Szigorítják a német belbiztonságot

Jelentős biztonsági szigorítások várhatóak Németországban a korábbi hetek terrorakciói kapcsán. Lapértesülések szerint Thomads de Maiziere német belügyminiszter a tartományi belügyi tárcavezetőkkel augusztus 18-án olyan javaslatot ír alá, amely egy sor ilyen intézkedést foglal magában.

A javaslatok értelmében kíbevédelmi egységet állítanak fel a német rendőrségen belül, a titkosszolgálatok számára lehetővé válik, hogy akár 14 éves fiatalok ellen is nyomozást folytathasson. 2020-ig összesem 15 ezer további rendőrt alkalmaznak. Véget vethetnek a kettős állampolgárság intézményének, mert – a belügyminiszterek szerint – az integráció komoly akadályát jelenti. „Elutasítjuk a megosztott lojalitást” – idézte a német állami rádió a készülő jelentést. „Aki külföldi kormány iránt elkötelezett, annak el kell hagynia Németországot” – hangzik a dokumentum.

Betiltanák továbbá a burka viselését, s javaslatot tesznek az illegális bevándorlás és a menekültek visszatoloncolásával foglalkozó uniós biztosi tisztség életre hívására, amely számára külön pénzügyi alapot teremtenének. A Bild napilap úgy értesült, hogy de Maiziere a terrorellenes harcban fel akarja oldani az orvosi titoktartást. Egy törvényjavaslattal lehetővé akarják tenni, hogy az orvosok időben értesíthessék a hatóságokat, ha páciensük merényletre készül.

Szerző

Esélytelen a béketárgyalások folytatása

Rendkívül csekéllyé vált az esélye annak, hogy sikerül augusztus végén folytatni a szíriai béketárgyalásokat az aleppói események miatt, ahol elkeseredett harcok folynak, s a háború egy új szakasza kezdődött hétvégén, amikor a lázadóknak sikerült áttörniük a kormányerők ostromgyűrűjét. A városban humanitárius katasztrófa fenyeget. Nyugati diplomaták úgy vélik, addig fel sem érdemes vetni a béketárgyalások folytatásának lehetőségét, amíg Aleppóban nem sikerül elérni a tűzszünetet. Erre azonban nincs esély a jelenlegi helyzetben. Éppen ellenkezőleg, mióta a lázadóknak sikerült területeket elfoglalniuk, az orosz légicsapások által segített damaszkuszi kormányerők csapatokat vonnak össze, hogy kemény ellentámadást indíthassanak.

Az Egyesült Államok és Franciaország is ahhoz kötötte a megbeszélések folytatását, hogy humanitárius segélyt engedjenek be a rászorulóknak. Samantha Power, az Egyesült Államok ENSZ nagykövete visszalépést tapasztal Aleppóban a humanitárius helyzetet illetően.

Hasonlóan foglalt állást Alexis Lemek, francia ENSZ nagykövethelyettes. Kifejtette „Nem látom a lehetőségét a jelentős tárgyalásoknak, ha az alapvető feltételek sem adottak hozzá”. Ez egyebek mellett 48 órás humanitárius tűzszünetet jelentene Aleppónál, amelynek során ki lehetne menekíteni a városból legalább a harcok során sérüléseket szenvedett gyermekeket. Bár Moszkva javaslatot tett egy humanitárius folyosó kialakítására, sok helyi nem bízik a Bassár el-Aszadot támogató oroszokban. Azzal vádolják őket, hogy egészségügyi intézményeket bombáztak le, s légicsapásaikkal megakadályozták azt, hogy a sérültek elmenekülhessenek otthonaikból. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet szerint azonban „nem szabad előfeltételeket támasztania tárgyalások folytatása elé”.

Aleppóban a 2011 márciusa tartó polgárháború talán legsúlyosabb harcai zajlanak. Stephen O’Brien, az ENSZ humanitárius segélyeinek koordinátora azt közölte, a segélyszervezetek munkatársai nem tudnak bejutni Aleppo keleti részébe. Mint mondta, bár nagyszerű emberekről van szó, azért nem öngyilkos hajlamúak. 250 000- 275 000 közé becsülte a városban rekedt civilek számát. A város körül pedig kétmillióan élnek, akiknél nincs hidegvíz sem több nap óta. Hátfőn két amerikai orvos az ENSZ Biztonsági Tanácsának arról számolt be, hogy a város valóságos pokollá változott. Sok gyermek halt meg a légicsapások következtében, s az itt élő polgári személyek alapvető orvosi ellátás nélkül maradtak. A diplomatáknak részletes beszámolót adtak az eseményekről, abban a reményben, hogy jelentősebb erőfeszítéseket tesznek majd a tűzszünet megvalósulásáért.

A városban senki sem érezheti biztonságban magát, s egyetlen intézmény sem számít érinthetetlennek. Csak júliusban legalább tíz, hivatalosan is megerősített támadás történt kórházak, klinikák ellen.

Hogy továbbra is mennyire különbözőek az álláspontok a helyzet megítélése kapcsán, az Vlagyimir Szafronkov oroszországi ENSZ nagykövethelyettes megnyilatkozása is bizonyítja, aki szerint az Aleppóról szóló „propaganda és emocionális retorika”, valamint a bombázással kapcsolatos „megalapozatlan támadások, az információs kampány része”, ezzel akarják halogatni a „politikai tárgyalások előmozdítását”. Szerinte az aleppói humanitárius helyzetet nem a damaszkuszi kormány, hanem „az Egyesült Államok politikája idézte elő”, amellyel „a teljes régiót destabilizálja”. Szerinte Washington nem teljesítette azt a februári ígéretét, amely szerint „különbséget tesz terroristák és mérsékelt lázadók között” – idézte az orosz diplomatát a Guardian.

A szíriai helyzet miatt találkozott John Kerry amerikai külügyminiszter július közepén Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az amerikai javaslat értelmében az an-Nuszra Frontra sem terjesztik ki a tűzszünetet, múlt héten azonban a dzsihadista szervezet szakított az al-Kaidával. Nyugati diplomaták kételkednek abban, hogy ez a szakítás valóságos, szerintük a csoportosulás ideológiája mit sem változott. Az aleppói ellentámadás mögött is ezen szervezet állt.

Szerző

Trump biztonsági kockázatot jelentene

Ötven neves republikánus nemzetbiztonsági illetékes, köztük egy volt CIA-igazgató, egy volt belbiztonsági miniszter, számos hírszerzési vezető a The New York Times című lapban közzétett nyílt levélben óvott Donald Trump elnökké választásától. A levélben ugyanazt hangsúlyozták, amit nemrégiben Barack Obama is kijelentett: a manhattani milliárdos alkalmatlan arra, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen.

"Donald Trumpot sem a jelleme, sem az értékei, sem a tapasztalata nem teszik alkalmassá arra, hogy elnök legyen. Gyengíti az Egyesült Államok erkölcsi tekintélyét a világban. Alapvető ismeretei hiányoznak az amerikai alkotmányról, a törvényekről, az intézményekről, nem tartja tiszteletben a vallási türelem, a sajtószabadság, a bíróság függetlenségének elveit" - hangsúlyozza a kemény hangú közlemény.

"Meggyőződésünk szerint Trump veszélyes elnök lenne, s kockára tenné Amerika nemzetbiztonságát, jólétét" - szögezték le az aláírók, megjegyezve, hogy az amerikai elnök egyszersmind a fegyveres erők főparancsnoka, s Trumpot e poszt ellátására is alkalmatlannak tartják. Tudatták azt is, hogy egyikük sem szándékozik Donald Trumpra adni szavazatát. Az aláírók ugyanakkor a demokrata elnökjelölttel, Hillary Clintonnal szemben is fenntartásaikat hangoztatták.

Az akciót George W. Bush egykori külügyminisztere, Condoleezza Rice vezető tanácsadója, Philip Zelikow szervezte, s a nyílt levelet aláírta Michael Hayden volt CIA-főnök, a NASA egykori igazgatója, John Negroponte, Bush nemzeti hírszerzési igazgatója, valamint Tom Ridge, volt belbiztonsági miniszter.

 Beperelték Clintont
A líbiai Bengáziban négy évvel ezelőtt elesett két amerikai szülei beperelték Hillary Clintont, az Egyesült Államok akkori külügyminiszterét. Sean Smith technológiai szakértőként, Tyrone Woods a CIA alkalmazásában álló, szerződéses biztonsági emberként dolgozott a bengázi amerikai konzulátuson, ahol négyen veszítették életüket egy dzsihadista támadásban 2012. szeptember 11-én, köztük a líbiai amerikai nagykövet.
Az ügyben több vizsgálat folyt, a jelenlegi demokrata elnökjelölt érintettségét egyik sem állapította meg.
Szerző