Ugyancsak foszforeszkál egy másik komplex alkotás: Somogyi Fanni és Somogyi Miklós munkája, a Pop Sheep nevű installációs kültéri szobor, amely 24 életnagyságú, szemüveges bárányból áll. A nyáj élénk színeivel a vidámságot éppúgy jelképezi, mint a Sziget békés-barátságos atmoszféráját. Az összes bárány saját QR kóddal rendelkezik, így várható, hogy különböző mobiltelefonos alkalmazásokon, közösségi oldalakon is felbukkannak majd.

A jelenlegi, több szempontból válságos időkben az európai értékek melletti markáns kiállást jelképezi az Európa Színpad és a hozzá kapcsolódó tehetségkutató verseny, a YourOpen. Idén főként olyan előadókat hívtak meg, akik saját hazájukban már hosszabb ideje sikeresek, sokszorosan bizonyítottak, de a nyelvi korlátok és az angolszász popkultúra egyeduralma miatt eddig nem tudták áttörni az országhatárokat. Az Európa Színpad látogatói így felkészülhetnek az ukrán, orosz, román, cseh, olasz, török, dán nyelvű popslágerek, rockzenék, elektronikus produkciók befogadására.

Víz alatt, tűzön és levegőben

Bár a Szigetet itthon és a nagyvilágban is egyértelműen zenei fesztiválként tartják számon, évről-évre megjelennek a programban a társművészetek. Gerendai Károlynak és munkatársainak – itthon szinte egyedülálló – trendérzékenységét jól mutatja, hogy skandináv és francia mintára önálló fesztiválokká nőtték ki magukat az újszerű színházművészeti (főleg utcaszínházi) és cirkuszi programok.

A francia Transe Express utcaszínház 2006-ban és 2007-ben már járt a Szigeten, de akkor még nem keltettek különösebb feltűnést. A műfaj iránt ugrásszerűen megnövekedett érdeklődést jól mutatja, hogy idén már egymás után ötször játsszák el Jules Verne világába kalauzoló látványos előadásukat, ahol – a produkció ismertetője szerint – „a víz alatti mélység legmélyebb bugyrain, tűzön és levegőn át követhetjük a társulat tagjait egészen a Holdig.

”A legjobb hazai újcirkusz-társulat, a Vági Bence vezette Recirquel is minden este fellép a cirkuszi sátorban. Párizs éjjel című műsorukban a harmincas évek vonzó varietévilágát értelmezik újra – úgy, hogy a közönség a színpadon elhelyezett asztaloknál foglal helyét, s a mutatványok ezáltal a nézők közvetlen közelében zajlanak.

Papa, pia, zene, lányok

Publikálás dátuma
2016.08.10. 07:45
Nagy Feró ezúttal fi lmszerepben, de most is rockert játszik FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Nagy Feró alig várja, hogy megérkezzen az igazi unokája, de addig derekasan megküzd a filmbeli nagypapa szerepével, amelyben Szabó Kimmel Tamás az unokája, és olyan szakadt gatyában áll kamerák elé, amilyet a valóságban fel nem venne. Az Amerikában élő Csupó Gábor a Duna-parton forgatja egész estés zenés játékfilmjét Pappa Pia címmel, hatalmas szereplőgárdával, több mint egymilliárd forintból.

Színes léggömbökkel, zászlócskákkal kicicomázott autóbuszon indultunk az ismeretlenbe. Minden titok, mondták a meghívók, csak annyit lehetett tudni, hogy forgatásra szólt a meghívás. A szervezők bíztak a meglepetés jótékony erejében, ami enyhén mosolyogtató volt, de kárpótlásul felbérelték Hajós Andrást és mellé a vidámságban partner gitárost, Csorba Lócit. („Lóci játszik” címmel ismerik őt, akik például a veszprémi utcazene fesztiválon nemrégiben neki szavazták meg a közönségdíjat.)

Ez egyszer nagyurak voltak a sajtómunkások, mert végig az úton zenéltek meg mókáztak a kedvükért, végül a nagy hókusz-pókusz volt a váratlan meglepetés, amolyan puhító show-műsor. Felpuhult hangulatban érkeztünk a forgatásra, a Gubacsi híd lábához. Napok óta ott veszik fel a jeleneteket, közvetlenül a Duna-parton, a vízre nyúló színpadon zenekar játszott. A kedvünkért hirtelen előugrott vagy húsz fiatal lány és fiú, és táncos flashmobot (copyright Hajós András) mutattak be, s végre kimondatott a nagy titok: a Pappa Pia című zenés vígjátékot forgatják Csupó Gábor rendezésében.

A helyszínen a filmügyi kormánybiztos az első ember, akibe belebotlunk. Andy Vajna legutóbb éppen Mundruczó Kornél filmforgatásán töltött huzamosabb időt, most legalább meg is kérdezhettük, ennyire szeret-e forgatásokra járni. Természetesen minden forgatásra elmegy, mondta, az összes olyan filmet megnézi munka közben, amelyet a Filmalap támogat. „Ez a dolgom”, mondja a csodálkozásomon csodálkozva.

Nos, ezt a filmet a Filmalap nem akárhogyan támogatja: a Pappa Pia című zenés szórakoztató vígjáték 1 milliárd 13 millió 600 ezer forintból készül. Rendezője az az Amerikában filmes karriert befutott Csupó Gábor, aki annak idején a Simpson család meg a Fecsegő tipegők című frenetikus sikerű animációs-sorozatok producereként futott be. Azóta öt film rendezőjeként is megismerte őt a mozi világa, köztük van a magyar beütéssel készült Immigrans – Jóska menni Amerika című egész estés animáció is.

„Nem volt szándékom elfogadni az ajánlatot erre a filmre, de amikor elolvastam Divinyi Réka forgatókönyvét, leestem a székről nevettemben. Annyira tetszett a vidám, fordulatos, meglepő sztori, hogy azonnal igent mondtam.” – kommentálta döntését a rendező. Érezhetően az egész sajtótájékoztatót belengte a szokatlanul erős hit, hogy itt most egy nagyon szórakoztató, nagyon szerethető, nagyon vidám film van születőben. Van benne kedves linkóci főhős, szerelem, dögös lányok, gonosz ellenfél, remek színészek, és sok remek ritmusú zene.

„Én még a 70-es években itt éltem és máig emlékeimben él sok nagyszerű dal, a korra jellemző rockos ritmussal. Ezekből válogattunk jó párat, megvettük a jogokat, új hangszerelést kaptak, magyarán újrafényeztük a régi kedvenceket. A filmünkben a történet szereplői, tehát a színészeink adják őket elő”, mondta Csupó a film zenéjéről. Az újrafényezés, a megfiatalítás alighanem a fiatal nemzedéknek szól, viszont maguk a dalok a hetvenes években fiatal, tehát a ma már jócskán középkorúnak számító generációt is megszólítja.

A középkorúak, vagy a már „öregecskék” filmes megszólítása manapság ritka dolog. Erről beszélgettünk Havas Ágnessel, a Filmalap vezérigazgatójával, aki szereti a szóban forgó zenéket. Szempillantás alatt egyetértünk, hogy az idősebb generációkat valójában alig-alig veszik figyelembe a szórakoztatónak szánt filmek. „Ők azok, akik szinte soha nincsenek megszólítva, mert ők az észrevehetetlen generáció. A most készülő filmben viszont az észrevehetetlen generáció észrevehető zenéje szól, és ez a fiatal nézőknek is tetszeni fog”, mondta, felemlítve, hogy Kovács Kati, Demjén Rózsi, Máté Péter és más kedvencek dalai szólalnak meg, új előadókkal. Új dalok is szerepelnek a történetben, Rakonczai Viktor és Kozma Kati, a film zeneszerzői jegyzik az új zenéket.

A sztoriból, ami a nagy titkolózás tárgya, végül nem tudtunk meg túl sokat, de annyit igen, hogy főszereplője egy világcsavargó, kicsit linkóci zenész – Szabó Kimmel Tamás –, aki azért jön haza, hogy megmentse a családi csónakházat a gengszterektől. Ellenfelei közül a főgonoszt Stohl András alakítja, ami ígéretes szereposztás. Olyan ellenfelek csapnak össze a vásznon, akik színpadon is, filmen is kivívták a nézők elismerését. És hogy a világ milyen karcosan változik, mutatja, hogy a nemzet egykori csótánya, a babos kendő divatba hozója, a Beatrice frontembere, sok őrületes sikerdal szerzője és előadója, Nagy Feró nagypapát játszik.

„Nem rohadt érzés ez?” – szalad ki a számon, mert olykor az ember dühödten bámul a múló idő után. „De, rohadt”, mondja egyetértően, de hozzáteszi, amikor nagypapa szerepre kérték, minden további nélkül rábólintott: „Az embernek tudomásul kell vennie a korát.” Kicsit szíven üt ez a szelídség, de Feró megnyugtat: „Igazi rockert játszom.” Énekelni is fog 1-2 dalt, meg töredékeket, sőt, annak az együttesnek a dalát fogja a filmben sikerre vinni, akikkel anno a pályán ellenfelek voltak. Szerepe szerint öregek otthonában teng-leng, ahonnan az unokája segítségével megszökik. A dalok rendben, kommentálja a szerepét, de a prózai szöveg mindig megkínozza.

„Amikor kiálltam a színpadra, mindig a saját szövegemet mondtam, úgy, ahogy én gondoltam. Most nehezen megy a színészkedés, kínlódom a dialógusokkal, és gondolom, a színészek kínlódnak a kínlódásom miatt. De nagyon igyekszem, nem akarom leégetni Ferót…” – üti el tréfával a dolgot. (Megkérdeztem, senki nem panaszkodott Feróra, nagyon bírják vele a közös munkát.) Az, hogy igazi rockert játszik, azt jelenti, hogy a rock’n’roll szellemében a szabadságot tartja a legfontosabbnak. Civilben viszont már nagyon várja az első unokája megszületését. „Októberben érkezik, fiú lesz, már tudjuk. Alig várom, hogy együtt menjünk csajozni, meg focizzunk egy jót a kertben.”

A Pappa Pia forgatása előreláthatólag szeptember 16-ig tart, a film bemutatója jövő év második felében várható.

Szerző

Beperelte iskoláját a muszlim diák

Ahmed Mohamed családja kártérítésért perel, mivel szerintük jogtalanul jártak el vele szemben, mikor bombának nézték az óráját.

A muszlim diákot tavaly tartóztatták le dallasi iskolájában, miután bombának nézték házi készítésű óráját. A család hétfőn keresetet nyújtott be az iskola ellen, de beperelték a kerület vezetését és az iskolai körzetet.

Szerző